“To” vagy “-ing” használata az angolban

Angol to és ing – mikor melyiket kell használni?

Az angol to és ing használatának a lényege a következő: Ha két ige kerül egymás mellé a mondatban, akkor különféle szabályok lépnek életbe. (Ez sok nyelvről elmondható.) Többnyire az első ige jelentésétől függően a második ige vagy to-val bevezetett főnévi igenév alakba kerül (létezik to-val álló főnévi igenév és to nélküli), vagy ing-es alakba.
Létezik néhány egyéb eset:

  • A to be ige, amely után az ige harmadik alakja (befejezett melléknévi igenév, szenvedő szerkezetben, pl. I am called) is állhat. (Állhat a to be után inges alak is (folyamatos igealak képzésénél, pl. I am calling, to be calling) és to-s alak is. Utóbbi várható, szükségszerű cselekvést fejez ki: He is to arrive tomorrow – Úgy van, hogy holnap érkezik.)
  • A to have ige után is kétféle alak állhat, a harmadik alak (Perfect igeszemlélet, pl. I have called you) vagy to (szükségesség kifejezése, I have to call you).
  • Műveltető szerkezetben a to make és a to get után is más alakban áll a főige (pl. I make you work – megdolgoztatlak; I got my car repaired – megjavíttattam az autómat).
  • To nélküli főnévi igenevet (az ige alapalakja) használunk: (időbeli és módbeli) segédigék után (pl. shall, will, should, would, can, could, may, might, must, need); a do / did, mint segédige is ide tartozik. Ide tartozik még a let ige is: Let me go. Let’s go.

A legnagyobb problémát azonban az okozza, mikor áll a második ige to-s főnévi igenév alakban, mikor ing-es alakban.

1. Mindig TO áll a következő igék után:

Akaratot, kívánságot kifejező igék után: wantI want to go home (Haza akarok menni.) would likeI would like to drink something (Szeretnék inni valamit.) wishI wish to be here (Ott óhajtok lenni);

help (segít), learn (tanul), teach (tanít), train (edz, képez)
choose (választ), expect (elvár), hope (remél), need (szükséges), offer (kínál, ajánl, nyújt)
agree (egyetért), encourage (bátorít), pretend (színlel, tettet), promise (megígér)
allow (megenged), can/can’t afford (megengedheti magának)
decide (dönt, határoz), manage (sikerül), mean (úgy ért, jelent), refuse (visszautasít)

A következő igéknél a to előtt egy tárgy is áll(hat):

advise (javasol), ask (kér), expect (elvár), need (szükséges), remind (emlékeztet), tell (mond, elmesél), want (akar), warn (figyelmeztet), would like (szeretne)

I advised / asked / wanted / reminded / told him to come here.

A help mellett to-val és to nélkül is állhat az ige: I help him (to) bring the luggage.

fail to do – nem sikerül, meghiúsul csinálni valamit: He failed to get up early – Nem jött össze neki a korán kelés.

Célhatározó kifejezésekor, célhatározói mellékmondat rövidítésekor (amikor a mellékmondatban nem akarjuk a főmondat alanyát megismételni) is TO áll, lásd lent.

Állandóhatározói mellékmondat kifejezésére is TO-t használunk, lásd lent.

 

2. Mindig -ING áll a következő igék után:

Igék, melyek azt fejezik ki, hogy valaki szeret vagy nem szeret csinálni valamit, ING-es alakot vonzanak:

love (nagyon szeret), like (szeret), enjoy (élvez csinálni valamit)
hate
(utál), detest (utál), dislike (nem szeret)
can’t stand (ki nem állhat), can’t bear (ki nem állhat)
A szeretés és nem szeretés közötti átmenetet fejezi ki a don’t mind (nem bán).

Do you enjoy eating pizza?
I hate getting up early.
I can’t stand learning.
I dislike getting up early.
We enjoy traveling.

