Német módbeli segédigék – Modalverben

Német módbeli segédigék

német módbeli segédigék

Berlin, Reichstag – a törvényhozás otthona. A német módbeli segédigék itt is előbukkannak!

A német módbeli segédigék sajátossága, hogy szinte mindig egy másik igével (főigével) együtt fordulnak elő a mondatban. A főige jelentését csak módosítják, ezért nevezik őket segédigének. A magyarban is létezik hasonló: az „akar” ige pont így viselkedik. Pl. „Enni akarok”. Itt az „enni” a főige, ami ragozatlan, főnévi igenév alakban marad (-ni végződés), míg az „akarok” igét ragozzuk („enni akarok”, „enni akarsz”, „enni akar”).
A németben pont ugyanez a helyzet a módbeli segédigékkel. A módbeli segédigét ragozzuk, a főige pedig főnévi igenév alakban marad. Így németül az „enni akarok” az ich will essen, az „enni akarsz” az du willst essen, stb. A módbeli segédige és a főige főnévi igeneve mondatkeretet alkotnak, tehát a főnévi igenév a mondat végére kerül, a többi mondatrész a kettő között telepszik le. (Pl. Ich will heute mit dir viel Pizza und Spaghetti essen).
Mint ahogy a will és willst alakokból sejthető, a német módbeli segédigék ragozása jelen időben sajnos rendhagyó. Ich és er/sie/es mellett nem kapják meg a szokásos -e ill. -t ragot, és egyes számban a tőmagánhangzójuk is sokszor eltér a főnévi igenevükétől (pl. wollen – ich will). Többes számban azonban szabályos a német módbeli segédigék ragozása.
Alább bemutatjuk a módbeli segédigéket. A teljes szótári alakjukat feltüntetjük. Aki még csak a jelen időt tanulta, az eltekinthet ettől (tehát pl. a wollte, hat gewollt alakoktól).

A wollen, wollte, hat gewollt módbeli segédige

– wollen – ich will
du willst
er/sie/es will
wir wollen
ihr wollt
sie wollen
– wollen –

Jelentése: akarni. Kifejezhet akarást, szándékot, tervet, kívánságot, akár még jövő időt is:

Ich will nicht lernen – Nem akarok tanulni.

Jetzt wollen wir arbeiten – Most dolgozni fogunk.

Magázó alakban udvarias felszólítást, kérést is kifejezhet:

Wollen Sie uns fotografieren! – Legyen szíves lefényképezni minket!

A müssen, musste, hat gemusst módbeli segédige

————– ich muss
du musst
er/sie/es muss
wir müssen
ihr müsst
sie müssen
—————

Jelentése: kell. Leginkább a külső körülményekből adódó kényszert fejezi ki.
VIGYÁZAT! A „nekem kell”, „neked kell”, stb. németül úgy van, hogy „én kellek”, „te kellesz”, stb. Tehát nincs a mondatban mir, dir! A „kell” mellett a „nekem”, „neked” szavakat nem fordítja szó szerint a német!

Ich muss viel arbeiten – Sokat kell dolgoznom.
Was musst du morgen machen? – Mit kell csinálnod holnap?

A gehen és fahren igék elmaradhatnak a müssen mellől:

Ich muss nach Hause – Haza kell mennem/utaznom.

A „kell” fogalmát logikai érvelésben is kifejezheti a müssen. Érthetően megfogalmazva ez azt jelenti, hogy egy összetett mondatunk van, melyben a „kell” mellett a mondatban „ha”, „különben”, vagy hasonló jelentésű szó is áll. Pl. „ezt és ezt kell tenned, ha ezt és ezt akarsz”. Vagy, „ezt és ezt kell tenned, különben ez és ez lesz”:

Du musst einen Regenschirm mitnehmen, sonst wirst du nass – Esernyőt kell vinned magaddal, különben megázol.
Wir müssen lernen, sonst bleiben wir sitzen – Tanulnunk kell, különben megbukunk.
Wir müssen lernen, wenn wir nicht sitzenbleiben wollen – Tanulnunk kell, ha nem akarunk megbukni.

Törvényszerűségek, előrejelezhető események:

Alle müssen erwachsen – Mindenkinek fel kell nőnie.

A können, konnte, hat gekonnt módbeli segédige

————– ich kann
du kannst
er/sie/es kann
wir können
ihr könnt
sie können
—————

Jelentése: -hat, -het, képes valamire
Kifejezhet fizikai és szellemi képességet: valaki tud valamit csinálni, mert van rá képessége:

Ich kann nicht schwimmen – Nem tudok úszni.
Diese Kinder können schon lesen und schreiben – Ezek a gyerekek már tudnak olvasni és írni.

Szellemi képesség kifejezésére főige nélkül is állhat. Ilyenkor is odaérthető valamilyen főige:

Ich kann gut Deutsch / Ich kann gut Deutsch sprechen – Jól tudok németül (beszélni).

