Német részes eset

Német részes eset
(németül: der Dativ)

Nyelvtanórákról talán mindenki emlékszik a részeshatározóra. Ha esetleg mégsem, akkor sincs baj, mert nem nehéz megérteni. A lényeg, hogy vannak bizonyos igék, mint például az adni, mutatni, hozni, venni, melyek után kitehetjük, hogy kinek. Például, „adok a gyereknek egy játékot”, „mutatok a tanárnak egy könyvet”, „veszek a tanulónak egy tollat”. A magyarban ezek mellett az igék mellett részeshatározó áll (a gyereknek, a tanárnak, a tanulónak), amit a német részes esettel fejez ki. A magyarban a részeshatározó végén -nak, -nek rag áll. A német részes eset viszont nem ragot kap a végére, hanem a névelő alakja változik meg a főnév előtt:

alanyeset részes eset
der Schüler (a tanuló)
die Schülerin (a tanulólány)
das Kind (a gyerek)
dem Schüler (a tanulónak)
der Schülerin (a tanulólánynak)
dem Kind (a gyereknek)

Egyes igék mellett tehát a magyarban részeshatározó állhat, ezt a német részes esettel fejezi ki.

Ich gebe dem Kind ein Spielzeug – Adok a gyereknek egy játékot.
Ich zeige der Schülerin ein Buch – Mutatok a tanulólánynak egy könyvet.
Ich kaufe dem Schüler einen Kuli – Veszek a tanulónak egy tollat.
Ich kaufe Peter einen Kuli – Veszek Péternek egy tollat.

Az utolsó mondatból az is kiderül, hogy ha nincs névelő a főnév előtt, akkor nem is tudjuk jelölni a részes esetet. A mondatból ilyenkor is ki lehet következtetni, hogy az a szó részes esetben van. Leginkább személyneveknél van ez, hogy névelő nélkül állnak, így a részes esetet nem tudjuk jelölni rajtuk.

Részes esetben a der, die, das határozott névelő alakja dem, der, dem lesz. A der és a das egyaránt dem lesz, a die pedig der.

Többes számban a részes eset alakja eléggé szokatlan!!! Megszokhattuk eddig, hogy a nőnemű és a többes számú névelő megegyezik, azonban részes esetben teljesen más lesz az alakja, és még a főnév is kap végződést! A névelő alakja den lesz, a főnév pedig -n végződést kap.

egyes szám többes szám  többes szám részes eset
das Kind (a gyerek)
der Schüler (a tanuló)
der Bruder (a fiútestvér)
der Hund (a kutya)
die Kinder (a gyerekek)
die Schüler (a tanulók)
die Brüder (a fiútestvérek)
die Hunde (a kutyák)
den Kindern (a gyerekeknek)
den Schülern (a tanulóknak)
den Brüdern (a fiútestvéreknek)
den Hunden (a kutyáknak)

Azok a főnevek, melyek többes számban eleve -n végződésűek, nem kapnak többes szám részes esetben még egy -n végződést. A többes számban -s végű szavak sem kapnak többes részes esetben -n végződést, mert bajos lenne kiejteni:

egyes szám többes szám többes szám részes eset
die Frau (a hölgy)
die Schwester (a lánytestvér)
die Frauen (a hölgyek)
die Schwestern (a lánytestvérek)
den Frauen (a hölgyeknek)
den Schwestern (a lánytestvéreknek)
der Star (a sztár)
der Cousin (az unokatestvér)
die Stars (a sztárok)
die Cousins (az unokatestvérek)
den Stars (a sztároknak)
den Cousins (az unokatestvéreknek)

Példamondatok:

Ich zeige dem Kind das Spielzeug – Megmutatom a gyereknek a játékot.
Ich zeige den Kindern das Spielzeug – Megmutatom a gyerekeknek a játékot.

Wir geben der Frau den Schlüssel – Odaadjuk a hölgynek a kulcsot.
Wir geben den Frauen den Schlüssel – Odaadjuk a hölgyeknek a kulcsot.

