Mik a zöngés és zöngétlen mássalhangzók?

Melyek a zöngés és zöngétlen mássalhangzók?

A mássalhangzók több szempont alapján csoportosíthatók. Egyik csoportosítási módjuk a zöngésség alapján történik. Amikor a mássalhangzó kiejtésekor a hangszálak rezegnek, akkor zöngés, amikor a mássalhangzó kiejtésekor a hangszálak nem rezegnek, zöngétlen a mássalhangzó. Honnan tudhatjuk, mikor rezegnek a hangszálak? Egyszerűen: megfigyeljük. Suttogásnál a hangszálak sosem rezegnek, nem keletkezik zönge, ez támpontot adhat.
A mássalhangzók egyik része tehát zöngés, másik részük zöngétlen. A zöngés-zöngétlen mássalhangzók párba is állíthatók, tehát a legtöbb zöngés mássalhangzónak van zöngétlen párja. Ez azt jelenti, hogy a zöngés-zöngétlen párok semmi másban nem különböznek egymástól kiejtés szempontjából, csak abban, hogy rezegnek-e a hangszálak vagy sem. Így suttogáskor elméletileg az összes zöngés mássalhangzónak a zöngétlen párja hallatszik, ezt azonban általában nem érzékeljük, nem tűnik fel.
Támpont még, hogy érezzük a különbséget a zöngés és zöngétlen mássalhangzók között, hogy megfigyeljük, hogyan ejtjük ezeket a hangokat olyan szavakban, ahol hasonulás történik. Ha kimondjuk a “tépd” szót, valójában nem p-t ejtünk benne, hanem b-t, így hangzik a szó: “tébd”. Tehát megfigyelhető itt, hogy a “p” és a “b” hang kiejtése nagyon hasonló, csak a zöngésségben különböznek egymástól. Tehát a zöngétlen “p” hang zöngés párja a “b”. Hasonlóan, a “mászd” szót valójában “mázd”-nak ejtjük, a zöngétlen “sz”-ből lesz zöngés “z” hang. Ugyanígy, a -d rag előtt megváltozik a kiejtés: rakd – “ragd”; értsd: “ércsd” → “érdzsd”. Vagy: képzel kiejtve: “kébzel”. Máskor pedig a zöngés hang válik kiejtésben zöngétlenné: imádkozik – “imátkozik”

A magyar nyelvben a zöngés mássalhangzók a következők:

b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, v, z, zs

A magyar nyelvben a zöngétlen mássalhangzók a következők:

c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty

A zöngés-zöngétlen párok:

.  zöngés – zöngétlen

b       p
d       t
dz      c
dzs     cs
g       k
gy     ty
Ø       h
j       Ø
l       Ø
m       Ø
n       Ø
ny     
Ø

r       Ø
v       f
z      sz
zs      s

A magyarban a j, l, m, n, ny, r mássalhangzónak nincs zöngétlen párja, a h-nak pedig zöngés párja nincs.

1. érdekesség: Bár a magyar nyelvben nincs zöngétlen párja a j-nek, bizonyos szavakban hasonulás miatt előfordul, hogy zöngétlenül ejtjük, pl. a “tépj”, “lépj” szóban. Ezt a hangot nem jelöljük külön betűvel. Ez a hang egyébként ugyanaz, mint amit a német ch-val jelöl pl. az “ich” szóban. Bizonyos esetben a “h” hang zöngésedhet, így az “áhá” indulatszóban, amit természetesen szintén nem jelölünk írásban.

2. érdekesség: A magánhangzók (a magyar nyelvben és a legtöbb nálunk tanult idegen nyelvben) mind zöngések. Léteznek kevésbé ismert nyelvek, melyekben nem csak a mássalhangzók, hanem magánhangzók is lehetnek zöngétlenek.

A zöngésség jelentősége

A magyar nyelvben bizonyos ragok esetén a zöngétlen mássalhangzó zöngés lesz vagy fordítva, ez a hasonulás egyik fajtája, amit írásban nem jelölünk.

