A német tárgy és részeshatározó sorrendje
A német tárgy és részeshatározó sorrendje a mondatban nem tetszőleges. Figyelni kell a szabályokra, jól be kell gyakorolni.
Ha határozott névelős főnévvel fejezzük ki mindkettőt: Részeshatározó + Tárgy
Ich gebe dem Vater das Buch.
Ha határozatlan névelős főnévvel fejezzük ki mindkettőt, akkor is: Részeshatározó + Tárgy
Ich gebe einem Vater ein Buch.
Ha az egyiket határozott, a másikat határozatlan névelős főnévvel fejezzük ki: a határozatlan névelős főnév áll hátul.
Ich gebe dem Vater ein Buch.
Ich gebe das Buch einem Vater.
Ha az egyiket névmással, a másikat (határozott vagy határozatlan névelős) főnévvel fejezzük ki: a névmás van elől.
Ich gebe es dem Vater.
Ich gebe ihm das Buch.
Ha mindkettőt névmással fejezzük ki: Tárgy + Részeshatározó
Ich gebe es ihm.
–
Megjegyzés: A mondatban tárgy és részeshatározó együtt pl. a következő igék mellett fordul elő: geben (lásd fent), zeigen (mutatni valakinek valamit), schreiben (írni valakinek valamit), schicken / senden (küldeni valakinek valamit), bringen / holen (hozni valakinek valamit), bestellen (rendelni valakinek valamit), kaufen (vásárolni valakinek valamit), reservieren (lefoglalni valakinek valamit). Ilyen igék mellett a részeshatározót (valakinek) tilos a für elöljárószóval kifejezni!!!
Kauf mir einen Mantel! – Vegyél nekem egy kabátot!
Schreiben wir dem Kollegen die E-mail!* – Írjuk meg a kollégának az e-mailt!
Reservieren Sie ihnen bitte ein Zimmer! – Foglaljon, kérem, nekik egy szobát!
*A der Kollege gyenge főnév, ezért -n végződést is kap itt.
Néhány más igének is tárgy + részeshatározó a vonzata, a magyartól eltérően, ezekre különösen ügyelnünk kell, mert a magyar másképp fejezi ki: anbieten (megkínál valakit valamivel, kínál valakinek valamit), stehlen (ellopja valakinek valamijét, ellop valakitől valamit):
Wir bieten dem Gast Kaffee an – Megkínáljuk a vendéget kávéval.
Sie haben mir die Tasche gestohlen – Ellopták a táskámat.
A folgen (követ valakit) is kivételesen részes esettel jár: Er folgt mir – Követ engem.
—-
Link:
deutschegrammatik20.de – A fontosabb igék listája, melyek részes esettel + tárgyesettel állnak
Feladat:
Wie sagt man auf deutsch? (Hogy van németül?)
Megírjuk az igazgatónak a levelet.
Odaadod a könyvet az apának?
Ki mutatja meg a vendégnek a szobát?
Lefoglalom az eladónak az autót.
Megrendelem az újságot az anyának.
Vedd meg nekünk az újságot!
Mutasd meg a tévét nekem!
Írj egy levelet az apának!
Rendeljünk egy vendégnek egy virágot!
Mutass nekem egy jó könyvet!
Adok egy levelet a tanulónak. Odaadom neki.
Ki vesz egy érdekes könyvet a kollégáknak? Ki veszi meg nekik?
Ide kattintva megnézhető a feladat megoldása. Csak akkor kattintsunk ide, ha már megoldottuk!
—
Német szórendi teszt – tárgy és részeshatározó
Milyen sorrendben jön egymás után a tárgy és a részeshatározó?
Német szórendi teszt – tárgy és részeshatározó
Milyen sorrendben jön egymás után a tárgy és a részeshatározó?
október 11, 2014
Ámon IstvánHa az egyiket névmással, a másikat ( akár határozott, akár határozatlan névelős) főnévvel fejezzük ki: a névmás van elől.
Szerintem – az ilyen gyengébbek kedvéért, mint én – A fenti meghatározás a zárójelbe irt kiegészítéssel világosabb.
Egyébként sehol máshol nem láttam még ezt a dolgot ilyen jól összefoglalva.
július 29, 2017
Vonnák TeriNagyon jó összefoglaló, ennyire részletesen sehol nem található meg a leírás, egyúttal egyszerű és rövid.
Mégis lenne hozzá egy észrevételem. Ha két névmással fejezzük ki, és abból az egyik vagy mindkettő határozatlan, akkor mi a szabály? Pl. Ich gebe ihm eins.
július 29, 2017
Bodnár Tamás, webnyelvNagyon jó a kérdés! Nem tudok róla, hogy a szabály, amelyet kérdezett, le lenne írva valahol. Az általános szabály alapján a részeshatározó, ill. a határozott főnév “igyekszik előbbre”. Így a mondat, melyet felhozott, pont így lehet jó: Ich gebe ihm eins.