A magyar ható ige értelmében kifejezhet lehetőséget, hogy valaki megtehet valamit, mert van rá lehetősége, vagy mert megengedték neki. (Bár utóbbi értelemben inkább a dürfen ige használatos.)

Es ist schon Sommer, wir können in der See endlich schwimmen – Már nyár van, végre úszhatunk a tengerben.

Kifejezhet tehát képességet és lehetőséget egyaránt:

Er kann schwimmen, er ist ja Sportler – Tud úszni, hiszen sportoló.
Jetzt kann er schwimmen, das Wasser ist nicht so kalt – Most tud úszni (úszhat), a víz nem olyan hideg.

A mögen, mochte, hat gemocht módbeli segédige

————– ich mag
du magst
er/sie/es mag
wir mögen
ihr mögt
sie mögen
—————

Jelentése: szeret valamit, szeret csinálni valamit. Főige nélkül is állhat:

Er mag Gitarre spielen – Szeret gitározni.
Ich mag den Kaffee nicht – Nem szeretem a kávét.

Feltételes jelenben: möchte: Er möchte Gitarre spielen – Szeretne gitározni.
De! Feltételes múltban főigével nem mögen, hanem wollen áll: Er hätte Gitarre spielen wollen – Szeretett volna gitározni.

Akár a sollen, kifejezhet harmadik személyben felszólítást. Mellékmondati felszólító mód (kötőmód) is kifejezhető vele. Konjunktiv Präsens (kötőmód jelen idő: er möge) alakban is állhat ilyenkor:

Er mag kommen! – Jöjjön!
Er möge lange leben! – Éljen sokáig!
Wir bitten ihn, er möge uns helfen – Arra kérjük, segítsen.
Es mag kommen, was will, ich bleibe hier – Történjen bármi, itt maradok.

A dürfen, durfte, hat gedurft módbeli segédige

————– ich darf
du darfst
er/sie/es darf
wir dürfen
ihr dürft
sie dürfen
—————

Jelentése: szabad, -hat, -het. Kifejezi, hogy megengedtek valamit, ezért szabad:

Hier darf man parken – Itt lehet parkolni.
Du darfst hier nicht rauchen – Itt nem dohányozhatsz. (Tilos.)

De: Du kannst hier nicht rauchen – Itt nem dohányozhatsz. (Mert pl. nincs gyufa.)

A sollen, sollte, hat gesollt módbeli segédige

————– ich soll
du sollst
er/sie/es soll
wir sollen
ihr sollt
sie sollen
—————

Jelentése: kb. kell.
Kifejezhet felszólítást. Ez gyakorlatilag akkor van, ha a közvetlen felszólítást függő beszéddé alakítjuk. Ilyenkor a magyarban a mellékmondatba felszólító mód (kötőmód) kerül:

Ich bitte euch: “Lest dieses gute Buch!”
 Ich bitte euch, dass ihr dieses gute Buch lesen sollt – Kérlek titeket, olvassátok el ezt a jó könyvet.

Kérdő alakban E/1-ben és T/1-ben felajánlást fejezhetünk ki (magyar felszólító mód):

Soll ich das Fenster schließen? – Becsukjam az ablakot?
Sollen wir hier auf euch warten? – Várjunk itt rátok?

Kifejezheti a „kell” jelentését akkor, ha az valaki másnak (személynek) a parancsa vagy kérése. Nem csak személy, hanem más előírás (pl. törvény, Tízparancsolat, erkölcsi előírás) is lehet. Sokszor nem csak „kell”, hanem felszólító mód is lehet a magyar fordítása. Erkölcsi kötelességnél azt fejezi ki, hogy „illik”:

Der Mensch soll seinen Nächsten lieben, wie sich selbst – Szeretned kell / Szeresd felebarátodat, mint magadat.
Man soll nicht töten – Ne ölj!
Man soll immer die Wahrheit sagen – mindig igazat kell/kellene mondani.

Feltételes jelen időben (sollte) kifejezhetünk vele tanácsot, javaslatot („kellene” jelentéssel):

Du solltest nicht so viel essen! – Nem kellene olyan sokat enned!

Haladóknak: Ugyancsak feltételes jelen időben sajátos mondattani szerepe lehet. A feltételes mellékmondat elejéről elhagyjuk a wenn (ha) kötőszót, helyére a sollte ragozott alakja kerül. Így a mellékmondat a ragozott igével az elején úgy fog kinézni, mintha egy kérdőmondat lenne:

Wenn er nicht käme, könnten wir nicht arbeiten.
 → Sollte er nicht kommen, (so) könnten wir nicht arbeiten.
(Ha/Amennyiben nem jönne, nem tudnánk dolgozni.)

