2022 ősze
2022 ősze talán nem tartozik a legproduktívabb időszakok közé a Webnyelv bővítésében. Ennek okáról lentebb írok. Egy-két bejegyzés azért felkerült az oldalra.
Korábbi összefoglalóimban is utaltam már rá, hogy úgy döntöttem, megcsinálom francia nyelvből a középfokú nyelvvizsgát. Októberi időpontokra jelentkeztem, így az ezt megelőző jó pár hétben szabadidőmben leginkább csak a francia nyelvvel foglalkoztam, ezért hanyagoltam a Webnyelv oldalt is. Csak két bejegyzést készítettem el az oldalra, azok is a francia nyelvvel foglalkoznak. A nyelvvizsga jó kihívás volt számomra, és mint visszajelzés is hasznos volt. Mivel a pár évtizeddel ezelőtti francia tanulmányaim óta jóformán csak annyit foglalkoztam a nyelvvel, amennyit itt az oldalra elkészítettem a francia nyelvhez, kétségeim voltak, hogy maga a nyelv mennyire megy nekem. Írogattam fogalmazásokat, és beszélgettem időnként egy francia nyelvtanárral, akinek egyébként cserébe olaszt tanítottam, de éreztem, hogy nem vagyok azon a szinten, mint angolból, németből vagy olaszból. Megszoktam, hogy az utóbbi három nyelven sokkal gördülékenyebben mennek a dolgok, és ezt vártam volna magamtól franciából is, de természetesen ehhez több idő kell, és az említett három nyelvből középfok feletti, nyelvtanári szinten vagyok. A vizsga után viszont láttam, bőven megütöm azt a szintet, ami középfokhoz kell. A hallás utáni szövegértés volt az a rész, amivel kapcsolatban kétségeim voltak, hogy meglesz-e, de az is meglett. Érdekes volt nyelvtanárként, nyelvészként menni nyelvvizsgázni, ez számomra olyan tapasztalatot is jelent, amit majd tanítás során is fogok tudni hasznosítani, még ha nem is francia nyelvet tanítok. Régen voltam már vizsgázni bármiből is, és jó volt kicsit ilyen irányba is kimozdulni a hétköznapokból. Tetszett maga a vizsgázás és a vizsgára készülés időszaka is, mivel más időszak ez, mint a többi. Fogok is írni egy külön bejegyzést a vizsgával kapcsolatos tapasztalataimról, más vizsgázók számára leírom majd a tanácsaimat is. Mivel az egyik hobbim a nyelvek és a nyelvtanulás, a többi nyelvből is, melyekkel foglalkozom, fel fogok készülni majd a nyelvvizsgára. A következő cél a spanyol nyelvvizsga lesz. Most úgy tervezem, hogy jövő ilyenkor mennék nyelvvizsgázni, de gondoltam rá, hogy poénból tavasszal megpróbálom, bár nem vagyok még azon a szinten. Veszteni valóm nincs vele, és hátha így jobban rá tudom venni magam az intenzív nyelvtanulásra is. Viszont nekem az adna jobb érzést, ha a nyelvben jobban elmélyednék, sok apró szabályt megismernék és utána mennék nyelvvizsgázni. Egy, esetleg hirtelen megszerzett nyelvvizsga nem biztos, hogy ugyanazt a jó érzést tudná adni. Még meggondolom ezt. Az is lehet, hogy jövő ilyenkor sem fogok még menni, franciából is előbb terveztem volna a vizsgázást. Bár a most letett nyelvvizsga tapasztalata alapján nem biztos, hogy annyit kell várnom vele.
A másik ok, amiért keveset foglalkoztam mostanában a Webnyelvvel, hogy felfedeztem a Duolingo nevű alkalmazást. Ez teljesen magával ragadott, lekötötte és leköti most is sok időm. A Duolingót két éve már kipróbáltam, és a finn nyelvet kezdtem tanulni vele, de gyorsan félre is tettem. A nyelvvizsga után eszembe jutott, hogy ezzel az alkalmazással eléggé sokféle nyelvet lehet tanulni, és fel is telepítettem a telefonomra. A finn nyelvet folytatom, de elkezdtem vele a lengyel, svéd, holland, spanyol, román és koreai nyelvet is. A koreai onnan jött, hogy egy koreai cégnél dolgozom, és talán jól jöhet, ha kicsit tudok is ezen a nyelven. Egyelőre az első leckénél tovább nem jutottam ebből a nyelvből, csak a betűkön szörnyülködtem, hogy mennyire nehéz megjegyezni, hogy egy-egy betű milyen hangot jelöl. Személy szerint nekem nagyon tetszik a Duolingo, mindenkinek csak ajánlani tudom. Nagyon sokat gyakoroltatja az új szavakat, így azok könnyen megmaradnak a fejemben.