A mind, don’t mind udvarias kérés kifejezésére is használható (bán / nem bán):

Would you mind opening the window? = Kinyitnád az ablakot?

Can’t help + ingI can’t help laughing (Nem tehetek a nevetésről, nevetnem kell.)

Can’t resist + ingI can’t resist eating again (Nem tudok ellenállni, hogy újra egyek.)

Keep + ingKeep smiling (Mindig mosolyogj)!

Ha azt fejezzük ki, hogy valaki abbahagy, befejez valamit:

finishI finished reading the book – Abbahagytam a könyv olvasását.
give up (felad, abbahagy) – I gave up smoking – Abbahagytam a dohányzást.
stopI stopped speaking – Abbahagytam a beszélést.
Leave off (felhagy valamivel), put off, postpone (elhalaszt valamit), end up (kiköt valahol, végzi valahogy)

Halogatás, vonakodás, elkerülés kifejezése: avoid (elkerülni), consider (megfontolni), delay (halogatni), escape (elkerülni), miss (elszalasztani)

excuse, forgive, pardon (megbocsátani) – Az excuse inkább bocsánatkérő felszólító mondatokban, a forgive inkább egyéb mondatokban használatos:

Excuse my being late – Elnézést a késésért!
I forgive your sins – Megbocsátom bűneidet.

Egyéb igék: admit (bevallani), appreciate (méltányolni), deny (letagadni), fancy (kedve van valamihez), imagine (elképzelni), involve (magában foglal, jár valamivel), mention (említeni), practise (gyakorolni), risk (kockáztatni), suggest (javasolni), understand (megérteni)

A go után is sok kifejezésben ING-es alak következik: go swimming, go shopping, go sailing, go skiing. Ezeket a kifejezéseket a come-mal is mondhatjuk: Would you like to come swimming?

Az érzékelést kifejező igék után ING-es alak áll, de puszta „ingetlen” alak is állhat. Ilyen igék pl. a see, watch, hear:

I saw him entering the room – Láttam, amint belépett a szobába.
I saw him enter the room – Láttam belépni a szobába.

Az inges alak használatáról bővebben ebben a bejegyzésben lehet olvasni.

3.a) TO és -ING is használható a következő igéknél, jelentésbeli eltérés nélkül:

beginI began to write the letter = I began writing the letter. (Elkezdtem írni a levelet.)

startI started to watch TV = I started watching TV. (Elkezdtem nézni a tévét.)

continueHe continued to type the text = He continued typing the text. (Folytatta a szöveg gépelését)

Lehetőleg kerüljük, hogy két ING-es alak kerüljön egymás mellé: He’s just beginnig to write the letter. (Beginning writing – furcsán hangzana)

preferI prefer eating a hamburger = I prefer to eat a hamburger (Jobban szeretek hamburgert enni.)

Azonban ha azt is ki akarjuk fejezni, hogy minél szeretek jobban csinálni valamit, akkor a prefer után ING-es alak jön, utána to, utána megint ING-es alak: I prefer eating a hamburger to drinking cola. A prefer használatáról bővebben itt lehet olvasni.

3.b) TO és -ING is használható, de eltérő jelentéssel:

stop (TO: megáll, hogy csináljon valamit; ING: abbahagy vmit)

I stopped to write – Megálltam írni / Megálltam, hogy írjak (hiszen a célhatározót a to-val fejezzük ki, lásd fent).

I stopped writing – Abbahagytam az írást. (Kb. azonos jelentésű az I finished writing.)
The reporter can’t stop laughing – A riporter nem tudja abbahagyni a nevetést.

