2023. tavasz – 1. rész
2023. tavasz időszaka főleg a francia és a spanyol nyelvről szólt. Nehéz volt eldönteni, idén mikortól számítva beszélhetünk tavaszról, mert április eleje felé téli hidegek is voltak. A hagyományokhoz hűen én március hónapot már tavasznak veszem.
Kissé szürrealistára sikerült fényképemmel szemléltetem 2023. tavasz beköszöntét.
A francia kötőmód (subjonctif) használata
Már nagyon régen, talán évekkel ezelőtt kezdtem el írni a bejegyzést erről a témáról. Állandóan csak toldozgattam, foldozgattam, és valahogy nem jutottam vele előbbre. Összekeveredett az a rész a kötőmód ismertetésével, hogy mikor kell helyette főnévi igenevet használni, és valahogy nem láttam át az egészet. Végül márciusban nekiestem, és addig fúrtam-faragtam rajta, míg kész nem lett. Segített ebben az is, hogy az olasz kötőmódról szóló bejegyzést elővettem, és az alapján próbáltam meg a francia bejegyzést is felépíteni. Itt persze aztán érdekes dolgokat vettem észre, az olaszban pár esetben akkor is kell kötőmódot használni, amikor a franciában nem, vagy legalábbis egyetlen könyv sem írt erről, amiket eddig néztem. Nem csak arra gondolok, hogy az olasz a penso che után is kötőmódot használ, míg a francia a je pense que után nem, csak akkor, ha kérdő vagy tagadó alakban áll, hanem más finomságokra is. Az olasz bizonyos határozatlan névmások mellett is kötőmódot használ, vagy akkor is, ha a mellékmondat megelőzi a főmondatot. A franciában ilyen szabályokat nem találtam. Az olasz és francia kötőmódhasználat összehasonlítása igen érdekes téma lenne, de a maga teljességében túlmutatna talán a Webnyelv küldetésén. Szakdolgozatnak vagy disszertációnak érdekes lehet sokféle eredeti szöveget megnézni, vagy akár egyik nyelvről a másikra lefordított szövegeket megnézni, és azok alapján hasonlítani össze a két nyelv kötőmódjának a használatát. Ezt azonban biztos megtették már, talán többen is.
Elég sokféle kötőszót találtam, mely kötőmódot vonz, olyanokat is, amikről még nem hallottam. Az encore que-vel most márciusban találkoztam először, pedig már voltam nyelvvizsgázni franciából. A quoique illetve quoi que okozott még nehézséget, ezekkel sem találkoztam korábbi francia tanulmányaim során. Juhász Ildikó, aki segíteni szokott a franciás bejegyzések megírásában, mondta el, hogy melyik mit jelent.
A spanyol melléknevek
Mivel mostanában a spanyol nyelvben jobban elmélyedtem, arra gondoltam, ez a hézagpótló téma időszerű lenne. Számomra sem volt teljesen világos, melyik melléknévnek nincs külön nőnemű alakja, amely mássalhangzóra végződik. Onnan indult az egész, hogy El Mexicanótól megkérdeztem, mikor áll a spanyol melléknév a jelzett szó előtt, mikor utána, a válaszát pedig leírtam. Végül a válaszát kicsit átfogalmaztam, és elé írtam minden mást, amit a melléknevekről még tudni kell, és persze került valami utána is azért. Az olasz melléknevekről szóló bejegyzést is elővettem, ezért a spanyolos is kicsit arra hajaz. Ez lehet, hogy jó, lehet, hogy nem. Azért nem, mert az olaszban külön kategória az -e végű melléknevek, viszont mássalhangzó végű melléknevek nincsenek, vagy ha mégis, akkor nagyon kevés, és azok kivételesnek számítanak, a használatuk (pl. többes számuk) is más logika alapján történik, mint a spanyolban. Utólag mondta El Mexicano, hogy akár egyben is lehetne tárgyalni a mássalhangzó végű és -e végű mellékneveket, és igaza van. Aki olasz után tanulja a spanyolt, annak talán könnyebb úgy megközelíteni, ahogy én is tettem, hogy külön kategória az -e végű melléknevek, akárcsak az olaszban, és ezen kívül még vannak mássalhangzó végű melléknevek is. Kicsit meglepődtem utólag, hogy a spanyol melléknevekről szóló bejegyzés több mindenre kitér, mint az olasz. Az olasz melléknév szórendi helyével és rövidülésével nem is foglalkoztam. Ugyancsak El Mexicano blogjáról megtudtam, hogy ez a rövidülés nem csak a melléknevek jellemzője, és egy különálló nyelvtani jelenségnek is fel lehetne fogni. Az olaszban is így van, a szó végéről a magánhangzó bizonyos esetekben eltűnhet, vagy akár az utolsó szótag is, és ezt troncamento néven nevezik. Bár a troncamento elnevezéssel nem gyakran találkoztam, csak egy ősrégi nyelvkönyvben, melynek szerzője Király Rudolf és Szabó Mihály. Hirtelen belegondolva, ez a rövidülés az olaszban és a spanyolban igen hasonló, még a grande és santo melléknevek (melyek alakilag meg is egyeznek a két nyelvben) rövidülése is teljesen ugyanúgy történik.
