2019. ősz
2019. ősz időszaka során főleg az angol és a német nyelvvel foglalkoztam. Kriseff sem pihent, ő a török nyelvvel kapcsolatban szorgoskodott.
Tárgyeset a németben
Az alanyesetről szóló összefoglaló után megírtam a német tárgyesetről is az összefoglalót. November 2-án és 3-án kicsit belehúztam, és kész is lett, amit korábban elkezdtem írni erről. Eredetileg csak arra szántam ezeket az „esettanulmányokat”, hogy aki még életében soha nem hallott esetekről, az megértse. Pedig esetekről talán mindenki hallott, legalábbis nem gond megérteni, mi az az eset. Érdekesen alakult a poszt: ahogy elkezdtem írni a tárgyesetről, egyre több dolog jött, ami a tárgyesettel összefügg. Mikor kell használni tárgyesetet, mikor nem, ez a haladóbbak, vagy akár a nyelvvizsgára készülők számára is hasznos lehet. Sok ige van, mely a németben tárgyesetet vonz, de a magyar máshogy fejezi ki azt a jelentést, közismert ilyen ige a haben. És akadnak olyan igék is, melyek a magyarban tárgyas igék, de a németben nem tárgyesettel állnak, ilyen pl. a folgen. Időhatározói kifejezésekben is előfordul a puszta tárgyeset, ilyen például a jeden Tag. Ezek összefoglalása nyelvvizsgára készülőnek is talán jól jöhet, és a sok, magyartól eltérő vonzatú ige. Érdemesebb talán a tárgyesettel járó igéket külön átvenni, mintsem az ömlesztett listát magolni, hogy melyik igének mi a vonzata. Ha úgy közelítjük meg, hogy melyek azok az igék, melyek tárgyesetet vonzanak, jobban összeállhat a kép a tanulóban.
Az elején úgy éreztem, azt se tudom, mit akarok, csak eszembe jutott a tárgyeset, hogy írjunk már róla. Kevés lett volna csak azt bemutatni, hogy mi az a tárgyeset, annak, aki még soha nem hallott róla. Így aztán jött hozzá mindenféle. Szerencsére nem sült ki rossz a bejegyzésből, a facebookos megosztásokra is érkeztek pozitív visszajelzések, és hasznosnak találják.
A német Perfektről szóló videók a Youtube-on
Többen mondták, hogy videók segítségével hatékonyabban lehet nyelvet tanulni, mint innen az oldalról akár. A német számokról szóló videó után az egyik múlt időről, a Perfektről kezdtem videókat készíteni. (A Präteritumról korábban már készítettem videót.)
Amikor a videót készítem, először szövegszerkesztőben megszerkesztem azt, ami a videón látszani fog. A saját ötleteim alapján a nulláról kezdem a szöveg szerkesztését. Szerkesztés közben többször is változtatok azon, hogy mit vegyek előre, miről legyen szó, miről ne legyen. Ismeretes az a probléma nyelvtanulóknál, hogy sokszor használják a haben segédigét a sein helyett is a múlt idő képzésekor. Ennek okáról már merengtem régebben a nyelvtanítási módszerekről szóló bejegyzésemben. Az lehet az oka, hogy először a haben-nel tanítják a múlt időt, és az jól berögzül, és ezután nehezen képes befogadni a tanuló a sein igét, mint a múlt idő segédigéjét? Vagy csak egyszerűen jóval gyakoribbak a haben-es igék? Ezért arra gondoltam, hogy egyből a haben és a sein segédigével képzett múlt időt is bemutatom a videó elején. Aztán arra jutottam, hogy ez sok lesz, mert a Partizip Perfektről is beszélni kell. Továbbá, nehéz találni olyan igéket, melyek sein-osak, és a Partzip Perfektjük is szabályos. Tehát mindenképpen kellett előbb a rendhagyó igékről, elváló igekötős igékről is beszélni előbb, mert sok sein-os ige tartozik ide.