A remember, forget és regret hasonlóan használhatóak. ING-es alak áll utánuk, ha egy korábban megtörtént dologra gondolunk. Ha a jövőre vagy a jelenre vonatkozik a cselekvés, akkor TO áll utánuk:

remember (ING: emlékszik, hogy megtett valamit / TO: nem fog elfelejteni megtenni valamit (=not forget)

I remember closing the door – Emlékszem, hogy bezártam az ajtót.
Remember to close the door – Ne felejtsd el bezárni az ajtót!

forget (ING: lényegében a will never forget – soha nem fogja elfelejteni kifejezés után / TO: elfelejt(ett) megtenni valamit, tehát utána nem is tette meg):

I will never forget meeting her – Soha nem fogom elfelejteni, hogy találkoztam vele.
I forgot to do my homework – Elfelejtettem megcsinálni a házi feladatomat.

regret (ING: sajnál, hogy korábban megtett valamit; TO: sajnálja, hogy meg kell tennie valamit)

I regret switching off the TV, the program was very interesting. (Sajnálom, hogy (korábban) kikapcsoltam a TV-t.)

I regret to tell you that we have a huge problem. (Sajnálom, de azt kell (most) mondanom, hogy nagy gondunk van.)

Bővebben a remember, forget, regret igék használatáról:

Englishgrammar.org – Ing form or infinitive?

Education First – Using forget, regret and remember

try (ING: próbálkozik valamivel, valami más cél érdekében / TO: megpróbál megtenni valamit)

I tried to open the lock – Megpróbáltam kinyitni a zárat.
I tried drilling the lock – A zár kifúrásával próbálkoztam.

go on (ING: folytat, nem hagy abba vmit / TO: valami mással folytatja tennivalóját)

I went on watching TV = I continued watching (to watch) TV) – Tovább néztem a tévét.
I went on to watch TV – Azzal folytattam, hogy tévét néztem; Tovább mentem tévét nézni.

like, love Több könyvben egymástól eltérően írják, a to like, to love után mikor kell to, mikor -ing. Valahol azt írják, mindkettő egyformán használható. Valahol különbséget tesznek a kettő jelentése között, de ebben is megoszlanak a könyvek magyarázatai. Középfokon talán nem elvárás tudni ezt: ING-et kell használni, ha valaki ténylegesen szeret csinálni valamit, mert örömét leli benne. TO-t kell használni, ha nem kifejezetten nyújt élvezetet az adott tevékenység, hanem egyéb (pl. erkölcsi) okokból jó megtenni:

I like swimming – Szeretek úszni (jó sport, szívesen úszom).
I like to swim – Szeretek úszni (talán magát az úszást nem szeretem annyira, de pl. jó benne, hogy erősebb leszek tőle, lefogyok tőle, találkozom az uszodában ismerősökkel, stb.)

I like paying my bills in time – Szeretem időben kifizetni a számláimat (mert pl. pénzfóbiám van és szeretek minél előbb megszabadulni az összes nálam lévő pénztől).
I like to pay my bills in time – Szeretem időben kifizetni a számláimat (mert a pénz ugyan jó, ha van, de még jobb, ha nem tartozom senkinek, és a lelkiismeretemet megnyugtatja, ha ki vannak fizetve a számláim, bár utálom, hogy erre is kell pénzt kiadni).

A wordreference.com fórumon egy angol anyanyelvű és egy, az angolt magas szinten beszélő spanyol anyanyelvű sem értettek teljesen egyet a kérdésben. Állítólag létezik egy tendencia (és ez csak tendencia, nem fix szabály), mely szerint az I like swimming általában az úszásra vonatkozik, az I like to swim pedig az úszás konkrétabb eseteire, pl. a kora reggelenkénti úszásra: I like to swim in the mornings.

need

ING: szenvedő értelmű, főleg háztartási munkákra vonatkozik.

The room needs hooveringKi kell porszívózni a szobát.
The tap needs fixing – 
Meg kell javítani a csapot.

TO: Valamit tennie kell valakinek:

I need to go – Mennem kell.