Du holst dem Gast die Suppe – Kiviszed a vendégnek a levest.
Du holst den Gästen die Suppe – Kiviszed a vendégeknek a levest.

Részes esetben tehát a határozott névelős főnevek a következőképpen alakulnak: dem, der, dem – den +n. A határozott névelő alakja (többes számban kiegészítve a főnév -n végződésével):

hímnem nőnem semleges nem többes szám
alanyeset
(Nominativ)
der die das die
részes eset
(Dativ)
dem der dem den (+n)

A részes esetet csak a névelő különbözteti meg az alanyesettől. Ha nincs kitéve névelő, akkor nem derül ki, hogy a főnév részes esetben vagy alanyesetben van-e. (Ez tulajdonneveknél gyakori, lásd fent Peter példáját.) Többes számban azonban az -n végződés miatt akkor is kiderül a főnévről, ha részes esetben van, ha nincs ott névelő, pl. Wem zeigst du das Zimmer? – Gästen (Kinek mutatod meg a szobát? – Vendégeknek.)

Ha nem határozott, hanem határozatlan névelős főnév kerül részes esetbe, a névelő alakja akkor is megváltozik, teljesen hasonlóan, mint a határozott névelőnél. A dem és a der részes esetű névelő utolsó betűje az einem és einer végén is felismerhető:

alanyeset részes eset
ein Schüler (egy tanuló)
eine Schülerin (egy tanulólány)
ein Kind (egy gyerek)
einem Schüler (egy tanulónak)
einer Schülerin (egy tanulólánynak)
einem Kind (egy gyereknek)

Például:

Ich gebe einem Schüler ein Buch – Adok egy tanulónak egy könyvet.
Wir zeigen einer Schülerin ein Klassenzimmer – Megmutatunk egy tanulólánynak egy osztálytermet.

Léteznek a németben más névelőszerűségek, szakszóval determinánsok. Ezek a der, die, das illetve az ein, eine, ein mintájára ragozódnak. Ilyen például a dieser, diese, dieses (ez a…) vagy a kein, keine, kein (egy sem). Ide tartoznak a birtokos névmásként emlegetett birtokos determinánsok is (mein, meine, mein; dein, deine, dein és a többi). Ezek is a fent említett -m és -r végződéseket veszik fel részes esetben, illetve többes számban az -n végződést. Akik kezdők és ezekről még nem tanultak, azoknak nem kell ezekkel foglalkozni egyelőre. Néhány példát azért mutatunk ezekre is:

Ich gebe diesem Kind das GeschenkEnnek a gyereknek adom oda az ajándékot.
Ich gebe keinem Kind das GeschenkEgy gyereknek sem adom oda az ajándékot.
Ich zeige meiner Tochter das Haus – Megmutatom a lányomnak a házat.
Ich zeige unseren Töchtern das Haus – Megmutatom a lányainknak a házat. (többes részes!)

Gyenge főnevek:

Egyes főnevek részes esetben még -n ill. -en végződést is kapnak. Ezeket nevezzük gyenge főneveknek. Meg kell tanulni, melyek ezek a főnevek. A gyakoribb gyenge főnevek: der Student (egyetemista), der Herr (úr), der Junge (fiú), der Kollege, (kolléga), der Ungar (magyar férfi), der Franzose (francia férfi), der Tourist (turista), der Löwe (oroszlán), der Affe (majom), der Bär (medve), der Elefant, der Hase (nyúl).

Der Verkäufer gibt dem Studenten das Buch – Az eladó odaadja az egyetemistának a könyvet.
Wir zeigen dem Touristen das Parlament – Megmutatjuk a turistának a Parlamentet.
Der Kellner bringt dem Herrn die Suppe – A pincér kiviszi az úrnak a levest.
Das Mädchen zeigt dem Jungen die Katze – A lány megmutatja a fiúnak a macskát.
Der Kellner zeigt die Speisekarte einem Ungarn und einem Franzosen – A pincér megmutatja egy magyarnak és egy franciának az étlapot.

