Személyes névmások a franciában

Francia személyes névmások

A francia nyelv megkülönböztet két nemet, a hímnemet és a nőnemet. Így a francia személyes névmások általában két alakkal rendelkeznek harmadik személyben, ez sokszor a többes számra is igaz.

A személyes névmások alanyesete, hangsúlytalan alakok:

je
tu
il, elle

nous
vous
ils, elles

Ezek csak ige előtt fordulnak elő, önállóan nem. Az igeragokból nem mindig derül ki az ige személye egyértelműen (pl. je viens, tu viens; j’habite, il habite), ezért ezek a névmások az igeragok kiegészítőjének és csakis annak tekinthetők. Magyarra ezeket nem fordítjuk úgy, hogy “én, te, ő…”, pl. je viens = jövök. Ha franciául a magyar személyes névmás megfelelőjét akarjuk kifejezni, akkor a hangsúlyos alakokat kell használni.

A személyes névmások alanyesete, hangsúlyos alakok:

moi – én
toi – te
lui, elle – ő

nous – mi
vous – ti
eux, elles – ők

Ezek megfelelnek a magyar “én, te, ő, mi, ti, ők” személyes névmásoknak. Állhatnak önállóan is (ige nélkül):

Qui travaille? Toi ou lui? – Ki dolgozik? Te vagy ő?

Vagy állhat ige előtt a hangsúlytalan névmások előtt, ha a cselekvő személyét hangsúlyozni akarjuk:

Je travaille – Dolgozom.
Moi, je travailleÉn dolgozom.

Utóbbi szerepkörében a hangsúlytalan nous helyett on + E/3 áll:

Nous, on ne travaille pas = Mi nem dolgozunk.

Elöljárószók után is ezeket az alakokat használjuk:

avec moi = velem; chez toi = nálad; chez lui = nála

Ha az à  elöljárószó után állnak (pl. à moi, à lui), akkor a részes esetű névmás hangsúlyos alakjait kapjuk (pl. à qui donnes-tu le cadeau? – à lui Kinek adod az ajándékot? – Neki.) Elöljárószó nélkül a tárgyesetű névmások hangsúlyos alakjai is lehetnek, az alanyeset mellett (pl. Qui est-ce que tu vois? – Toi. Kit látsz? – Téged). Azonban felszólító módban másfajta alakokat használunk, a hangsúlyos és a hangsúlytalan alakok keverékét, lásd lent.

A személyes névmás tárgyesete:

me – engem
te – téged
le, la – őt, azt

nous – minket
vous – titeket
les – őket, azokat

Többes számban hímnemben és nőnemben is egyaránt a les alakot használjuk.
Magánhangzóval kezdődő szó előtt a me m’, a te t’, a le és la l’ lesz.

A személyes névmás tárgyesetű alakjai a mondatban közvetlenül a főige előtt állnak és az egyéb, ige előtt álló szócskákat is követik:

Je te vois. (Látlak.)
Je veux le voir.
(Látni akarom őt/azt.)
Je ne la vois pas.
(Nem látom őt/azt.)
Je suis content de vous voir.
(Örülök, hogy látlak titeket.)

Ha módbeli segédige (itt: vouloir) is van a mondatban, akkor is a főige, és nem a segédige elé kerülnek ezek a névmások. Hasonló példa:

Il peut nous voir. (Ő láthat minket.)

Viszont ha időbeli segédige (avoir) van a mondatban, akkor azt megelőzik, például.

Je t’ai vu(e). (Láttalak téged.)
Ils nous ont vu(e)s
(Ők láttak minket.)

(Ilyenkor egyeztetni kell a participe passé-val nemben és számban, ez a múlt idő témakörébe tartozik).

A tagadást kifejező ne szócskát is követik. Ha főnévi igenév előtt állnak, akkor követik a főnévi igenév előtt álló esetleges elöljárószót (itt: de). (Je suis content de vous voir.)

A személyes névmás részes esete (valakinek a számára, részére):

me – nekem
te – neked
lui – neki

nous – nekünk
vous – nektek
leur – nekik

Hímnem és nőnem között nem teszünk különbséget, E/3-ban mindig a lui, T/3-ban mindig a leur alakot használjuk.
Magánhangzóval kezdődő szó előtt a me-ből m’, a te-ből t’ lesz.