Módbeli segédigeként TO és ING nélkül a must tagadó alakja helyett használatos abban az értelemben, hogy valamit nem kell megtenni. Ilyenkor, mivel módbeli segédige, nem kap E/3-ban sem -s ragot:

I needn’t go – Nem kell mennem.

4. TO és -ING egyszerre kell néhány kifejezésnél:

look forward to (alig vár valamit):

I’m looking forward to seeing you.

(Valójában a to itt nem a főnévi igenévé, hanem olyan elöljárószó, mint bármelyik másik elöljárószó, és az elöljárószók után az igék mindig inges alakba kerülnek.)

be used to (hozzá van szokva valamihez):

I am used to driving on the left – Hozzá vagyok szokva a bal oldalon vezetéshez.

Ez nem tévesztendő össze a used to segédigével (ez ING nélkül áll!), ami múltbeli szokást fejez ki, melynek időpontja közelebbről nem meghatározott: I used to play a lot when I was a child. (Sokat játszottam, amikor gyerek voltam.)

get used to (hozzászokik valamihez, megszokik valamit):

I got used to living in New York – Hozzászoktam, hogy New Yorkban élek.

 –

További esetek, a mondat szerkezetétől függően:

ING-es alakot kell még használni a következő esetekben:

  • Elöljárószók után: I am waiting for your coming. (Arra várok, hogy gyere.) Excuse me for my being late. (Elnézést a késésért!) I am very good at making pancakes. (Nagyon jó vagyok palacsintakészítésben.
  • Időhatározói, módhatározói, jelzői mellékmondatok rövidítésére:
    He was waiting for the bus looking at his watch in every 2 minutes (A buszra várakozott, miközben kétpercenként az órájára nézett / kétpercenként az órájára nézve)
    He liked the English breakfast consisting of tea or coffee, bread and butter, marmalade, bacon and eggs = Szerette az angol reggelit, amely teából, kávéból stb. állt.
  • Az előbbi két szabályt egyesíti magában az instead of (ahelyett, hogy) és without (anélkül, hogy) utáni ING használat, ezek módhatározót fejeznek ki: He went away without saying good-bye (Elment anélkül, hogy elköszönt volna). He went away instead of staying (Elment, ahelyett, hogy marad volna).
  • Az it is no use, it is no good (semmi értelme) után
  • Az it is (not) worth ( (nem) érdemes valamit csinálni) után
  • A to have difficulty (nehézséget okoz valamit megtenni) után

 

TO-t kell használni:

Tárgyi mellékmondatok rövidítésére:

I want to go (Menni akarok, „Azt akarom, hogy menjek”)
You want me to go (Azt akarod, hogy menjek)
He told me to come (Azt mondta, hogy jöjjek)
He found it better to take up quarters with a family = Jobbnak találta (azt), ha egy családnál bérel szobát.

Célhatározói mellékmondatok rövidítésére:

He came to have a good time (Azért jött, hogy jól érezze magát).
I stopped to have a rest (Megálltam, hogy pihenjek).

A célhatározót kifejezhetjük még a to-n kívül a so as to és az in order to szerkezetekkel is:

I eat so much fruit so as to be healthy – Azért eszem ilyen sok gyümölcsöt, hogy egészséges legyek.
He went to do shopping in order to buy some bread – Azért ment bevásárolni, hogy vegyen kenyeret.
I went to the police to (in order to, so as to) have a new identity card made – Azért mentem a rendőrségre, hogy új személyit csináltassak.

Állandóhatározói mellékmondat kifejezésére (többek között melléknevek után, mint pl. glad, happy, pleased, sad, disappointed, surprised):

I am glad/happy to see you = Boldog vagyok, hogy látlak.
She will be delighted to see you = Örülni fog, hogy lát téged.

He asked me to help him = (arra) kért engem, hogy segítsek neki.

Alanyi mellékmondatok (it is … ) rövidítésére TO vagy -ING is használható:

It is easy to find the right way.
It is easy finding the right way.

