Német személyes névmások 1: Alanyeset, tárgyeset, részes eset; visszaható ige, visszaható névmás

Német személyes névmások 1.

A német személyes névmások alanyesete

ich – én
du – te

er – ő, az (hímnem)
sie – ő, az (nőnem)
es – ő, az (semleges nem)

wir -mi
ihr – ti
sie – ők, azok

Sie – Ön, Önök

Ezeket a ragozott igealakok mellé mindig ki kell tenni (pl. ich fahre, du liest, wir sitzen). Állhatnak önállóan is, ige nélkül (pl. Wer kommnt? – Ich. – Ki jön? – Én).
A három nyelvtani nemnek megfelelően három névmás létezik E/3-ban (er, sie, es). Ezek a megfelelő nemű főnevek helyett állnak, és utalhatnak tárgyakra, dolgokra és személyekre is, ezért magyarra fordíthatók úgy is, hogy “ő”, és úgy is, hogy “az”, vagy a magyarban teljesen el is hagyhatók, pl. Wo ist Peter? – Er kommt hier – Hol van Péter? – Itt jön. Wo ist der Tisch? – Er ist hier – Hol van az asztal? (Az) itt van.
Többes számban mindig sie a személyes névmás, tehát többes számban nem teszünk különbséget a három nem között (szemben pl. egyes újlatin és szláv nyelvekkel).

A német személyes névmások tárgyesete

mich – engem
dich – téged

ihn – őt, azt (hímnem)
sie – őt, azt (nőnem)
es – őt, azt (semleges nem)

uns -minket
euch – titeket
sie – őket, azokat

Sie – Önt, Önöket

példák:

Ich liebe dich (Szeretlek).
Er hasst es (Ő utálja azt).
Sie besuchen uns (Meglátogatnak minket).

Mint látható, a magyarban sokszor ki sem tesszük magukat a névmásokat (pl. Ich liebe dich – (Én) szeretlek (téged)), hanem csak az ige végződésével utalunk rá. A németben viszont kötelező kitenni a névmásokat, különben nem derülne ki, kire, mire gondolunk.

A német személyes névmások részes esete

mir– nekem
dir –neked

ihm – neki (hímnem)
ihr – neki (nőnem)
ihm – neki (semleges nem)

uns – nekünk
euch – nektek
ihnen – nekik

Ihnen – Önnek, Önöknek

Például: Er gibt mir die Zeitung (Odaadja nekem az újságot). Wir schreiben ihnen (Írunk nekik).

Ezek a névmások azt fejezik ki, hogy valakinek a számára, részére pl. adnak valamit. A “nekem van valamim”, “neked van valamid”, stb. kifejezése  a németben máshogy történik, a haben igével, pl. Ich habe ein Buch = Van nekem egy könyvem.

Ha a mondatban részeshatározó és tárgy is van, a sorrendjük kötött, erről itt lehet olvasni.

A visszaható névmások tárgyesete

mich – magam(at)
dich – magad(at)
sich – magát

uns – magunkat
euch – magatokat
sich – magukat

Ezeket egyrészt a személyes névmások tárgyesete helyett használjuk, ha a cselekvés alanya és tárgy megegyezik, pl. Ich liebe mich = szeretem magamat. Du liebst dich = szereted magadat. Er liebt sich = szereti magát. Csak harmadik személyben tér el alakja a nem visszaható személyes névmás tárgyesetétől.

Másrészt visszaható igék mellett fordulnak elő ezek. A visszaható igék lényege, hogy a cselekvés végrehajtója (alany) és a cselekvés tárgya megegyezik. A magyarban az ilyen igék általában -kodik, -ködik végűek, pl. mosakodik (azaz: mossa magát), fésülködik (azaz: fésüli magát). Németül: waschen = mosni, sich waschen = mosakodni (“magát mosni”); kämmen = fésülni, sich kämmen = fésülködni (“magát fésülni”). Pl. Ich wasche mich = mosakszom, “mosom magamat”, Du kämmst dich = fésülködsz, “fésülöd magadat”.