Szórendi helyük a mondatban hasonló a tárgyesetű személyes névmásokéhoz, a főige elé kerülnek közvetlenül:

Je te donne un crayon. (Adok neked egy ceruzát.)
Je veux lui donner un crayon.
(Akarok adni neki egy ceruzát.)
Je t’ai donné un crayon.
(Adtam neked egy ceruzát.)
Je ne vous donne pas de crayon.
(Nem adok nektek / önnek / önöknek ceruzát.)
Je suis content de leur donner un crayon.
(Örülök, hogy adok nekik ceruzát.)

Tehát, mindig a főige elé kerülnek, kivéve összetett igeidőben az avoir segédigét.

A személyes névmás visszaható alakja:

me – magamat, magamnak
te – magadat, magadnak
se – magát, magának

nous – magunkat, magunknak
vous – magatokat, magatoknak
se – magukat, maguknak

A me, te, se magánhangzóval kezdődő szó előtt m’, t’, s’ lesz.
Elsősorban visszaható igék mellett fordulnak elő: laver = mosni; se laver = mosakodni

Szórendi helyükre ugyanaz jellemző, mint a személyes névmás tárgy- és részes eseténél:

Je me lave. (Mosakszom.)
Je veux me laver.
(Mosakodni akarok.)
Je me suis lavé(e).
(Megmosakodtam.)
Je ne me lave pas.
(Nem mosakszom.)
Je suis content de me laver.
(Örülök, hogy mosakszom.)
Tu te lave.
(Mosakszol.)
Tu veux te laver.
(Mosakodni akarsz.)
Tu t’es lavé(e).
(Megmosakodtál.)
Il ne se lave pas.
(Nem mosakszik.)

Visszaható igéken kívül állhat még részes értelemben is. Ilyenkor is az être a segédige múlt időben:

Il s’est acheté un montre – Vett magának egy órát

Kölcsönös névmásként (a magyarban: egymás, egymást) is használható:

Nous nous sommes visités – Meglátogattuk egymást.
Ils se sont visités
– Meglátogatták egymást.
Nous nous lavons – Megmossuk egymást vagy: Megmosakszunk. (Mindkét értelmezés helyes!)

Egyéb szórendi problémák a személyes névmások tárgyesetű, részes esetű és visszaható alakjainál:

Ha egy mondatban egymás mellett a személyes névmás tárgyesetű (vagy visszaható) és részes esetű alakja egyaránt előfordul, akkor a me, te, se, nous, vous megelőzi a le, la, les alakot, míg a lui és a leur követi a le, la, les-t. Tehát, a részes esetű névmások vannak elől, kivéve, ha azok a lui és a leur.

Francia személyes névmások - a névmások sorrendje

Francia személyes névmások – a névmások sorrendje

Pl.:
Je te le donne. Neked odaadom (azt).
Je vous les donne.
Nektek odaadom azokat.
Ils me la donnent.
– Ők nekem azt odaadják.
Je le leur donne.Azt odaadom nekik.
Il les lui donne.
Azokat odaadja neki

A személyes névmás tárgyesetének hangsúlyos alakjai:

moi – engem
toi – téged
le, la – őt, azt

nous – minket
vous – titeket
les – őket, azokat

Ezeket leginkább felszólító módban használjuk, és az ige után kötőjellel kapcsoljuk:

Regarde-moi. (Nézz engem!)
Regarde-le.
(Nézd (azt)!)
Regarde-la.
Regarde-nous.
(Nézz minket!)
Lavez-vous.
(Mosakodjatok!)
Regarde-les.
(Nézd őket / azokat!)

A személyes névmás részes esetének hangsúlyos alakjai:

moi – nekem
toi – neked
lui – neki

nous – nekünk
vous – nektek
leur – nekik

Ezeket is leginkább felszólító módban használjuk, az ige után kötőjellel írva:

Donne-moi le livre. (Add nekem a könyvet!)
Donne-lui le livre.
(Add neki a könyvet!)
Donne-nous le livre.
(Add nekünk a könyvet!)
Donnons-vous le livre.
(Adjuk nektek a könyvet!)
Donne-leur le livre.
(Add nekik a könyvet!)