Ha az olasz melléknevekről szóló bejegyzést megnézzük, látható, hogy az olaszban kicsit több dologra kell figyelni, mert a többes szám képzésekor megváltozhat a helyesírás vagy a kiejtés. Hiszen i és e előtt más a helyzet a c-vel és g-vel, mint o és a előtt.
Egy új angol témakör: Daily Routine (Napirend)
Ezt a témakört idestova egy éve kezdtem el írni. Akkor megírtam, és elhatároztam, megmutatom Bruce-nak, hogy nézze át. Az egyik felét meg is mutattam neki, átnézte, pár helyen belejavított kicsit. Arra gondoltam, a másik felét majd máskor mutatom meg neki. Nem tudom, miért vártam vele ennyit, mindenesetre most elérkezettnek láttam az időt, és ezt is átnézettem vele. Az egyik rész jelen időben van, általánosságban szól egy napról. A másik rész múlt időben van, és a tegnapi napot meséli el. Egy harmadik részt is hozzáírtam, mégpedig azt, hogy hogyan telik a hétvége. Ezt a részt végül kivettem, és majd a szabadidőről szóló témakörbe fogom beletenni. A hétvége eltöltése kapcsán olyan dolgokról beszélgettem Bruce-szal, hogy miben más az outing, a trip és a journey, illetve hogy a go on a trip kifejezésben on, a go for a walk kifejezésben pedig for elöljárószó áll. Ezek részleteit azonban a hétvégéről szóló bejegyzésre tartalékolom majd.
Ami még egy érdekes téma, és Bruce-szal előjött, az a some használata bizonyos esetekben. Én először azt írtam, hogy I waited some minutes until the bus arrived. Ő a some minutes helyett azt mondaná inkább, hogy a few minutes vagy some time. Nehezen tudta megfogalmazni, hogy miért, de végül arra jutott, hogy az idővel kapcsolatos kifejezésekben (pl. minutes, hours, days) a some arra utal, hogy valami túl sokáig tart, tovább, mint várnánk. Ezért, ha lekésem a buszt, akkor mondhatom, hogy I had to wait some minutes for the bus. Más esetekben a pár óra, pár perc, stb. kifejezésére inkább az a few használata jobb. Bruce írt néhány példát arra, amikor a some azt fejezi ki, hogy a vártnál több ideig tartott valami:
The dentist was drilling for some minutes – A fogorvos több percen keresztül fúrt.
The road was dug up for some days – Az út több napon keresztül fel volt ásva.
Lockdown went on for some months – Több hónapon át tartott a lezárás.
Magyarul talán a „több” szóval lehet visszaadni azt, amit az angol itt a some-mal fejez ki. Ilyenkor a some is hangsúlyosan ejtendő, Bruce ki is mondott nekem néhány példát. Ezzel azonban még nincs vége, mert én felvetettem, hogy ez a some fura egy szó, mert igazából nem jelent semmit, hiszen ha elhagyjuk, úgy is jó a mondat, viszont a fenti helyzetekben meg külön szerepe van. Az I had to wait minutes is helyes mondat kéne, hogy legyen, így some nélkül, bár én sosem mondanám. Erre felelte Bruce, hogy valóban van ilyen is, és ilyenkor azt fejezzük ki, hogy végül nagyon-nagyon későn jött a busz, és túlozni akarunk:
I had to wait hours for the bus – Órákat kellett várnom a buszra.
The roadworks went on for days – Napokon át tartott az útépítés.
Az i-re a pontot azzal tette fel, hogy ha már nagyon sok időről van szó, akkor az hours, days, stb. helyett csak annyit mondunk, hogy ages. Ez ismerős lehet sokaknak olyan mondatokból, mint pl. I haven’t seen you for ages – Ezer éve nem láttalak.
Ki gondolta volna, hogy a some használatával vagy éppen használatának mellőzésével ilyen jelentésárnyalatokat lehet kifejezni! Azt gondolnánk, ez egy felesleges szó, amit az angolok szeretnek ugyan használni, de ha nem használjuk, az se baj, hiszen a There are some tables in the room mondatban is elhagyható a some, és a mondat értelme nem változik. Ez olyan téma, hogy az angol nyelvvel foglalkozó résznél akár külön bejegyzést is megérne, bár ez nem célom, mivel inkább az alap- és középszinten lévő nyelvtanulóknak próbálok elsősorban segítséget nyújtani az oldallal.
Eddig még nem volt ilyen témakörös bejegyzés, amelyben nem elsősorban szavak vannak, hanem szövegek. A napirendről szóló bejegyzés lett az első ilyen, és valószínűleg a szabadidőről szóló bejegyzés lesz a következő hasonló.
Spanyol témakörök: La familia – A család
Mivel mostanában a spanyol nyelv került érdeklődésem középpontjába, úgy gondoltam, hogy a témaköröket is elkezdtem kibővíteni spanyolos szószedetekkel. Leginkább az 1000 kérdés, 1000 válasz (1000 preguntas, 1000 respuestas) könyvet bújtam, hogy összegyűjtsem a szavakat, de használtam netes szótárakat is. A végén El Mexicanót kértem, hogy nézze át, és több helyen is módosította a példamondataimat. Megtudtam tőle többek között azt, hogy ha a todo a mondat tárgya, akkor egy tárgyesetű lo névmást is ki kell tenni.
