Három német múlt idő is létezik kijelentő módban:
1. Viszonylag ritkább német múlt idő a das Präteritum
2. A leggyakoribb német múlt idő: das Perfekt
3. Leginkább csak időhatározói mondatokban fordul elő a Plusquamperfekt
Kijelentő mód, egyszerű múlt
Das Präteritum
(vagy: Imperfekt)
Szabályos igék
Német múlt idő: die Vergangenheit: der Trabant und Die Berliner Mauer
A Präteritum a hétköznapi beszédben ritkábban előforduló német múlt idő. Úgy képezzük, hogy a főnévi igenév -en (vagy -n) végződését elhagyjuk, és helyébe a következő ragokat tesszük:
ich -te
du -test
er -te
wir -ten
ihr -tet
sie -ten
Ha az ige töve t vagy d betűre végződik (pl. arbeiten, baden), akkor a ragok elé e betűt is betoldunk.
Figyelem! A jelen idővel ellentétben E/3-ban nem kap az ige külön -t ragot a végére! (Tehát: ich machte és er machte; ich arbeitete és er arbeitete)
Példák a ragozásra:
| lernen | bewundern | arbeiten |
| ich lernte du lerntest er lernte |
ich bewunderte du bewundertest er bewunderte |
ich arbeitete du arbeitetest er arbeitete |
| wir lernten ihr lerntet sie lernten |
wir bewunderten ihr bewundertet sie bewunderten |
wir arbeiteten ihr arbeitetet sie arbeiteten |
–
Rendhagyó igék
Sok ige rendhagyóan képzi a Präteritum alakot. A rendhagyó igék töve eltér a szabályos igékétől (ezt meg kell tanulni), és a ragok is mások, E/1-ben és E/3-ban nem kapnak ragot egyáltalán. Valamennyi rendhagyó ige a következő ragokat kapja:
ich –
du -st
er –
wir -en
ihr -t
sie -en
Ha a tő ß-re végződik, akkor E/2-ben és T/2-ben e hangot is betoldunk (pl. essen: du aßest, ihr aßet; lassen: du ließest, ihr ließet).
Példák a rendhagyó igék ragozására (gehen – ging; essen – aß; bringen – brachte):
| gehen | essen | bringen |
| ich ging du gingst er ging |
ich aß du aßest er aß |
ich brachte du brachtest er brachte |
| wir gingen ihr gingt sie gingen |
wir aßen ihr aßet sie aßen |
wir brachten ihr brachtet sie brachten |
A rendhagyó igéknek elég az E/1 alakját megtanulni (ez megegyezik az E/3 alakkal). Ebből az összes alak képezhető a fenti példák alapján. A gyakoribb rendhagyó igék Präteritum alakja:
essen – aß; trinken – trank; lesen – las; sehen – sah; nehmen – nahm; kommen – kam; geben – gab; helfen – half; sprechen – sprach
schreiben – schrieb; halten – hielt
fahren – fuhr
sein – war; haben – hatte
–
A vegyes igékről
A német múlt idő szempontjából a rendhagyó igéket két csoportra oszthatjuk: erős és vegyes igékre, vegyes ige pl. a bringen. A vegyes igék annyiban különböznek az erős igéktől, hogy nem csak megváltozik a tő, hanem -te ragot is kap az ige (tehát a szabályos és a rendhagyó ragozás “ötvöződik”, mert a többi rendhagyó ige nem kap -te ragot). Ha ezek rendhagyó szótári alakját megtanuljuk, a Präteritum alakot az erős igékhez hasonlóan lehet képezni, ragozni, tehát különösebb jelentősége nincs, hogy valaki meg tudja-e különböztetni egymástól a vegyes és erős igéket, hiszen mindkettő rendhagyó és csak meg kell tanulni az alakjukat. Bár valamelyest segítséget nyújthat a Perfekt alak képzésében is, ha egy igéről tudjuk, hogy vegyes-e vagy erős (lásd lejjebb, a Perfekt alaknál).