Névmások:

Egy mondatban nem csak főnév állhat részes esetben, ill. nem csak főnév fejezhet ki részeshatározót, hanem névmás is. Nem csak azt mondhatjuk, hogy pl. A gyereknek adom a könyvet, hanem hogy Neki adom a könyvet. (Ich gebe dem Kind das Buch – Ich gebe ihm das Buch.) A nekem, neked, neki… részes esetben álló névmások. Ezek német megfelelőivel (mir, dir, ihm / ihr / ihm, uns, euch, ihnen) a névmásokról szóló részben foglalkozunk részletesebben.

 

Mikor kell részes esetet használni a németben?

Igazából a mondatban az ige határozza meg, hogy milyen eset áll utána. Olyan jellegű igék mellett kell részes esetet használni, melyek olyasmit fejeznek ki, hogy valakiNEK adunk, mutatunk, hozunk, veszünk vagy teszünk valamit. Ezért a fent is említett geben, zeigen, bringen, holen, kaufen ige mellett részes eset áll, ha valakinek a részére történik a cselekvés. Sok olyan ige van, melyekkel kifejezhetjük, hogy valakinek a számára, részére teszünk valamit, és a magyarban részeshatározó áll mellettük, a németben pedig részes eset. Az összes ilyen igét nem soroljuk itt fel, de még párat említünk: olvasni (lesen) valakinek valamit, írni (schreiben) valakinek valamit, mondani (sagen) valakinek valamit, küldeni (schicken / senden) valakinek valamit, gratulálni (gratulieren) valakinek, válaszolni (antworten) valakinek, megköszönni (danken) valakinek, hinni (glauben) valakinek, ártani (schaden) valakinek. Természetesen nem áll mindig részeshatározó ezek mellett az igék mellett (például, nem feltétlen mondjuk, hogy A gyereknek írok egy levelet, hanem mondhatjuk részeshatározó nélkül is: Írok egy levelet), míg egyes igék mellől nemigen maradhat el a részeshatározó. Például, adni csak valakinek lehet valamit, csak úgy a semmibe adni nem. Ezért egyes igéknek kötelező kiegészítője a részeshatározó, más igéknek nem kötelező. Néhány további példa:

Die Schülerinnen lesen dem Lehrer – A tanulólányok olvasnak a tanárnak.
Sag mir etwas! – Mondj nekem valamit!
Ich gratuliere dem Sportler – Gratulálok a sportolónak.

A gefallen (tetszeni) ige mellett is részes eset áll a németben, a magyarban pedig részeshatározó: valakinek tetszik valami. Ezt az igét a legtöbb nyelvtanuló nem használja jól, pedig teljesen a magyarhoz hasonló a használata: akinek tetszik valami, az részes esetbe kerül

Das Hemd gefällt dem Lehrer – Az ing tetszik a tanárnak.
Der Rock gefällt der Lehrerin – A szoknya tetszik a tanárnőnek.
Das Buch gefällt mir – A könyv tetszik nekem.

Die Schülerin gefällt dem Schüler – A tanulólány tetszik a tanulónak.
Der Schüler gefällt der Schülerin – A tanuló fiú tetszik a tanulólánynak.

Ich gefalle dem Schüler – Tetszem a tanulónak.
Du gefällst der Schülerin – Tetszel a tanulólánynak.

Az ich gefalle azt jelenti, hogy én tetszem. Ha nekem tetszik, azt úgy mondjuk, hogy gefällt mir. Ezt sokan eltévesztik, pedig logikus! Ne úgy mondjuk németül, hogy én tetszem a ruhának, hanem úgy, hogy a ruha tetszik nekem (das Kleid gefällt mir)!