A két mondat között árnyalatnyi jelentésbeli különbség van, amit angol anyanyelvűek sem éreznek mindig.

It’s easy to switch on a computer.
It’s easy switching on a computer = Könnyű bekapcsolni egy számítógépet.

Ide tartoznak még az it is a waste of time, it is a waste of money kifejezések is: It is a waste of time to read / reading this book. (Időpazarlás ezt a könyvet elolvasni.)

 

Az itt leírtak természetesen nem ismertetik az összes szabályt, de a legfontosabbak talán benne vannak.

—–

Felhasznált irodalom:

Báti László, Véges István: Angol nyelvkönyv. Tanfolyamok és magántanulók számára, I. rész, Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.

Raymond Murphy: English Grammar in Use, second edition, Cambridge University Press.

Dr. Somorjainé Orosz Andrea: Angol ige (Mindentudás zsebkönyvek), Maxim Könyvkiadó, Szeged, 2008.

Linkek:

Englisch-Hilfen

Lingua angol

Englishclub

8 komment:

  1. Kedves Szerkesztő!

    It started to rain / It started raining-re vonatkozik a kérdésem. Önök azt írják, hogy ” ha az alany nem élőlény nem lehet ing-t használni. It started to rain. ( It started raining. nem helyes.)

    Szeretnék kérni erre vonatkozó forrás megjelölést, ha nem lenne gond. Melyik nyelvkönyvben olasható ez? Köszönöm előre is!

    Tisztelettel:
    Demeter Alexander

  2. A magyar nyelvű szerzőket látom, mint forrás megjelölés, de van-e angol nyelvű irodalom hozzá. Köszönöm szépen!

  3. Kedves Demeter Alexander!
    A forrásoknál belinkelt Lingva Angol honlapon olvasható az információ a “started to rain”-nel kapcsolatban. Hirtelen nem tudom, milyen nyelvkönyvben említik.
    Angol nyelvű irodalom, ami foglalkozik a to/-ing témával is, pl. az English Grammar in Use (Raymond Murphy), ami kapásból eszembe jut. De biztosan foglalkozik még a témával Sidney Greenbaum, Randolph Quirk: A Student’s Grammar of the English Language könyve.
    Tudtommal a nyelvkönyvek nem foglalkoznak nagyon mélyrehatóan, összefoglalóan a témával. Ami itt található, azt is több helyről gyűjtöttem össze.

  4. Deemeter Alexander nyilván azért kérte az angol szerző általi forrásmegjelölést, mert jól sejtette, hogy ami itt le van írva, az nem jó.

    Forrás: Oxford kiadó, pre-intermediate student’s book, new english file, 154. oldal

    Ez olvasható az Oxford Egyetem Kiadó által összeállított tankönyvben:

    >”start” can be used with both the infinitive and verb + -ing with no real difference in meaning.
    It started raining.
    It started to rain.<

    Pontosan ezt a mondatot használja példamondatként, mint mindkettő egyaránt használható. Szerintem javítsd ezt a cikket, és valóban mindig csak angol anyanyelvű (lehetőleg egyetemi) szerzőtől fogadj el nyelvtani összefoglalót. Sok hülyeség terjeng itt a neten, amit magyar szerzők – ki tudja mi alapján írnak le, akár tankönyvben is…

    • Köszönöm az észrevételt! Sajnos csúsznak be hibák, meggondolatlanul átvehettem az információt egy nem megbízható weboldalról. És egyébként valószínű felsőfokú nyelvvizsgán sem várják el, hogy tudja valaki a különbséget az “It started raining” és “It started to rain” között, főleg, ha nincs is különbség. Viszont az idézett könyv szövege is kicsit titokzatos, ez a “no real difference” nem azt jelenti, hogy “no difference”, tehát valami különbség mégis van, ami nagyon árnyalatnyi lehet csak. Ezt nem szeretem még az angol nyelvű forrásokban sem, hogy nem tárgyalnak ki rendesen egy témát, nyitva hagyják a kérdést, még ha egyáltalán nem is kell tudni felsőfokon se, akkor is, lehet, valakit érdekelne.
      Viszont a nyelvtanulóknak valóban nincs szükségük ezekre az információkra, én vagyok csak nagyon maximalista. Törlöm azt a részt a bejegyzésből, de azért meg fogom még kérdezni angol anyanyelvű ismerősömet is erről. 🙂