A gyakoribb vegyes igék:
bringen – brachte (hozni)
nennen – nannte (nevezni)
rennen – rannte (rohanni)
brennen – brannte (égni)
denken – dachte (gondolni)
kennen – kannte (ismerni)
| denken | kennen |
| ich dachte du dachtest er dachte |
ich kannte du kanntest er kannte |
| wir dachten ihr dachtet sie dachten |
wir kannten ihr kanntet sie kannten |
Sajátosságuk tehát, hogy a tőhangzó is megváltozik, és -te végződést is kapnak, szemben pl. a gehen – ging, lassen – ließ igékkel, ahol nincs -te végződés, csak tőhangváltás.
A Präteritum használata – mikor kell ezt a múlt időt használni?
Erre a kérdésre a válasz igen egyszerű: szinte bármikor használhatjuk a Präteritumot, és kifejezhetünk vele múlt idejű cselekvést, történést. Amit tehát a magyarban múlt idővel fejezünk ki, azt a németben is kifejezhetjük Präteritummal; az esetek 90%-ában nem helytelen, ha Präteritumot használunk. Azonban a gyakorlatban nem használják gyakran a Präteritumot, helyette inkább a másik múlt időt, a Perfektet használják. Nem fejez ki a Präteritum és a Perfekt más-más jelentést, tehát nincs olyan különbség a két múlt idő használata között, mint pl. az angol vagy sok más nyelv múlt időinek a használata között.
Gyakorlatilag azonban leginkább csak a következő igéket használják Präteritumban, és nem Perfektben: sein, haben, werden és a módbeli segédigék, valamint a fragen, sagen, wissen. Például:
sein: Ich war schon dreimal dort – Már háromszor voltam ott.
haben: Gestern hatte ich kein Geld – Tegnap nem volt pénzem
módbeli segédigék, pl. können: Ich konnte die Hausaufgabe nicht lösen – Nem tudtam megcsinálni a házi feladatot.
müssen: Ich musste früh aufstehen – Korán kellett kelnem.
Időhatározói mondatokban van csak szigorúbb szabály arra, hogy milyen múlt időt kell használni (pl. a nachdem – miután szó mellett). Így a nachdem kezdetű mellékmondatban nem állhat Präteritum, a mondat másik felében azonban igen. Erről bővebben a Plusquamperfekttel foglalkozó bejegyzésben foglalkozunk.
A Präteritum és a Perfekt használatáról még bővebben olvashatunk a Perfektnél.
–
————————
Linkek:
Vocabulix.com – egy másik, német igéket ragozó oldal
die-konjugation.de – még egy jó igeragozó oldal
Help me learn German! – Indikativ Präteritum
Kapcsolódó bejegyzés:
Német rendhagyó múlt idős teszt
Teszt az erős igék múlt idejéhez
Német rendhagyó múlt idős teszt
Teszt az erős igék múlt idejéhez
szeptember 6, 2019
Aranka DeliEgy nyelvtani kérdéssel fordulok Önökhöz. Helyes az alábbi mondat igeragozása?
“…, weil sie gehabt haben. ”
Tehát a haben ige ezen ragozott formája kötőszó után használatos-e a német nyelvben? Vagy a hatte, hätte szavak a helyes formulái ebben az esetben?
szeptember 8, 2019
Bodnár Tamás, webnyelvHa a sie jelentése ők, akkor a haben helyes (mert sie haben a helyes alak). Ha a sie a nőnemű névmás ő jelentéssel, akkor nem helyes, akkor a mondat végén hat igének kell lennie.
…, weil sie gehabt haben. = Mert volt nekik.
…, weil sie gehabt hat. = Mert volt neki.
Ugyanúgy kell ragozni az igét ebben a helyzetben is, mint bármikor máskor.
október 27, 2020
Kinga NujićKedves Tamás! Biztosan csak egy Tippfehler, de a “nehmen” ige Präteritumban nahm, és nem “nam”. Különben nagyon szeretem ezt a weboldalt, jól érthetőek, alaposak és pontosak a magyarázatok. Üdvözlettel: Kinga
október 27, 2020
Bodnár Tamás, webnyelvKedves Kinga! Köszönöm az észrevételt, javítottam a hibát. Hollandul egyébként pont nam a múlt ideje a hasonló igének. Sajnos könnyű összekeverni az ilyeneket. Örülök, hogy tetszik a weboldal!