Ami határozott, az áll közelebb az igéhez. Ha mindkettő határozott vagy mindkettő határozatlan, akkor a részeshatározó van az igéhez közelebb.
Ha pl. az einem és az eins kerül egymás mellé, az érdekes eset, még nem találkoztam ilyennel. De ezen senkinek a nyelvvizsgája nem fog múlni. 🙂 Anyanyelvi beszélőket lenne érdemes talán megkérdezni, de ők az ilyen problémákat általában frappánsan megoldják valami más szerkezettel. Én egyébként a részeshatározót tenném előbbre: Ich gebe einem eins.
augusztus 8, 2017
vandaHello! Nagyon köszi az összefoglalást, nagyon hasznosnak találtam. Megcsináltam a gyakorló mondatokat is, viszont kíváncsi lennék a megoldásokra és természetesen, hogy hány mondatom lett jó! 😉 Lehetséges volna, hogy privátban vagy esetleg itt közzétennéd őket? 🙂 Köszi előre is a választ.
augusztus 8, 2017
Bodnár Tamás, webnyelvSzia! Nagyon jó, hogy írod ezt! Már terveztem eddig is külön bejegyzésbe betenni a feladatok megoldásait, de mindig elmaradt. Hamarosan pótolom.
augusztus 8, 2017
Bodnár Tamás, webnyelvEl is készítettem a megoldókulcsot a feladathoz. A bejegyzésből elérhető hozzá a link.
november 15, 2017
DóriSzuper az anyag! A hatodikos fiamnak így könnyebb lesz elmagyarázni.
december 5, 2018
NyomekVan egy lányom, akinek van egy játékbabája. A lányom elment a nyári táborba, de otthon felejtette a babáját, ezért elküldtem neki.
Ich schickte Anna Panna.
Kérdés: hogy hívják a lányomat? Természetesen csak a felhasznált nyelvtan forrását megjelölt válaszokat tudom értékelni.
december 5, 2018
Bodnár Tamás, webnyelvMivel az Anna és a Panna ugyanaz a név, a kérdés tárgytalan.
Ha mégis megpróbáljuk komolyan venni: az első bővítmény (Anna) lenne a lány neve, a részeshatározó. A második bővítmény (Panna) pedig a mondat tárgya. Miért? Mert az ige kötelező bővítménye a tárgy. Tárgy nélkül a schicken ige értelmezhetetlen. Ha megjelöljük, hogy mit küldök, értelmes lesz a mondat. Ha csak azt jelöljük meg, hogy kinek, de utalás sincs rá, hogy mit, az értelmetlen. Tehát kötelező kiegészítő a tárgy itt. A kötelező kiegészítő pedig a mondat végére kerül a németben. Ezért a Panna lenne a tárgy, mert az nem maradhat el. (Lásd még pl.: Német nyelvtan a középiskolák számára, 362. oldal)
Másik magyarázat erre, hogy a tulajdonnevek határozott főnevek, ilyen esetben pedig (ahogy a névelős főneveknél is) a részeshatározó van előbb, utána a tárgy, a bejegyzésben ismertetett szabály értelmében. (A határozott névelő határozottá teszi a főnevet, a tulajdonnevek eleve határozottak (hiszen konkrét dologra vonatkoznak), és általában nincs előttük névelő.)
Azonban a példában felhozott mondat több szempontból kifogásolható. Eleve az Anna és a Panna ugyanaz a név. Másrészt, nincs szövegkörnyezet, elszigetelten pedig ilyen mondatok nem fordulnak elő. A szövegkörnyezetből egyértelmű lenne, akkor is, ha valaki hibásan használja a szórendet. Harmadrészt, ha már ismert emberekről/tárgyakról van szó, általában legalább az egyikre névmással utalnak vissza a hétköznapi beszédben, főleg ha a főnéven nem tudjuk jelölni az esetet, mert tulajdonnév. Tehát a gyakorlatban inkább az Ich schickte ihr Panna vagy Ich schickte sie Anna fordulna elő. Vagy akár Ich schickte ihr ihre Puppe.
január 23, 2020
Andihttps://deutschegrammatik20.de/wortposition/wortposition-dativ-akkusativ/
április 9, 2022
EditNagyon jó, részletes, szépen elmagyarázva.
A feladatok is sokat segítenek. Kitűnő gyakorlási lehetőség az újra és újra felmerülő hibák tisztázására.
Nagyon szépen köszönjük!