Link a francia személyes névmások témához:

français.lingolia.com – Les pronoms personnels

 

16 komment:

  1. Kedves Tanár Úr/ Tanár Nő!
    kérdésem az lenne, hogy a személyes névmás részes esetének példájánál:
    a -je les ai donne un crayon- nem egészen értelmes nekem:)mert a les az a tárgyesetre vonatkozik itt vagy nem?.
    Lehet , hogy én még mindig nem értem ezeket pontosan….:(9
    Minden esetre megragadm az alkalmat, hogy kifejezzem a köszönetemet ezert az oldalért.
    Nagyon sokat segít nekem az összefoglalásban és megértésben.
    Példamondatok és magyarázó megoldások is nagyo jók de belőlük kellene még mert az “sosem elég”!
    Köszönöm a segítséget,
    Ilona

    • Kedves Ilona!
      Az a “les” valóban tárgyeset, bizony elírás volt. Jó, hogy felhívta rá a figyelmet, így ki tudtam javítani.
      Örülök, hogy tetszik az oldal. Azt hittem, a francia nyelvről szóló részt nem is nagyon olvassák.
      Üdvözlettel: Bodnár Tamás

  2. Jó napot! Számomra nagyon nagy segítség ez a weboldal, nagyon ügyesen van megszerkesztve.

  3. Köszönöm!Igazán hasznos számomra ez az oldal!:)

  4. Üdv! nagyon jó ez az összefoglaló,de beleszaladtam egy példa mondatba,amit sajnos nem nagyon értek. 🙁 A mondat a “Tudsz segíteni neki?” volt? Azzal már rengetegszer találkoztam,hogy Je peux t’aider? je peux vous aider? vagy Tu peux m’aider? De ebből sajnos nem derül ki,hogy melyik verziót használják,mert alakilag megegyeznek.Elvileg a részes estet kellene használni: Tu peux aider á lui,de a fordításban a kártya tárgyesetet használ: Tu peux l’aider?De nem értem miért ezt használja.Nagyon hálás lennék,ha valaki elmagyarázná ezt nekem!Merci beaucoup en avance!

    • Az aider tárgyas ige, tehát a Je peux l’aider helyes, lui vagy à lui alak ebbe a mondatba nem kerülhet. Tehát a francia úgy mondja, hogy “segít valakit”, nem pedig, hogy “segít valakinek”. Ezekre a magyartól való eltérésekre különösen oda kell figyelnünk.
      Megkérdeztem francia szakost. Az à után főnévi igenév állhat az aider ige mellett. Ez azt fejezi ki, hogy “valamiben segít”. Ez okozhatta a félreértést. Je l’aide à faire le devoir – Segítek neki megcsinálni a feladatot.

  5. Tisztelt Bodnár Tamás! A következő mondat lefordításában kérnék segítséget: Beszélni akarok vele. Je veux lui parler – ez tűnne logikusnak a fentiek alapján. Ugyanakkor francia órán a következő variáció szerepelt helyes megoldásként: je veux parler avec lui. Ez is helyes vajon?

  6. Kedves Tanár Úr!
    Nagyon jó az oldal. Nekem az hiányzik, hogy a visszaható névmásoknál írjuk oda: kölcsönös névmás is.
    Hiszen pl. a nous nous lavons – azt is jelentheti, hogy mosakszunk meg azt is, hogy egymást mossuk.
    Üdvözlettel

  7. Köszönöm. Nagyon hasznos információkkal bővültem. Érettségi elött megértettem😊.

  8. Nagyon hálás vagyok ezért a nyelvtani segítségétt,kezdő vagyok,nehéz kibogozni,de szerintem sínen vagyok köszönhetően Önnek!!!

  9. Kedves Tanár Úr!
    A példa: Je suis content de leur donner un crayon. (Örülök, hogy adok neki ceruzát.)
    De a “leur”, nem TSZ/3? Tehát: Örülök, hogy adok nekik ceruzát.
    Vagy én nem értem még mindig? 🙁
    Az összefoglaló egyébként nagyon jó, köszönöm szépen a segítséget!
    Üdv, Kriszta

  10. Kedves Tanár úr:) /Kolléga:)
    köszönöm szépen ezt az oldalt, elég nagy káosz van a fejemben a névmásokat illetőleg, de most talán kicsit rendbe fog jönni:)
    KJ

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!