A módbeli segédigéknek az említett jelentésükön kívül ún. stilisztikai jelentésük is van, erről bővebben lásd: Vermutung mit Modalverben.

A német módbeli segédigék múlt ideje
Präteritum

A sollen és a wollen kivételével rendhagyó a német módbeli segédigék múlt ideje:

können müssen mögen dürfen
ich konnte
du konntest
er konnte
ich musste
du musstest
er musste
ich mochte
du mochtest
er mochte
ich durfte
du durftest
er durfte
wir konnten
ihr konntet
sie konnten
wir mussten
ihr musstet
sie mussten
wir mochten
ihr mochtet
sie mochten
wir durften
ihr durftet
sie durften
wollen sollen
ich wollte
du wolltest
er wollte
ich sollte
du solltest
er sollte
wir wollten
ihr wolltet
sie wollten
wir sollten
ihr solltet
sie sollten

 

Perfekt alakjukat mindig a haben-nel képzik. Azonban nem kerülnek Partizip II alakba, hanem Infinitiv alakban maradnak, ha főige is áll a mondatban:

Ich habe gemusst.
De: Ich habe gehen müssen.

Erről részletesebben lásd: Partizip Perfekt helyett Infinitiv.

A lassen a módbeli segédigékhez nagyon hasonlóan viselkedik, de nem sorolják a módbeli segédigék közé.

Forrás:

Horváthné Lovas Márta: Magnet Deutsch. Kommunikatives Kursbuch, Mittelstufe (2), Padlás Nyelviskola Könyvek.

Karácsony Lajos, dr. Tálasi Istvánné: Német nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

Szitnyainé Gottlieb Éva, Maros Judit: Kon-Takt 2, Arbeitsbuch, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2010.

Link:

Mein-Deutschbuch.de – Modalverben

Deutschplus.net – Das Modalverb Sollen

Canoo.net – The modal verb sollen

3 komment:

  1. Mi a helyzet akkor, ha a módbeli segédigéket kati szórendben akarjuk használni, de a módbeli segédigék másodlagos jelentésével és múlt időben?!
    Mein Bruder sagte, er will heute keine Zeit gehabt haben, mich zu besuchen.
    A testvérem mondta, ‘nem volt ideje’ engem ma meglátogatni.

    Meine Mieterin berichtet, ihre Trocknenmaschine sollte vorgestern kaputtgemacht werden.
    A bérlőnőm jelentette, a szárítógépe tegnapelőtt tönkrement. ‘állítólag’

    Lehet ezeket se jól írtam le, ha nem helyes, kérhetnék korrekciót, köszönöm. De az a kérdésem az lenne még,
    ezeket hogyan kellene KATI szórendbe tenni? Egyáltalán van-e értelme, használják -e úgy?

    • Az első kérdésre a válasz a Módbeli segédigék használata valószínűség kifejezésére bejegyzésben van: a bejegyzés vége felé van szó arról, hogy múlt időben hogyan fejezhetünk ki valószínűséget: A módbeli segédige mellett ilyenkor nem a jelen idejű, hanem a befejezett főnévi igenevet (Infinitiv Perfekt) kell használni. A befejezett főnévi igenév a főige Partizip Perfektjéből (pl. gekommen, gegangen, gemacht) és a haben vagy a sein főnévi igenevéből áll (pl. gekommen sein, gegangen sein, gemacht haben). Ezért a kaputtgemacht werden nem helyes, mivel vagy a haben, vagy a sein ige állhat itt, a werden nem (illetve szenvedő alakú főnévi igenév alakjában igen, de most erre nem térnék ki). Az első példában a gehabt haben tehát jó a will mellett. A második példában én a verderben (elromlani) igét használnám így: ihre Trocknenmaschine sollte vorgestern verdorben sein. (Még a berichtet helyett berichtete áll, ha múlt idő.)

      Mi lesz ezzel az egésszel KATI szórendben? (Bővebben itt lehet a KATI szórendről olvasni.) Egyszerűen a ragozott ige (tehát itt a will és a sollte) a mondat végére kerül. Másként nem is lehetne. Van egy eset, amikor KATI szórendben nem a mondat végére kerül a ragozott ige, de ilyenkor a ragozott ige csak a haben vagy a werden mint segédige lehet, és két főnévi igenév kell még, hogy álljon a mondatban. Itt most csak egy főnévi igenév van, a befejezett főnévi igenév, ami ugyan két szóból áll, de ettől még a KATI szórend “hagyományos” felépítése megmarad:

      Mein Bruder sagte, dass er heute keine Zeit gehabt haben will, mich zu besuchen.
      Meine Mieterin berichtete, dass ihre Trocknenmaschine vorgestern verdorben sein sollte.

      A köznapi beszédben ezeket így nem használják, mert kicsit nyakatekert. Úgy oldják meg, hogy ne legyen KATI szórend.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!