Török hangtan
Türk sesbilimi
A török hangtan, a magánhangzók és mássalhangzók kiejtése jelentős problémát általában nem okoz magyar anyanyelvűek számára. Bár akad néhány hang, mely kiejtése eltér a magyartól.
.
Betűkészlet és hangok:
Összesen 29 betűt használnak:
| A a |
B b |
C c |
Ç ç |
D d |
E e |
F f |
G g |
Ğ ğ |
H h |
I ı |
İ i |
J j |
K k |
L l |
M m |
| N n |
O o |
Ö ö |
P p |
Q q |
R r |
S s |
Ş ş |
T t |
U u |
Ü ü |
V v |
W w |
X x |
Y y |
Z z |
A q, w és x betűket idegen szavakban használják csak, de az ábécébe sem szokták belerakni sokszor.
Jellegzetes török betű a pont nélküli i (azaz: I ill. ı). Hogy a kétfajta i-t meg lehessen különböztetni, a nagy pontos İ is kap pontot. A magyar ábécében nincs meg még a ç, ğ és az ş.
A betűk kiejtése ebben a török nyelvlecke videóban meghallgatható:
A magyartól lényegesen eltér a következő betűk hangértéke:
| Török betű | IPA jellel | Magyar megfelelő | Példa | Megjegyzés | |
| C c | [d͡ʒ] | dzs | civciv | (csibe) | |
| Ç ç | [t͡ʃ] | cs | çiçek | (virág) | |
| Ğ ğ | [ɣ] | – | eğlenmek yağmur öğretmen soğuk |
(szórakozik) (eső) (tanár) (hideg) |
Ez egy speciális betű. Ha előtte mély magánhangzó van, akkor kb. az ı hangba hajlik, ha magas magánhangzó, akkor az i hangba. De annyira picit, hogy szinte úgy hangzik, mintha csak az előtte lévő magánhangzó nyúlna. Tehát ha magas magánhangzó előtt áll, akkor inkább [j]-nek hallani (değil [de(j)il]), ha mély előtt áll, akkor inkább a magánhangzó hosszabbodik (ağaç [aacs]). Neve: lágy G (yumuşak Ğ). Ezzel a betűvel nem kezdődik török szó! |
| I ı | [ɯ] | – | ısınıyor fıstık |
(melegedik) (mogyoró) |
Ajakkerekítés nélkül mélyen képzett hang (az orosz ы betűhöz szokták hasonlítani, vagy a magyar ajakkerekítés nélküli u hanghoz.) Tulajdonképpen a magyar i hang mély hangrendű megfelelője. |
| İ i | [i] | i | ilgi | (érdeklődés) | |
| J j | [ʒ] | zs | jeton |
(érme) |
A török nyelvnek az alap hangkészletét nem alkotja. Főleg francia eredetű jövevényszavakban fordul elő. |
| S s | [s] | sz | ses | (hang) | |
| Ş ş | [ʃ] | s | şişe | (flakon) | |
| Y y | [j] | j | yiyor | (eszik) |
Az idegen betűk kiejtése (a videón nem szerepelnek):
Q – kü / kiü / (kiu)
W – csift ve (törökül: çift ve)
X – iksz (törökül: iks)
–
.
Düzeltme işareti (^):
Vannak olyan magánhangzók, melyeket hosszan kell ejteni, de ezek (sajnos) már nincsenek jelölve az új ábécében. A török nyelv elődje az oszmán nyelv volt, amelyikben arab betűket használtak, ott tudták jelölni a magánhangzók hosszúságát. Aztán bevezették a latin ábécét, és eleinte még volt â, î és û betű, amik a hosszúságot jelölték, de aztán kivették belőle, így sajnos ezeket a szavakat külön meg kell tanulni. (például: haziran; lazım; luzum; afiyet). Azonban vannak szavak, melyeknél még megmaradt a jelölés, de sokszor elhagyják, mert a törökök számára ez evidens. Csak az a, i és u hang volt hosszú, ennek is az oszmán nyelv volt a magyarázata. A „háztetős” ékezet neve törökül düzeltme işareti, vagy vannak, akik egyszerűen csak “şapka”-nak (azaz kalapnak) hívják. Néhány példa:
hâl nyelvtani eset
şikâyet panasz
sâdece csak, csupán
dükkân üzlet, butik
dinî vallási
millî nemzeti
mezkûr említett
Vannak szavak, melyeknek jelentése megváltozik, ha az adott magánhangzót hosszan/röviden ejtjük, de sajna a jelölése ennek is változó:
kar hó
kâr nyereség
hala (apai) nagynéni
hâlâ még (mindig)
–
.
Hangsúly:
A hangsúlyt a törökben csak úgymond „hangsúlyozni” kell, hosszan ejteni nem (mint például sokszor az olaszban).
A hangsúly helye: a török szavak általában véghangsúlyosak, kivételek:
– helységnevek: İstanbul; Ankara; Londra
– határozók: şimdi; sonra
– néhány külföldi jövevényszó
– ahol az utolsó szótag a létige ragozott alakja: öğretmenim
A hangsúly jelentésmegkülönböztető szerepe:
– öğretmenim – tanár vagyok
– öğretmenim – (az én) tanárom
–
Érdekesség
A török nyelvben az esetek túlnyomó részében egy szón belül azonos hangrendű magánhangzók követik egymást. Ez a hangilleszkedési szabály a legfontosabb török fonetikai szabályok egyike. Ez a szabály a többi urál-altáji nyelvben is megtalálható. (Ezért van az, hogy hangrend szerint illeszkedik minden, a ragok is.)
A következő szavakban mély magánhangzó után csak mély magánhangzók állnak: araba, baba, çocuk, uçak, kapı, masa. Ezek a szavak a szabályoknak megfelelően léteznek.
A következő szavakban magas magánhangzó után szintén csak magas magánhangzók következnek: öğrenci, öğretmen, ödev, işçi, silgi, defter
Van ez alól néhány kivétel, főleg idegen eredetű szavak, pl.: taksi, metro, profesör, pilot, çikolata, dünya. E szavakban a mély hangok és magas hangok együtt vannak jelen, azonban ez kivételes használat.
–
———-
A bejegyzés Kriseff (e-mail: hristfor@inbox.ru) munkája, köszönet érte!
—
Hasznos oldal:
Typeit – Type Turkish characters – Ennek használatával török karaktereket írhatunk szövegünkbe.
Hangtannal foglalkozó, egyéb bejegyzések az oldalon:
Melyek a zöngés és zöngétlen mássalhangzók?
