Német múlt idő 3: Plusquamperfekt

Három múlt idő is létezik a németben kijelentő módban:

1. Viszonylag ritkább német múlt idő: das Präteritum
2. A leggyakoribb német múlt idő: das Perfekt
3. Leginkább csak az időhatározói mondatokban fordul elő a Plusquamperfekt

–

A kijelentő mód régmúltja
(das Plusquamperfekt)

Ez lényegében a Präteritum és a Perfekt keveréke, ha a képzését nézzük. Annyiban különbözik a Perfekt-től, hogy a haben vagy sein segédige nem jelen időben, hanem Präteritum alakban áll, ezt követi a Partizip Perfekt, amivel keretet alkot. Bővebben itt van szó arról, mikor kell a haben, mikor a sein segédigét használni.

A Plusquamperfekt használata:

Akkor használjuk a Plusquamperfektet, ha két múlt idejű cselekvés közül az egyik korábban történt, mint a másik. A korábban történt cselekvést fejezzük ki Plusquamperfekt-tel. (Használata lényegében megegyezik az angol Past Perfect, az olasz trapassato, a francia plus-que-parfait használatával.) A Plus-quam-perfekt elnevezés latin eredetű, azt jelenti, „több, mint befejezett”. Ez azt jelenti, hogy még a befejezettnél is befejezettebb, vagyis egy befejezett cselekvéshez képest egy még régebbi, „még befejezettebb” cselekvést jelöl.

1. a) Leginkább olyan időhatározói mellékmondatokban fordul elő, amikben a kötőszó a nachdem (miután), sobald (mihelyt) vagy a bevor (mielőtt), például:

Nachdem ich die Aufgabe geschrieben hatte, ging ich schlafen.
Miután a feladatot megírtam, elmentem aludni.

Az, hogy a feladatot megírtam, előbb történt, mint az, hogy aludni mentem, ezért a „megírtam” itt Plusquamperfekt alakba kerül. Fontos szabály még, hogy a másik (később történt) múltbeli cselekvés kifejezésére a Präteritum igeidőt használjuk (a fenti példamondatban: ging), a Perfekt nem lenne helyette helyes! (Tehát a fenti példamondatban a ging helyett nem állhat bin … gegangen.)

1. b) Állhat az als (amikor) kötőszó mellett is. Az als kötőszót annak kifejezésére használjuk, amikor valami egyszer történt meg a múltban (tehát például nem ismétlődött rendszeresen). Ilyen mondatokban is azt fejezi ki a Plusquamperfekt, ha valami már megtörtént addigra, mire a Präteritumban álló cselekvésre sor került:

Als wir im Kino ankamen, hatte der Film schon begonnen.
Amikor a moziba értünk, a film már elkezdődött.

2. Önmagában is előfordulhat a Plusquamperfekt, amikor nincs két cselekvés, melyek közül az egyik előbb történt, hanem csak egy cselekvés van. Ilyenkor azt fejezi ki, hogy valami nagyon régen történt:

Vor zehn Jahren waren wir in die Schweiz gefahren.
Tíz éve Svájcba utaztunk.

Kiegészítés: A Plusquamperfektet leginkább csak összetett, alárendelő mondatokban használjuk. Azt fejezhetjük ki vele, hogy a múltban két, egymástól elkülöníthető időszakaszban történtek a cselekvések, események. Ezért nem használjuk a Plusquamperfektet akkor, amikor több, egymást követő eseményt beszélünk el, például:

Ich bin aufgestanden, ich habe mich gewaschen, dann habe ich gefrühstückt.
Felkeltem, megmosakodtam, aztán megreggeliztem.

Tehát, mellérendelő mondatban általában nem használunk Plusquamperfektet, ahogy most láthattunk. Ilyenkor a tagmondatokat csupán vesszővel választjuk el egymástól, vagy az und, dann kötőszót használjuk. Hasonló példa:

Ich bin angekommen und ich habe mich gesetzt.
Megérkeztem és leültem.

Ugyanezt kifejezhetjük időhatározói mellékmondattal, ilyenkor Plusquamperfekt kell:

Nachdem ich angekommen war, setzte ich mich – Miután megérkeztem, leültem.

–

————————

Linkek:

Német nyelvtan a blogspoton – Plusquamperfekt

Verbformen.de – tetszőleges igét beírhatunk, és a gép kiírja a ragozását minden igemódban és igeidőben.

Vocabulix.com – egy másik, német igéket ragozó oldal

die-konjugation.de – még egy jó igeragozó oldal

Kapcsolódó bejegyzés:

Haben vagy sein? (A megfelelő segédige kiválasztása)

Infinitiv használata Partizip Perfekt helyett múlt időben

Rendhagyó igék a németben