Ezen az oldalon gyakorolhatjuk a gefallen ige használatát, Legyen Ön is milliomos! kvíz formájában. Sajnos a megnyert összeget nem küldik el számunkra, számlaszámot nem adhatunk meg.

A gefallen-hez hasonlóan a schmecken (ízlik valakinek valami) is részes esettel áll:

Die Suppe schmeckt dem Gast – A leves ízlik a vendégnek.
Der Wein schmeckt den Gästen – A bor ízlik a vendégeknek.

A helfen (segíteni) ige mellett is részes eset áll. A magyarban ezt részeshatározó is kifejezheti:

Ich helfe dem Fahrer – Segítek a sofőrnek.

Mikor van a németben a magyartól eltérően részes eset?

Akadnak olyan igék is, melyek mellett a magyarban nem részeshatározó áll, a német mégis részes esettel fejezi ki. Az ilyen igék vonzata tehát részes eset, és meg kell tanulnunk, hogy ezek az igék részes esettel állnak a németben, mert a mi logikánkba ez nem fér bele. A fontosabb ilyen igék:

helfen (segít valakit): a magyarban úgy is mondhatjuk, hogy segítek valakinek, és úgy is, hogy segítek valakit. A németben azonban csak a segítek valakinek verzió lehetséges. Ha nem részes esetbe tesszük azt, akinek segítünk, akkor az hibás!

Ich helfe dem Fahrer (bei der Packung) – Segítem a sofőrt (a pakolásban).

gehören (valakié, tartozik valakihez): A magyarban ez a szerkezet teljesen ismeretlen. Egyszerűen meg kell tanulni, hogy a német ezt így fejezi ki.

Dieses Haus gehört dem Lehrer – Ez a ház a tanáré.
Dieser Rock gehört der Lehrerin – Ez a szoknya a tanárnőé.
Das rote Auto gehört mir – A piros autó az enyém.
Jenes Spielzeug gehört den Kindern – Az a játék a gyerekeké.

begegnen (találkozni valakivel véletlenül): Azt fejezzük ki ezzel az igével, hogy nem megbeszélt időpont alapján találkozunk, hanem véletlenül belebotlunk valakibe. Múlt időben (Perfekt) sein-nal ragozzuk!

Wir sind dem Direktor begegnet – Találkoztunk az igazgatóval.

ähneln, gleichen (mindkét ige jelentése: hasonlítani valakire, valamire): A német nem úgy mondja, hogy valakire, hanem úgy, hogy valakinek hasonlít:

Ich ähnle meinem Vater – Apámra hasonlítok.
Die Tür ähnelt dem Fenster – Az ablak hasonlít az ajtóra.

folgen (követni valakit): a magyarban tárgy szerepét tölti be a mondatban az, akit követnek. A németben ez is részes eset:

Wir folgen dem Auto – Követjük az autót.
Wir folgen einem Auto – Követünk egy autót.
Wir folgen den Autos – Követjük az autókat. (Többes részes; az -s miatt nem kap -n végződést az Autos!)
Ich folge dir – Követlek.

Részes esettel álló igék még például: angehören (hozzátartozni valamihez), sich anschließen (csatlakozni valamihez), ausweichen (kitérni valami elől), beistehen (támogatni valakit), beitreten (csatlakozni valamihez), beiwohnen (részt venni valamin), einfallen (eszébe jut valakinek valami), einfliehen (elmenekülni valaki elől), entsagen (lemondani valamiről), sich nähern / sich nahen (közeledni valamihez), trauen (bizni valamiben, valakiben), vorbeugen (megelőzni valamit).

német részes eset Verben mit Dativ

Néhány részes esetet vonzó ige. A kép az egyuttnemetul.hu oldalról származik.