Időjárás törökül
Kriseff már régebben írt egy posztot az időjárásról. Annyiból nem illik a többi törökös poszt közé, hogy nem nyelvtannal foglalkozik benne. Már egy ideje ott lesett ez a poszt a vázlatok között és úgy láttam, lényegében kész van. Valamikor októberben arra gondoltam, meg is lehetne jeleníteni akár. Így aztán megjelenítettük. Lehet, hogy sokaknak, akik törökül tanulnak, hasznos lesz. Kriseff mondta, lehet, hogy később még bővíteni fogja. Jelenleg nagyon elfoglalt.
Egy kis toldozgatás
Az angol befejezett jelen időről szóló bejegyzésbe valamikor tettem egy fordítási feladatot is, de a megoldókulcsot valamiért nem csináltam meg. Rejtély, hogy miért. Most az egyik tanulómmal éppen a present perfectet vettük, így elküldtem neki is a linket az oldalon lévő magyarázathoz. Ekkor tűnt fel, hogy nincs meg a megoldókulcs. Most ezt is megcsináltam. Azon kezdtem gondolkodni, lehetne több feladat is itt, egyszerűbbek is, amikor szinte egyértelmű, hogy present perfectet vagy egyszerű múlt időt kell-e használni, bemelegítésnek ez jobb lenne a tanulóknak. Így hát hozzáírtam még pár mondatot az elejéhez, ez lett az Exercise 1, ami pedig már megvolt, az lett az Exercise 2. Az Exercise 1-ben próbáltam szinte a tanuló szájába adni, hogy melyik igeidőt használja, a „még”, „már”, „az utóbbi időben”, „tegnap”, „tavaly” szavakkal. Gyakorlásnak biztos jó lesz.
A megoldókulcsot megmutattam egy angol anyanyelvű ismerősömnek, hogy nézze át. Ezzel az ismerősömmel egyébként személyesen 2015-ben találkoztam először Budapesten, egy retro számítógépes találkozón. Neki volt kulcsszerepe az Enterprise 64 ill. 128 és a Videoton TVC számítógép basic programozási nyelvének megírásában. Azelőtt is már kommunikáltunk párszor. Lehetne sokat írni arról, hogy az a basic programozási „nyelvjárás”, amit ő készített, miért érdekes. Na, de a lényeg, átolvasta a megoldókulcsot, és megint tanultam valamit. Eredetileg ilyenek voltak a magyar mondatokban, hogy „A kolléga bement a szobába”. Ez magyarul talán rendben is van, nekem legalábbis magyarosan hangzik. Ő viszont azt mondta, hogy ilyet így nem mondanak, hiszen a kolléga az valakinek a kollégája, és leginkább my colleague, our colleague alakokat használnak a the colleague helyett. Hasonló ez a családi kapcsolatokhoz: nem nagyon mondjuk, hogy the brother, hanem my brother. Ez talán magyarul is így van, bár talán nagyon ritkán mondhatják „a tesóm” helyett azt, hogy „a tesó”. Érdekes, hogy ilyen apróságokban is milyen eltérések vannak a két nyelv között. Ezért is nehéz tökéletesen megtanulni egy idegen nyelvet, mert ezek a kis apróságok mindig szembejönnek. Azt hisszük, tudunk egy szót, azt tudjuk használni mondatban is, de ha perfektek akarunk lenni, kb. minden szónál meg kell tanulni azt is, hogy mondatban hogyan lehet használni, hogyan nem. Ha nem tökéletesen használjuk, az angolok akkor is megértik, csak eléggé egyértelmű számukra, hogy nem angolok vagyunk – igaz, ez már az első megszólaláskor is valószínű egyből kiderül.
A fent említett német tárgyesetről szóló bejegyzés végére eredetileg nem tettem feladatokat. Az angol befejezett jelenes feladatok írása közben jött a gondolat, hogy miért ne tehetnék a német tárgyesetes bejegyzés végére is néhány feladatot, nem akkora munka kitalálni néhány mondatot, melyekben tárgyeset van. Így aztán ezt is megcsináltam.