Egyes idegen nyelvekben tudnunk kell, melyek a zöngés és melyek a zöngétlen mássalhangzók, mert ez befolyásolja a rag kiejtését, vagy akár írását is, esetleg a rag zöngés vagy zöngétlen volta hat ki az előtte álló hangra:

ANGOL:

Ilyen az angolban a többes szám -s ragja, vagy az egyszerű jelen idő -s ragja. Írásban nem jelöljük külön, de kiejtésben az -s kiejtése attól függ, zöngés vagy zöngétlen mássalhangzó van-e előtte.
Talán kevesen tudják, de a múlt idő és az ige 3. alakjának az -ed ragjának kiejtése sem mindig “d”! Zöngétlen mássalhangzók után “t”-nek kell ejteni! Így a looked és a stopped kiejtése nem “lukd” és “sztopd”, hanem “lukt” és “sztopt”!
Ez lényegében olyan jelöletlen hasonulás, mint a magyarban a tépd – “tébd”, csak nem a raghoz igazodik a szótő utolsó hangja, hanem a rag igazodik az előtte álló hanghoz.

Bővebben: Az -s, -ing és -ed végződés az angolban

Leegyszerűsítve, az angolban ugyanazok a zöngés-zöngétlen mássalhangzók, mint a magyarban (bár kiejtésük többé-kevésbé eltér). A th betűkapcsolattal jelölt hanggal kell ezt kiegészítenünk, ennek zöngétlen változatát a magyarok általában sz-nek ejtik (pl. a three, thanks szavakban), a zöngés változatot pedig d-nek (pl. there, that). Azonban mindkét esetben úgy kell ezt a hangot kiejteni, hogy a nyelv hegyét elől a két fogsor közé tesszük, kiejtésük, hangzásuk tehát eléggé hasonló, és csak zöngésségben térnek el egymástól. Ugyanúgy ejtjük a three, there szó első hangját, a különbség csak a zöngésségben van!

NÉMET:

A németben nincs nagyon szükségünk a zöngés-zöngétlen mássalhangzók fogalmának ismeretére. Ami miatt mégis szükség lehet rá, amit kevesen tudnak, hogy a szóvégi b, d, g hangok zöngétlenné válnak, azaz a b-t p-nek, a d-t t-nek, a g-t k-nak kell(ene) ejteni, legalábbis a németek így ejtik, a magyarok általában nem. Ezért pl. a wir sind, ihr seid, und végén igazából t-t kell ejteni, a Halb, deshalb, Kalb,  ab, Korb, Klub végén p-t, a Zug, Anzug, weg, Flug, Tag, Montag, Ausflug végén k-t.

HOLLAND:

Akit nem érdekel a téma, annak a legegyszerűbb, ha megjegyzi a soft ketchup kifejezést. Ebben a kifejezésben az összes mássalhangzó zöngétlen, és benne van az összes (holland) zöngétlen mássalhangzó: az s, f, t, k, c, h, p. A holland nyelvre ez az egyszerű szabály teljesen alkalmazható, tehát az összes többi mássalhangzó, ami nincs benne a soft ketchup kifejezésben, az zöngés, így a z, v, d, g, b, l, m, n, r, j, w. Azonban pl. az angolban ennél több zöngés és zöngétlen mássalhangzó is van, így a soft ketchup kifejezést ki kell egészíteni még a cs, s (magyar s) hangokkal.
A holland zöngés-zöngétlen mássalhangzó fogalmának ismeretére az egyszerű múlt idő ill. az ige 3. alakjának képzésekor van szükség. Nem csak szóban, hanem írásban is más lesz a rag zöngés és zöngétlen mássalhangzó után!

Bővebben: A holland kijelentő mód múlt idői

TÖRÖK:

Olyan is van, amikor a rag mássalhangzója lesz zöngétlen (ofis – ofiste), és olyan is, amikor a szótő utolsó mássalhangzója válik zöngéssé (kitap + -ı = kitabı).

Bővebben: Török nyelvlecke 1. Bevezetés. Hangtan

A zöngésség ezeken kívül természetesen sok más nyelvben is fontos fogalom, bizonyos ragozott szavak helyes kiejtéséhez elengedhetetlen a jelenség ismerete. Nem sorolhatjuk fel az összes ilyen nyelvet, csak azokat, amikkel itt az oldalon foglalkozunk.

Link:

Nyelv és Tudomány – Zönge, zengés és zörej

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


3 × = 18

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>