Német tárgyeset – nyelvtani esetek a németben

Német tárgyeset
(németül: der Akkusativ)

Nyelvtanórákról mindenki ismeri a tárgyat. A mondat tárgya végén a magyarban -t rag áll (pl. macskát, kutyát, embert, házat). Erre úgy kérdezhetünk, hogy kit?, mit?. A németben a mondat tárgyát nem -t raggal jelöljük, hanem máshogy van a német tárgyeset:

alanyeset tárgyeset
der Hund (a kutya)
die Katze (a macska)
das Haus (a ház)
den Hund (a kutyát)
die Katze (a macskát)
das Haus (a házat)

Ahogy látható, a németben a főnév végére nem kerül rag, hanem az előtte álló névelő változik meg, de csak a hímnemű főneveknél (den lesz az alakja).

Mikor kell tárgyesetet használni? Amikor mondatba teszünk be egy szót, az a szó bizonyos esetekben tárgyesetbe kerül. Hogy mikor, az leginkább a mondatban lévő igétől függ: bizonyos igék mellett tárgyesetbe kerül a főnév, azaz tárgyesetet vonzanak ezek az igék. Ilyen pl. a látni, venni, ismerni. (Pl. Látom a kutyát; Cukrot veszek; Ismerem a tanárt.) A németben ezek az igék (sehen, kaufen, kennen) szintén tárgyesettel járnak, akárcsak a magyarban:

Ich sehe den Hund – Látom a kutyát.
Ich kaufe Zucker – Cukrot veszek.
Ich kenne den Lehrer – Ismerem a tanárt.

A második mondatból az is kiderül, hogy ha nincs névelő a főnév előtt, akkor nem jelöli semmi a tárgyesetet. Ez például anyagneveknél (pl. Zucker – cukor) van így, vagy még személyneveknél, pl. Ich kenne Peter – Ismerem Pétert.

Tehát, a der, die, das határozott névelő alakja tárgyesetben den, die das. Ehhez még hozzá szokták venni a többes számot, itt alanyesetben és tárgyesetben is die a névelő:

Ich sehe die Hunde – Látom a kutyákat.
Ich kenne die Lehrer – Ismerem a tanárokat.

Tehát, egyes szám alanyesetben különbözik csak az alanyeset a tárgyesettől, máskor nem! A határozott névelő (magyar: a, az) alakjai alanyesetben és tárgyesetben tehát:

hímnem nőnem semleges nem többes szám
alanyeset (Nominativ) der die das die
Tárgyeset (Akkusativ) den die das die

A tárgyesetet csak a névelő különbözteti meg az alanyesettől. Ha nincs névelő, önmagában nem derül ki, alanyesetben vagy tárgyesetben áll-e az adott szó (lásd fent a Zucker szót, ami így jelentheti azt is, hogy cukor, és azt is, hogy cukrot. Viszont a cukor németül der Zucker, a cukrot pedig den Zucker).

Nem csak a határozott der, die, das névelő, hanem a határozatlan ein, eine, ein névelő alakja is más lesz tárgyesetben. Itt is csak hímnemben lesz eltérés, a hímnemű ein helyett einen lesz tárgyesetben, így a határozatlan névelő alakja tárgyesetben a következő: einen, eine, ein:

alanyeset tárgyeset
ein Hund (egy kutya)
eine Katze (egy macska)
ein Haus (egy ház)
einen Hund (egy kutyát)
eine Katze (egy macskát)
ein Haus (egy házat)

Ich sehe einen Hund – Látok egy kutyát.
Ich kenne einen Lehrer – Ismerek egy tanárt.

Kezdőknek elég annyit tudni a tárgyesetről, hogy a lényeg, hogy a határozott névelő alakja hímnemben den, lesz, a határozatlan névelő alakja pedig einen. A többi alakjuk a névelőknek változatlan marad.

Nem teljesen kezdők valószínűleg hallottak már a dieser, diese, dieses és a kein, keine, kein (többes számban: keine) szavakról. Tárgyesetben hímnemben ezek alakja is megváltozik, a dieser helyett diesen fog állni, a kein helyett pedig keinen. Tehát, ezeknek a szavaknak a végén hímnemben az -r átváltozik -n-re, illetve ha nincs -r a végén, akkor egy -en kerül oda. Van még a németben néhány ehhez hasonló szó, mely tulajdonképpen névelőként viselkedik, ezekre mind igaz ez a szabály. Például az ein-hoz és a kein-hoz hasonlóan viselkedik a mein, dein és az összes többi birtokos névmás is. Akik még nem tanultak a birtokos névmásokról, nem kell ezzel foglalkozniuk.