A sich waschen (mosakodni) ige ragozása jelen időben:

ich wasche mich – mosakszom
du wäschst dich – mosakszol
er / sie / es wäscht sich – mosakszik / mosakodik

wir waschen uns – mosakszunk / mosakodunk
ihr wascht euch – mosakodtok
sie waschen sich – mosakodnak

A németben vannak olyan visszaható igék is, melyek jelentésüknél fogva nem visszahatók, de visszaható névmással együtt kell használni őket. Ilyen pl. a sich beeilen (sietni) és a sich unterhalten (beszélgetni, szórakozni), sich verlassen auf+A (megbízni valakiben).

A visszaható igék összetett igeidőiket mindig a haben segédigével képzik! (Pl. Ich habe mich gewaschen.)

Lásd még: A visszaható névmás helye a mondatban

A visszaható névmások részes esete

mir – magamnak
dir – magadnak
sich – magának

uns – magunknak
euch – magatoknak
sich – maguknak

Ezeket egyrészt akkor használjuk, ha a mondatban a részeshatározó ugyanarra a személyre vonatkozik, mint ami a mondat alanya (pl. Ich kaufe mir eine Zeitung – Veszek magamnak egy újságot).
Másrészt, ha a visszaható igék mellett tárgy is van, akkor ezeket a névmásokat kell használni a tárgyesetű visszaható névmások helyett. Így, ha a “mosakszom” (Ich wasche mich) mellett egy tárgy formájában kifejezzük azt is, hogy mimet mosom, pl. kezemet, akkor már nem a tárgyesetű (pl. mich), hanem a részes esetű (pl. mir) visszaható névmást kell használni. Így hát: Ich wasche mich + meine Hände = Ich wasche mir die Hände (Megmosom a kezem. Du kämmst dir die Haare (Megfésülöd a hajad).
Harmadrészt, léteznek olyan visszaható igék, melyek egész egyszerűen a részes esetű visszaható névmással állnak. A szótárak ezeket az igéket úgy jelölik, hogy a sich mellett egy D betűt írnak. Pl.:

sich (D) ein Beispiel nehmen (an) = példát venni valakiről
sich (D) vorstellen = elképzelni

Ich nehme mir an meinem Vater ein Beispiel = Példát veszek apámról.
Stell dir vor, was ich gestern gesehen habe! = Képzeld, mit láttam tegnap!

A sich vorstellen állhat tárgyesetű visszaható névmással is, de ilyenkor mást jelent: bemutatkozni:

Ich stelle mich vor = Bemutatkozom.

Megjegyzés: Ha tárgyesetű visszaható névmásról van szó, azt időnként A betűvel jelzik a sich mellett: sich (A) vorstellen (bemutatkozni).

Link:

Helpmelearngerman – Pronouns

8 komment:

  1. február 11, 2017

    Bogi Válasz

    Nekem nagyon tetszik ez a ‘cikk’ sokat lehet belőle tanulni. Köszönöm… már kezdem kapiskálni .

  2. március 4, 2020

    molnár gyöngyvér Válasz

    Köszönöm, a gyerekeimnek egybe tudtam megmutatni a dolgokat, hogy lássák az összefüggéseket.Szuper!

  3. április 17, 2022

    noel Válasz

    kedves Tamás!
    mi van akkor, ha nem tudjuk, hogy a cselekvő milyen nemű, pl. a valaki, aki, senki stb. esetében.
    láttam egy olyan mondatot, hogy
    “nur weil jemand ein Teufel ist, heißt das nicht automatisch, dass er böse ist” (ez egy könyvből van :D) itt der-t használnak, de láttam olyat is, ahol sie-t.
    pl. azt hogy kellene fordítani, hogy “valaki, aki kedves” vagy “aki akar, tud” vagy “senki sincs itt, aki okos”?
    esetleg az lehet, hogy ilyenkor mindegy, hogy er-t vagy sie-t írunk?
    előre is köszönöm!!