Ritka angol igeidők, mint például Present Perfect Continuous
Egyik tanulóm nagyon nehezen tudta befogadni a Present Perfect Continuous igeidőt. A Headway úgy állítja be, mintha mindkét használati köre fontos lenne ennek az igeidőnek. Ahogy próbáltam a tanulóval megértetni a szabályt, éreztem, hogy ez nonszensz, mert ha megérti a különbséget az I have been painting the wall és az I have painted three walls között, hogy az elsőben csak festegettem, a másodikban pedig adott mennyiségű fal festésével végeztem, akkor se fog vele túl sokra menni, mert ezen a példán kívül még talán 3-4 hasonló mondat fordulhat elő a gyakorlatban. Ezeken a mondatokon kívül szinte mindig lehet helyettesíteni a present perfect continuous igeidőt a present perfect-tel. Elgondolkoztam, érdemes-e emiatt a pár mondat miatt ennyit foglalkozni ezzel, amikor a tanulónak ez pont nem is fekszik. Feltűnt, hogy a Headway is nagyon hasonló példamondatokat hoz, mint néhány másik könyv. Tehát gyakorlatilag van 3-4 szituáció, amikor ez az igeidő előfordul, és vége is, a nyelvkönyvek sem tudnak mást kitalálni, csak ezeket a szituációkat szajkózni. Ez aztán megihletett, és írtam egy humorosnak szánt bejegyzést erről: Az élet váratlan szituációi. Igeidők, melyek nélkül nem boldogulhatsz. Régóta ért bennem, hogy írjak egy kritikát a nyelvvizsgaközpontok követelményeiről, hogy mit várnak el nyelvvizsgán, többek között a present perfect continuous igeidőt is. Az angol érettségivel is hasonló a helyzet. Tényleges nyelvtudás nélkül is fel lehet készülni ezekre a vizsgákra, akár úgy, hogy alapvető dolgokat nem tud angolul az ember, és közben a mézes-mázas, sok pontot érő fordulatokat bemagolja. Ez nyilván nem igaz teljesen az összes nyelvvizsgatípusra. Ennél hosszabb kritikát akartam volna írni, de a lényeg, hogy ezzel a bejegyzéssel is már valamennyire pellengérre tudtam talán állítani a vizsgarendszer negatívumait, és az angol oktatásával kapcsolatban is talán hangot tudtam adni egy gyengeségnek. Felsőfokú nyelvvizsgánál elvárható lenne a present perfect continuous ilyen használatának ismerete, de középfokon teljesen felesleges. Eleve ritka, életszerűtlen, magyar anyanyelvű számára nehezen befogadható szituációkban fordul elő ez a használat, amikor például csak javítgatta, csak javítgatta a biciklit valaki, a bicikli javítása nem is lett kész, de piszkos lett az illető keze, és emiatt már present perfect continuous-t kell használni. Az angol oktatása nem könnyű. Vagy egyszerre tanítunk meg mindent és attól mászik falra a tanuló, vagy elaprózzuk, és akkor meg attól mászik falra, hogy valamiről azt hitte, hogy már tudja, és később kiderül, hogy azt máshogy kell mondani. Külön posztot igényelne ez a téma, ami már eddig is többször előjött. Fura, hogy egy germanisztikás egyetemi oktató azt mondja, hogy a német Futur II-t nem baj, ha nem ismeri egy minor szakon végzett hallgató, aki elvileg valahol a felsőfokú nyelvismeret környékén kéne, hogy legyen, hiszen mégis csak egyetemi szak, még ha minor is. Ugyanakkor középfokú angol nyelvismeretnél elvárják egy olyan jelenség ismeretét, ami talán még ritkább is, mint a németben a Futur II.
Anglisztikás egyetemi oktatók mondták, hogy nem is kellene valójában 12 igeidőről beszélni az angolban, ezek igazából nem igeidők, hanem igeszemléletek, melyek ennyire „felfújják” az igealakok számát. Azonban az angolul tanulóknak bonyolult lenne ezt máshogy tanítani.