      • Nincs mit! 🙂

        A könyv valószínű azért fogalmaz így, mert az angol is, mint minden nyelv, nem egy percben lett kitalálva, hanem évszázadok alatt változott, és változik most is. Régen még lehetett külön jelentése, ami mára egybeolvadt, így senki nem használhja a régit, maximum egyetemi nyelvkutatók.

        Ilyen a “turn on(off)” is. A tévé feltalálásakor még csavarni kellett a gombot, ezért lett “turn” = csavar, forgat. Ma már egyetlen tévét sem kell csavarni, csak nyomni a gombot. 100 év múlva már elég lesz beszélni hozzá, de valószínű a turn on akkor is megmarad majd használatban, mint “bekapcsoltad a tévét? Pedig akkor már se kapcsolni, se csavarni, semmit nem kell majd… És már azt se fogják tudni, miért lett turn 🙂

        Vagy a “vest”, ami UK=mellény US= trikó. Hát aztán nem mindegy, hogy mit veszel fel egy esküvőre 🙂

        Én nem törődnék az ilyen nüansz dolgokkal, viszont nem létező újakat se gyártanék hozzájuk, mint ami itt volt 🙂

        Ez olyan, mint most megkérdezhetném, hogy írjuk ezeket a szavakat helyesen? Most leírom őket helyesen, szerinted, hány magyar tudná leírni őket hallás után? (egybe, külön vagy kötőjel?)

        – Fe-tartalom (4 szótag)
        – zsírtartalom (4 szótag)
        – L-karitin-szint (5 szótag)

        – védettzsír-tartalom (6 szótag), ellenben
        – karnitintartalom (6 szótag)

        – vitamintartalom (6 szótag), ellenben
        – C-vitamin-tartalom (7 szótag)

        – ásványi anyag (5 szótag), ellenben
        – ásványianyag-tartalom (8 szótag), és non plusz ultra
        – Aloe vera tartalom (8 szótag)

        – aktívanyag-tartalom (7 szótag) és hogy ne legyen könnyű az élet
        – filter-aktívanyagtartalom (9 szótag)

        ugyanez igaz az angolra is. Az emberek 99%-a pontosan ugynúgy használja a nyelvet, hibákkal együtt, és általában az általános szabályok mentén: like után + ing, azt csumi. Ahogy az átlagmagyar sem tud helyesen írni vagy beszélni, az átlag angol sem 🙂

  5. kedves szerkesztő Ú/Hölgy!
    Nem találom a felsoroltak között a forget igét. Órán úgy írtuk fel a suggest, forget, remember igéket, hogy egy csoportban, mindkettő(to, ing) használható hozzájuk. Ennek néztem most utána itt az interneten, és csalódottan tapasztalom, hogy ebben a nüanszban nem tud a segítsgemre lenni, azaz a forget igét nem találom seholsem a felsoroltak között, és a szabályok egyikébe sem illik bele, amit most itt látok. Tudna nekem segíteni ezzel kapcsolatban?

    • Tényleg kimaradt a forget. Ugyanúgy kell használni, mint a remember igét. Most be is írtam a bejegyzésbe. A lényege, hogy ha történt valami, amiről azt mondom, hogy soha nem fogom elfelejteni, akkor áll -ing a forget után. Ha elfelejtek valamit és ezért nem teszem meg, akkor áll utána to.
      A suggest viszont nem így viselkedik, mint az előbbi két ige.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!