    • április 17, 2022

      Bodnár Tamás, webnyelv Válasz

      Kedves Noel! Én eddig a hímnemű névmást láttam ilyen esetben, és én is ezt használnám például a jemand, niemand mellett. Egyébként az “aki akar, tud” mondatnál kikerülhető ez a névmás: “wer will, kann”.

  4. április 17, 2022

    noel Válasz

    illetve olyat lehet, hogy ha egy főnévnek nincs fix névelője, akkor találunk ki neki? ez furán hangozhat, de sok külföldi szó nincs benne duden-be, szóval akkor így nagyon nem is lehet tudni, hogy mi a névelője. pl. mikor a valaki küld nekem snapchaten valamit, azt írja, hogy “hat dir einen Snap geschickt” (a snapek azok azok a képek, amiket abban az alkalmazásban kap valaki), de a duden-be nincs ilyen szó, hogy snap, ebből a mondatból azonban az derül ki, hogy itt a snap szót der névelővel használja. még sok ilyennel találkoztam, ahol a szó nem volt benne dudenben, valahogy mégis volt valamilyen névelője.
    bocsánat, ha fura kérdés~

    • április 17, 2022

      Bodnár Tamás, webnyelv Válasz

      Ezek az internetes kifejezések a gyorsan fejlődő technikának köszönhetően még annyira újak, hogy még valószínűleg nem határozták meg a nyelvészek sem a nemüket. Lehetséges, hogy újabb kiadású nyelvkönyvekben megjelennek majd ezek a kifejezések is névelővel. Valószínűleg nem adódhat félreértés, ha bármelyik névelőt szimpatikusnak találja és azzal használja a szót. Nyelvvizsgán feltehetőleg nem várják el ezeknek a szavaknak a névelőjének az ismeretét (még). Van egyébként bejegyzés a német főnév neméről (nem is értem teljesen, miért nem ott tette fel ezt a kérdést, hiszen oda illene), talán az is segíthet egy idegen eredetű főnév nemének eldöntésében. (Igaz, pont a Snap szó nemének meghatározásában nem nyújt segítséget:)
      Jó módszer még a németeket figyelni, hogy ők milyen névelővel használják ezeket a szavakat. (Persze ők se mindig tudják a főnevek névelőjét, de mindenképpen az anyanyelvi beszélők nyelvhasználata határozza meg magát a nyelvet.) Nem kerestem utána, de meg lehet próbálni rákeresni, hátha van a neten olyan oldal, amely az új szavak nemével foglalkozik – azonban vigyázni kell, mert bárki feltehet a netre bármit, tehát hiteles forrást szabad csak elfogadni, és jól tette, hogy a Dudennél kezdte!

  5. április 17, 2022

    noel Válasz

    bocsánat, még egy utolsó (talán kicsit fura) kérdés?
    mi van, ha valakiről nem tudjuk megállapítani, milyen nemű?
    vagy kifejezetten nem sorolja magát egyik nemhez se? mindkét esetben használható az es?

    • április 17, 2022

      Bodnár Tamás, webnyelv Válasz

      Ugyanez a probléma jelentkezik a magyar nyelvben is ilyen esetben, csak később, és ugyanúgy nem tudjuk, úrként vagy hölgyként hivatkozzunk rá. Gyakorlatilag ez jön elő a németben is, csak előbb. Ezért ez nem nyelvi kérdés. Az adott illetőt kell megkérdezni, mégis minek szeretné, ha neveznénk. Illetve aki olyan speciális munkakörben dolgozik (?), hogy ilyen szituációba kerülhet, azt valószínűleg felkészítik ilyen helyzetre. Más emberrel szemben nem lehet elvárás, hogy ilyen helyzetben valamiféle nem ismert norma, nem ismert elvárás szerint kommunikáljon, hanem saját belátása szerint kezeli a helyzetet.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.