Vannak olyan igék, melyek egy tárgyesetű és egy részes esetű vonzatot követelnek meg a nyelvtanulótól. Ezeket mi magyarosan általában nem így fejeznénk ki. A németek kínálnak valakinek valamit, mi pedig megkínálunk valakit valamivel. A németek ellopnak valakinek valamit, mi ellopjuk valakinek a valamijét (vagyis, jobb esetben mi nem lopunk, mert az nem szép dolog). Az ilyen igéket meg kell tanulni, használatukat be kell gyakorolni. Ezek gyakorlatilag teljesen úgy használatosak, mint a geben, zeigen (adni / mutatni valakinek valamit) ige.

anbieten (megkínál valamivel valakit): Mi magyarok valamivel megkínálunk valakit, a németek viszont kínálnak valakinek valamit. Akit megkínálunk, az részes eset:

Ich biete dem Ingenieur Apfelsaft an – Almalével kínálom a mérnököt / A mérnöknek almalevet kínálok.

stehlen (ellop valakitől valamit): Magyarul ellopnak valakitől valamit ill. valakinek valamijét, németül ellopnak valakinek valamit:

Der Dieb hat der Frau die Geldbörse gestohlen – A tolvaj ellopta a hölgynek a pénztárcáját.
Der fleißige Schüler hat dem Lehrer die Bücher gestohlen – A szorgalmas tanuló ellopta a tanár könyveit.

Részes esettel és tárgyesettel álló igék még például: abgewöhnen (valakit leszoktatni valamiről), angewöhnen (rászoktatni valakit valamire), verweigern (valakitől megtagadni valamit).

Melléknevek is akadnak, melyek részes esetet vonzanak!

ähnlich – Der Sohn ist dem Vater ähnlich – A fiú hasonló az apjához.
böse – Bist du mir böse? – Haragszol rám?

Részes eset, mint elöljárószók vonzata

Egyes elöljárószók után részes esetet kell használni. Nem lehet megindokolni, hogy miért, egyszerűen ez a szabály. Nincs mit tenni, a mit után is részes esetet kell használni:

mit + der Lehrer → mit dem Lehrer (a tanárral)
mit + meine Tochter → mit meiner Tochter (a lányommal)

Részes esetet vonzó elöljárószók: mit, zu, bei, nach, von, aus seit, ab, außer. Ezek mindig részes esettel járnak. Bővebben lásd: Német elöljárószók.

Vannak olyan elöljárószók is, melyek nem mindig járnak részes esettel, de valamikor igen. Ilyen például az in, an, auf. Ezek valamikor tárgyesettel, valamikor részes esettel állnak. Hogy mikor melyikkel, arról bővebben: Hol és Hová kérdésre felelő elöljárószók.

Mikor nem szabad részes esetet használni a németben, amikor mi mégis azt akarnánk?

kosten (kerül valakinek valamibe) – Akinek kerül, azt kivételesen nem részes, hanem tárgyesettel fejezi ki a német:

Das Buch kostet den Lehrer viel – A könyv a tanárnak sokba kerül.

arbeiten für (valakinek / valaminek dolgozik) – Ha valamelyik cégnek vagy cégnél dolgozik valaki, azt a für elöljárószóval fejezzük ki. A für után tárgyeset áll:

Er arbeitet für eine deutsche Firma – Egy német cégnél dolgozik.

Gyakorlat teszi a mestert – Übung macht den Meister!

1. Fordítsa németre a mondatokat! Használjon minden mondatban részes esetet!

Megmutatjuk a vendégnek a szobát.
Megmutatjuk a vendégeknek a szobát.

A pincér odaadja a férfinek a levest.
A pincér odaadja a hölgynek a levest.

A film tetszik a tanulónak.
A film tetszik a tanulólánynak is.

Megveszem a tanulónak a könyvet.
Megveszem a tanulóknak a könyvet.

A házi feladat tetszik a tanárnőnek.
A házi feladat tetszik a tanároknak.

Odaadjuk a gyereknek a csokoládét.
Odaadjuk a gyerekeknek a csokoládét.

Gratulálunk az igazgatónak.

A lány segít a tanárnak.
Segítem a tanárokat.