Mikor kell tárgyesetet használni a németben?

Gyakorlatilag a mondatban az ige határozza meg, milyen esetnek kell lennie a mondatban. Egyes igék tárgyesettel állnak, ahogy fentebb említettük. Ilyenek például a venni (kaufen), látni (sehen), ismerni (kennen), enni (essen) valamit, inni (trinken) valamit, olvasni (lesen) valamit, írni (schreiben) valamit. Ezek mellett a magyarban is tárgy áll és a németben is tárgyeset. Például: Ich esse den Kuchen. (A süteményt eszem.) Wir trinken den Tee. (Isszuk a teát.) Du schreibst einen Brief. (Írsz egy levelet.) Sie lesen das Buch. (A könyvet olvassák.)
Van még sok ige, melyek mellett a németben és a magyarban is tárgyesetet kell használnunk. Itt mindet felsorolni sok lenne.

Mikor van a németben a magyartól eltérően tárgyeset?

Léteznek olyan igék, melyek mellett a magyarban nem tárgy áll, a németben mégis tárgyeset kerül oda.
Ilyen ige pl. a brauchen (szüksége van valamire):

Ich brauche einen Computer – Szükségem van egy számítógépre.

A magyar mondatban nincs tárgy, a németben igen. A német valahogy úgy fejezi ki ezt, hogy „szükségelek egy számítógépet”, ha szó szerint próbálnánk magyarra fordítani. Azonban a magyarban ezt így nem mondhatjuk, mert eléggé rondán hangzik. Szépen magyarul ezt úgy fejezzük ki, hogy „szükségem van egy számítógépre”.

Másik ilyen ige a németben a haben. Azt jelenti, valakinek van valamije. A német úgy fejezi ezt ki, hogy valaki birtokol valamit. Ez így megfogalmazva szintén nem magyaros:

Ich habe einen Computer – Van egy számítógépem.

A bracuhen és a haben-féle igék használatát meg kell tanulnunk, mert eltérnek a magyartól!
A haben-hez hasonló jelentésű ige besitzen, ez is tárgyesettel áll, magyarra szintén úgy fordítható, hogy valakinek van valamije, valaki rendelkezik valamivel:

Ich besitze einen Computer – Van számítógépem / Rendelkezem számítógéppel.

Azt, hogy elkérünk valakitől valamit, a bitten igével szintén máshogy fejezzük ki németül, mint magyarul. A német nem valakitől kér el valamit, hanem valakit kér valamiért. A lényeg, hogy akitől kérünk, az tárgyesetbe kerül!

Ich bitte den Verkäufer um das Produkt – Elkérem az eladótól a terméket.

Az, hogy valakinek kerül valamibe valami, a német úgy fejezi ki, hogy valakit kerül valamit. Tehát, akinek kerül, az tárgyesetben van a kosten ige mellett!

Der Computer kostet den Mann viel – A számítógép a férfinek sokba kerül.

Mi azt mondjuk, hogy a gyerek lóg az iskolából. A német nem mondja, hogy lóg valahonnan, csak úgy fejezheti ki, hogy a gyerek ellógja az iskolát. Tehát ahonnan lóg (schwänzen), az tárgyesetbe kerül!

Das Kind schwänzt die Schule – A gyerek lóg az iskolából.

A német nem találkozik valakivel, hanem találkozik valakit, a treffen igével:

Ich treffe einen Freund – Találkozom egy baráttal.

Tárgyesettel áll még az es gibt (van, létezik, található) kifejezés is:

Es gibt einen Computer im Zimmer – Van (Megtalálható) egy számítógép a szobában.

Ezt magyarra szó szerint lefordítani nem lehet. Próbálhatnánk úgy fordítani, hogy „ad egy számítógépet” vagy „kiad egy számítógépet valami a szobában”, de magyar gondolkodással ezt a szerkezetet megérteni képtelenség. Egyszerűen meg kell tanulni, hogy a német ezt így fejezi ki.

