A tárgy és részeshatározó sorrendje a németben

A német tárgy és részeshatározó sorrendje

A német tárgy és részeshatározó sorrendje a mondatban nem tetszőleges. Figyelni kell a szabályokra, jól be kell gyakorolni.

Ha határozott névelős főnévvel fejezzük ki mindkettőt: Részeshatározó + Tárgy

Ich gebe dem Vater das Buch.

Ha határozatlan névelős főnévvel fejezzük ki mindkettőt, akkor is: Részeshatározó + Tárgy

Ich gebe einem Vater ein Buch.

Ha az egyiket határozott, a másikat határozatlan névelős főnévvel fejezzük ki: a határozatlan névelős főnév áll hátul.

Ich gebe dem Vater ein Buch.
Ich gebe das Buch einem Vater.

Ha az egyiket névmással, a másikat (határozott vagy határozatlan névelős) főnévvel fejezzük ki: a névmás van elől.

Ich gebe es dem Vater.
Ich gebe ihm das Buch.

Ha mindkettőt névmással fejezzük ki: Tárgy + Részeshatározó

Ich gebe es ihm.

Megjegyzés: A mondatban tárgy és részeshatározó együtt pl. a következő igék mellett fordul elő: geben (lásd fent), zeigen (mutatni valakinek valamit), schreiben (írni valakinek valamit), schicken / senden (küldeni valakinek valamit), bringen / holen (hozni valakinek valamit), bestellen (rendelni valakinek valamit), kaufen (vásárolni valakinek valamit), reservieren (lefoglalni valakinek valamit). Ilyen igék mellett a részeshatározót (valakinek) tilos a für elöljárószóval kifejezni!!!

Kauf mir einen Mantel! – Vegyél nekem egy kabátot!
Schreiben wir dem Kollegen die E-mail!* – Írjuk meg a kollégának az e-mailt!
Reservieren Sie ihnen bitte ein Zimmer! – Foglaljon, kérem, nekik egy szobát!

*A der Kollege gyenge főnév, ezért -n végződést is kap itt.

Néhány más igének is tárgy + részeshatározó a vonzata, a magyartól eltérően, ezekre különösen ügyelnünk kell, mert a magyar másképp fejezi ki: anbieten (megkínál valakit valamivel, kínál valakinek valamit), stehlen (ellopja valakinek valamijét, ellop valakitől valamit):

Wir bieten dem Gast Kaffee an – Megkínáljuk a vendéget kávéval.
Sie haben mir die Tasche gestohlen – Ellopták a táskámat.

A folgen (követ valakit) is kivételesen részes esettel jár: Er folgt mir – Követ engem.

—-

Link:

deutschegrammatik20.de – A fontosabb igék listája, melyek részes esettel + tárgyesettel állnak

Feladat:

Wie sagt man auf deutsch? (Hogy van németül?)

Megírjuk az igazgatónak a levelet.
Odaadod a könyvet az apának?
Ki mutatja meg a vendégnek a szobát?
Lefoglalom az eladónak az autót.
Megrendelem az újságot az anyának.

Vedd meg nekünk az újságot!
Mutasd meg a tévét nekem!
Írj egy levelet az apának!
Rendeljünk egy vendégnek egy virágot!
Mutass nekem egy jó könyvet!
Adok egy levelet a tanulónak. Odaadom neki.
Ki vesz egy érdekes könyvet a kollégáknak? Ki veszi meg nekik?

Ide kattintva megnézhető a feladat megoldása. Csak akkor kattintsunk ide, ha már megoldottuk!



Német szórendi teszt – tárgy és részeshatározó

Milyen sorrendben jön egymás után a tárgy és a részeshatározó?

9 komment:

  1. október 11, 2014

    Ámon István Válasz

    Ha az egyiket névmással, a másikat ( akár határozott, akár határozatlan névelős) főnévvel fejezzük ki: a névmás van elől.

    Szerintem – az ilyen gyengébbek kedvéért, mint én – A fenti meghatározás a zárójelbe irt kiegészítéssel világosabb.
    Egyébként sehol máshol nem láttam még ezt a dolgot ilyen jól összefoglalva.

  2. július 29, 2017

    Vonnák Teri Válasz

    Nagyon jó összefoglaló, ennyire részletesen sehol nem található meg a leírás, egyúttal egyszerű és rövid.
    Mégis lenne hozzá egy észrevételem. Ha két névmással fejezzük ki, és abból az egyik vagy mindkettő határozatlan, akkor mi a szabály? Pl. Ich gebe ihm eins.