A könyv az apáé. (Használja a gehören igét!)
A virág az anyáé.
A füzet a gyereké.
A füzetek a gyerekekéi.

A tanuló követi a tanárnőt.

A tanuló találkozik (véletlenül) a tanárral.

Megkínáljuk a vendégeket tortával.

A tanuló ellopta a tanárnő biciklijét.

A tanár haragszik a szülőkre.

A fordítási feladat megoldása.

2. A gyenge főnevek –n (vagy –en) végződést kapnak még részes esetben is, egyes számban is. Gyakorolja ezeknek a főneveknek a használatát is! Fordítsa a következő mondatokat németre, használja a következő gyenge főneveket: der Junge (-n), der Herr (-n), der Student (-en), der Kollege (-n), der Kunde (-n), der Elefant (-en), der Löwe (-n), der Tourist (-en), der Polizist (-en)!

Odaadom a fiúnak a könyvet.
Odaadom a fiúknak a könyvet.

A pincér kiviszi az úrnak az ebédet.

A tanár megmutatja az egyetemistának a könyvet.
A tanár megmutatja az egyetemistáknak a könyvet.

A főnök megveszi a kollégának a számítógépet.
A főnök megveszi a kollégáknak a számítógépeket.

Megírom az úrnak és a hölgynek a levelet.

Megmutatjuk a vevőnek a termékeket.
Megmutatjuk a vevőknek a termékeket.

Az eladónő segít a vevőnek.
Az eladónő segít a vevőknek.

A termék nem tetszik a vevőnek.
A termék nem tetszik a vevőknek.

Az elefánt megkínálja az oroszlánt banánnal.
Az oroszlán ellopja az elefánt zsebkendőjét.

A könyv a vevőé, a füzet az egyetemistáé.

A professzor gratulál az egyetemistának.
A professzor gratulál az egyetemistáknak.

Az elefánt követi a turistát.
A turista követi a rendőrt.
A rendőr követi az elefántot és az oroszlánt.

Megoldókulcs

3. Ha még bírjuk szusszal, gyakoroljuk a német részes esetű névmásokat is! (Ezek a névmások: mir, dir, ihm, ihr, ihm; uns, euch, ihnen.) Fordítsa németre a következő mondatokat!

Megmutatod nekem a szobát.
Megmutatom neked a könyvet.

Itt van egy férfi. A pincér kihozza neki a levest.
Itt van egy hölgy. A pincér kihozza neki a desszertet.

Itt van egy tanuló. A film nem tetszik neki.
Itt van egy tanulólány. A film tetszik neki.

Az apám megveszi nekem a házat.

A tanár gratulál nekünk, mert tetszik neki a házi feladatunk.

Mi segítünk nektek, és ti is segítetek nekünk.

A gyereket nem kínáltam meg csokoládéval, ezért ellopta a csokoládémat.

A ház a mienk.
A kutya a tiétek.
A számítógép az övék.

Haragszom rátok.

Ti követtek minket.
Mi követjük őket.
Ki követ engem?

Segítünk nekik.
Találkozunk velük.

Tetszik nekem a kabát.
Nektek is tetszik a kabát?
Nekik nem tetszik a kabát.

Jön az anya. Add neki oda a virágot!

A tanár nem haragszik rád, de te haragszol rá.

A tanárnő nem segít nekünk, de mi segítünk neki.

A tanárok nem segítenek nekem, de én követem őket.

A szüleim hisznek nekem, de én nem hiszek nekik.

Megoldás

Linkek a német részes eset témához:

Mein Deutschbuch – Néhány szó németül a részes esettel álló igékről, és egy lista a gyakoribb ilyen igékről.

Easy Deutsch – Liste: Verben mit Dativ – Egy másik lista részes esetű igékről, itt tudásszint (A1, A2, stb) is jelölve van az igék mellett.

Felhasznált irodalom a német részes eset témához:

Karácsony Lajos, dr. Tálasi Istvánné: Német nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.