A német nem úgy fejezi ki, hogy valakinek kínálok, csak úgy, hogy megkínálok valakit (anbieten). Tehát, a kínálni ige mellett a német mindenképpen tárgyesetet használ, míg a magyar nem feltétlen:

Ich biete dem Gast den Kuchen an – Megkínálom a vendéget süteménnyel / Süteményt kínálok a vendégnek.

A német nem ajándékozhat meg valamivel téged, hanem csak valamit ajándékozhat neked. Tehát a schenken (ajándékozni) ige mellett kötelezően csakis tárgyesetben állhat az, amit ajándékozunk, míg a magyarban máshogy is ki lehet fejezni:

Ich schenke dem Vater einen KuliEgy tollat ajándékozok az apának / Megajándékozom az apát egy tollal.

Tárgyeset elöljárószók vonzataként

Egyes elöljárószók is tárgyesettel állnak. Minden elöljárószó után valamilyen eset áll, sosem alanyeset. Meg kell tanulni, milyen elöljárószó után áll tárgyeset. Példa: für + der Lehrer = für den Lehrer; durch + der Park = durch den Park. A német elöljárószókról bővebben itt lehet olvasni.

Bizonyos elöljárószók után valamikor tárgyeset, valamikor részes eset áll. Bővebben: A hol?, hova? kérdésre válaszoló elöljárószók.

Tárgyeset, mint határozó kifejezése

Egyes időhatározói kifejezésekben tárgyeset áll a németben: jeden Tag (minden nap), vorige Woche (múlt héten), nächstes Jahr (jövőre), diesen Monat (ebben a hónapban). Bővebben: Időhatározók a németben.

Mikor nem kell tárgyesetet használni a németben?

Előfordul az is, amikor a magyarban tárgy áll a mondatban, a németben pedig nem. Ilyen például a folgen (követni), helfen (segíteni), warten (várni) igék. A német nem mondja, hogy „követek valakit”, vagy „segítek valakit”, vagy „várok valakit”, hanem csakis úgy fejezi ki ezeket, hogy „követek valakinek”, „segítek valakinek”, „várok valakire”. A folgen (követni) és a helfen (segíteni) után részes eset áll, erre a részes eset tárgyalásakor visszatérünk. A warten (várni) mellett pedig az auf elöljárószót kell használni. Egyelőre érjük be azzal, hogy ezek mellett az igék mellett nem használhatunk tárgyesetet!

Nincs tehát tárgyeset a németben, csak a magyarban pl. a következő igéknél:

követni valakit – folgen + részes eset
segíteni valakit – helfen + részes eset (csakis: segíteni valakinek)
várni valakit/valamit – warten + auf (csakis: várni valakire/valamire)

Tudsz még olyanról, amikor a magyarban tárgyeset van, a németben pedig nem? Vagy fordítva?
Ha igen, írd meg kommentbe!

Házi feladat – Hausaufgabe

Übersetze die Sätze ins Deutsche! – Fordítsd németre a mondatokat!

Minden mondatban lesz legalább egy tárgyeset, de valamikor kettő is. Csak a hímnemű főneveknél kell ügyelni, hogy a tárgyeset el fog térni az alanyesettől. Használjunk a mondatokban mindenhol tárgyesetet, ahol csak lehetséges!

Látok egy tanárt. Látom a tanárt.
Ismerek egy férfit. Ismerem a férfit.
Eszem egy süteményt. Eszem a süteményt.
Eszem egy levest. Eszem a levest.
Látjuk az asztalt.

Van egy kutyám.
Van egy asztalunk.

Van egy házam.
Szükségünk van egy kutyára.
Szükségünk van egy könyvre.
A tanárnak sokba kerül a könyv.
Minden nap találkozom egy tanárral.
Van egy asztal a szobában.
Elkérjük a tanártól a könyvet.
Minden hónapban lógok az iskolából.
A múlt hónapban odaajándékoztam a férfinek a kutyát.
A jövő hónapban meg fogom kínálni a tanárt süteménnyel.

A fordítási feladat megoldása.

Linkek a német tárgyeset témához kapcsolódóan:

Lingolia – Akkusativ – Deklination von Artikel, Nomen, Pronomen und Adjektiv im Deutschen

Deutschakademie – Egy kis magyarázat németül a tárgyesetről és a részes esetről

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!