Új francia témakör: La maison, l’appartement (ház, lakás)
A nyelvvizsgára készülés kapcsán gondoltam, hasznos lenne a házzal, lakással kapcsolatos szavakat összegyűjteni. Eléggé maximalista voltam, és minden elképzelhető és elképzelhetetlen szót összegyűjtöttem, a kilincstől a kopogtatón át a lábtörlőig, amikre egyébként nagy valószínűséggel nem lesz szükségünk középfokú nyelvvizsgán. Azzal szembesültem, érdemesebb lenne kicsit visszavenni ebből a maximalizmusomból, mert nincs sok értelme. Viszont, ami azt illeti, ha valaki tudni akar egy nyelvet, akkor érdemes mindent tudnia, mert mindenféle szituációkba belekeveredhet az ember a mindennapi életben, és ezek a szavak is előjöhetnek. Itthon a családban például a széktámla szó már sokszor előjött, de nem ismerem ezt a szót semelyik nyelven, amit tanítok. Viszont, ha külföldre mennék hosszabb időre, akkor lehet, hogy előkerülne ez a szó is a szálláshelyen. Szó mi szó, összegyűjtöttem jó sok szót ehhez a témakörhöz. Hátrány, hogy ez csak egy lista, de az előny ugyanez, tehát utána lehet nézni a témakörrel kapcsolatban sok szónak. Ezt a sok szót megjegyezni úgy lenne könnyebb, ha mondatokban fordulnának elő, esetleg valami Duolingo-hoz hasonló alkalmazás mondatokban gyakoroltatná ezeket a szavakat, így némi nyelvtannal együtt a szavak is rögzülhetnének.
A francia felszólító mód
Gondoltam, összeszedek mindent a francia felszólító módról, amit csak lehet. Az alapvető dolgokon túl a lényeg, mint kiderült, hogy E/2-ben az -er végű igék kivételesek, nem kapnak -s végződést, és azokban a személyekben, melyeknek nincs felszólító módja, a kötőmódot kell használni, valamint a névmási alakok használata szokatlan még más igemódokhoz képest. Számomra ami eddig kimaradt, hogy az ouvrir-típusú igék, melyek az -er végű igék mintájára ragozódnak, szintén nem kapnak -s végződést E/2-ben. (Például ouvre – nyisd ki!) A névmási alakokkal kapcsolatban is ért egy apróbb meglepetés, a va t’en (menj el!) esetében nem használnak kötőjelet az ige után, minden más esetben van kötőjel, ha névmás kapcsolódik az igéhez (pl. donne-moi). Rájöttem a szabályra: igazából a hangsúlyos névmási alakokat kapcsoljuk kötőjellel az igéhez felszólító módban, a va t’en esetében pedig nem a hangsúlyos toi szerepel, hanem a hangsúlytalan te, ami az en-nal összevonódik. A s’en aller ige más személyű felszólító alakjaival sem találkoztam eddig, így újszerű volt az allons-nous-en és allez-vous-en is. Az sem volt eddig egyértelmű számomra, hogy y és en névmás előtt az -er végű igék megtartják az -s végződést (pl. vas-y és parles-en). Jó volt mindent összegyűjteni. Az angol felszólító módról szóló bejegyzést átfutottam, és láttam, hogy ott szerepel pár dolog, ami itt nem. Így bekerült a bejegyzésbe a „valaki csináljon valamit!” mondat is, bár ez a mondat nem vet fel olyan kérdést, mint az angolban, hiszen a franciában, mint tudjuk, kötőmódot kell használni a felszólító mód hiányzó alakjaihoz. A felajánlás-szerű, önmagamat felszólító alak is talán az angol kapcsán jött elő, a „Kinyissam az ablakot?” (Shall I open the window?) -féle mondatokban. Az olaszban és a spanyolban ilyenkor egyszerűen kijelentő módot használnak (Apro la finestra? és ¿Abro la ventana?), így kissé meglepett, hogy a franciában ez nem így van. (Dois-je ouvrir la fenêtre? – Kinyissam az ablakot? Szó szerint: Ki kell nyitnom az ablakot?) A feladatokat nagyrészt az olasz felszólító módról szóló bejegyzésből vettem át, de mivel az olaszban kicsit más dolgokra kell jobban figyelni, így sok mondatot átírtam vagy kivettem. Nem volt világos az sem, hogy kell-e felkiáltójel a felszólító mondatok végére a franciában. Ebben egy francia nyelvtanár segített, aki Facebookon felfigyelt a posztjaimra, és figyelemmel kíséri az oldal francia nyelvvel foglalkozó részének bővülését. A nevét be is írtam a bejegyzés végébe.
Tervek
Most a francia nyelvre hajtottam rá, bár sok mindenre nem került sor, így többek között a szenvedő szerkezetről sincs bejegyzés francia nyelvből. Egyelőre a külső és belső tulajdonságokról és a házról, lakásról szóló témaköröket szeretném megcsinálni a többi nyelvhez (angol, német, olasz) is, mivel a „hajtás” miatt csak a francia nyelvhez készültek el. Illetve, mivel most a spanyol lesz a következő célpontom, idővel spanyol témakörök is várhatóak.