Egy témakör angolul is most már végre: Family
Már régen elkészítettem a német és az olasz szógyűjteményt a családról. Akkor elkezdtem az angolt is, és már nem is tudom, mi miatt nem fejeztem be, pedig majdnem kész állapotban volt ott a vázlataim között. Volt egy-két szó, amiben nem voltam biztos, azoknak most utána is néztem ill. megkérdeztem angol anyanyelvű ismerősömtől, Bruce-től. A házisárkányra angolul a shrew szót használják, de ezt a szóbeli nyelvvizsgára felkészítő könyvek (pl. 1000 Questions 1000 Answers) nem említik. Csak a jó öreg Báti-Véges-féle angol nyelvkönyv egyik leckéjében volt benne ez a szó. Így aztán megkérdeztem Bruce-t, mit gondol erről. Először egy másik jelentését írta le, félénk embert, gyáva nyuszit is jelent, amiről nem tudtam. Utána jobban körülírtam neki, hogy mire is gondolok, és megerősített, hogy tényleg létezik ilyen jelentése. Ő még említette Shakespeare-nek a The Taming of the Shrew című darabját, amit magyarra A makrancos hölgy címmel fordítottak.
A családról szóló, német és olasz szógyűjteményben is pontosan ugyanazok a szavak vannak, mint az angolban. Az a célom, hogy ugyanazok a szavak legyenek meg minden témakörben minden nyelvben. Ha tehát találok egy új szót, ami beillik a gyűjteménybe, az az összes nyelv gyűjteményébe be fog kerülni. Megosztom Facebookon az egyes szógyűjteményeket, és ha valaki újabb szót javasol, azt majd mindegyik nyelv gyűjteményébe be fogom írni. Biztos lesz olyan is, hogy nem pont ugyanazok a szavak lesznek valamelyik témakörnél a gyűjteményben minden nyelven, ez a nyelvspecifikus témáknál lehet majd így. Eddig a német nyelvtannal kapcsolatos szavak gyűjteményénél tűnik ez így. Fogalmam sincs már, miért, de egyszer készítettem egy holland szógyűjteményt a nyelvtannal kapcsolatos kifejezésekről is. Ennek felépítése eléggé eltér a németétől.
A cél majd az lenne, hogy minél több témakörről minél több nyelven legyen szógyűjtemény. Egyelőre még nem tudom, pontosan milyen témaköröket lenne jó meghatározni. Sok az átfedés az egyes témakörök között. A család témakörébe még nagyjából egyértelmű, hogy minek kell tartoznia, bár itt is el lehetne menni sok irányba, a családi veszekedéseken keresztül a házimunka megosztásáig a családban, vagy a családi ünnepekig. Az ünnepekről külön témakör kellene majd.
Mi lehet az oka a francia főnevek nemének?
Már nagyon régóta elkezdtem írni erről a témáról egy bejegyzést, sokat toldozgattam, módosítgattam az idő során, míg végül az elmúlt időszakban kicsit belehúztam, és kész lett. Érdekes, hogy mindenhol csak azt mondják, hogy nagyon bonyolult az oka, hogy egy francia főnév miért hímnemű vagy nőnemű, és meg se próbálják az okát egy kicsit feltárni. Pedig nem lenne akkora dolog bemutatni néhány -us végű, hímnemű latin főnevet és francia megfelelőiket legalább. Talán könnyebbséget jelenthet ez a franciául tanulóknak. Ha ismerjük a szavak eredetét, már egyértelmű, miért hímnemű az automne, muscle, centre, musée szó, annak ellenére, hogy e-re végződnek, és hogy miért nőnemű az eau és a paix. A bejegyzéshez az ötletet az adta, hogy régebben a német főnevek nemének az okairól is írtam. Gondoltam, akkor miért ne lehetne hasonlót a francia főnevek neméről is. Többen kérdezgették is tőlem, hogy van-e valami magyarázat erre a „nemi kérdésre”, ezért is láttam úgy, hogy érdemes lenne erről írni.