    • Nagyon jó a kérdés! Nem tudok róla, hogy a szabály, amelyet kérdezett, le lenne írva valahol. Az általános szabály alapján a részeshatározó, ill. a határozott főnév “igyekszik előbbre”. Így a mondat, melyet felhozott, pont így lehet jó: Ich gebe ihm eins.
      Ami határozott, az áll közelebb az igéhez. Ha mindkettő határozott vagy mindkettő határozatlan, akkor a részeshatározó van az igéhez közelebb.
      Ha pl. az einem és az eins kerül egymás mellé, az érdekes eset, még nem találkoztam ilyennel. De ezen senkinek a nyelvvizsgája nem fog múlni. 🙂 Anyanyelvi beszélőket lenne érdemes talán megkérdezni, de ők az ilyen problémákat általában frappánsan megoldják valami más szerkezettel. Én egyébként a részeshatározót tenném előbbre: Ich gebe einem eins.

  3. augusztus 8, 2017

    vanda Válasz

    Hello! Nagyon köszi az összefoglalást, nagyon hasznosnak találtam. Megcsináltam a gyakorló mondatokat is, viszont kíváncsi lennék a megoldásokra és természetesen, hogy hány mondatom lett jó! 😉 Lehetséges volna, hogy privátban vagy esetleg itt közzétennéd őket? 🙂 Köszi előre is a választ.

    • augusztus 8, 2017

      Bodnár Tamás, webnyelv Válasz

      Szia! Nagyon jó, hogy írod ezt! Már terveztem eddig is külön bejegyzésbe betenni a feladatok megoldásait, de mindig elmaradt. Hamarosan pótolom.

    • augusztus 8, 2017

      Bodnár Tamás, webnyelv Válasz

      El is készítettem a megoldókulcsot a feladathoz. A bejegyzésből elérhető hozzá a link.

  4. november 15, 2017

    Dóri Válasz

    Szuper az anyag! A hatodikos fiamnak így könnyebb lesz elmagyarázni.

  5. december 5, 2018

    Nyomek Válasz

    Van egy lányom, akinek van egy játékbabája. A lányom elment a nyári táborba, de otthon felejtette a babáját, ezért elküldtem neki.
    Ich schickte Anna Panna.

    Kérdés: hogy hívják a lányomat? Természetesen csak a felhasznált nyelvtan forrását megjelölt válaszokat tudom értékelni.

    • Mivel az Anna és a Panna ugyanaz a név, a kérdés tárgytalan.

      Ha mégis megpróbáljuk komolyan venni: az első bővítmény (Anna) lenne a lány neve, a részeshatározó. A második bővítmény (Panna) pedig a mondat tárgya. Miért? Mert az ige kötelező bővítménye a tárgy. Tárgy nélkül a schicken ige értelmezhetetlen. Ha megjelöljük, hogy mit küldök, értelmes lesz a mondat. Ha csak azt jelöljük meg, hogy kinek, de utalás sincs rá, hogy mit, az értelmetlen. Tehát kötelező kiegészítő a tárgy itt. A kötelező kiegészítő pedig a mondat végére kerül a németben. Ezért a Panna lenne a tárgy, mert az nem maradhat el. (Lásd még pl.: Német nyelvtan a középiskolák számára, 362. oldal)
      Másik magyarázat erre, hogy a tulajdonnevek határozott főnevek, ilyen esetben pedig (ahogy a névelős főneveknél is) a részeshatározó van előbb, utána a tárgy, a bejegyzésben ismertetett szabály értelmében. (A határozott névelő határozottá teszi a főnevet, a tulajdonnevek eleve határozottak (hiszen konkrét dologra vonatkoznak), és általában nincs előttük névelő.)

      Azonban a példában felhozott mondat több szempontból kifogásolható. Eleve az Anna és a Panna ugyanaz a név. Másrészt, nincs szövegkörnyezet, elszigetelten pedig ilyen mondatok nem fordulnak elő. A szövegkörnyezetből egyértelmű lenne, akkor is, ha valaki hibásan használja a szórendet. Harmadrészt, ha már ismert emberekről/tárgyakról van szó, általában legalább az egyikre névmással utalnak vissza a hétköznapi beszédben, főleg ha a főnéven nem tudjuk jelölni az esetet, mert tulajdonnév. Tehát a gyakorlatban inkább az Ich schickte ihr Panna vagy Ich schickte sie Anna fordulna elő. Vagy akár Ich schickte ihr ihre Puppe.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.