Német személyes névmások 1.
Német személyes névmások – ezekből létezik többféle is. Az alanyesetűeket talán mindenki ismeri. Tárgyesetűvel többek között az ich liebe dich, azaz szeretlek (téged) kifejezésben találkozhattak sokan. Van még a személyes névmásoknak részes esetük is. Léteznek visszaható névmások is, ezeknek is van a tárgyeset mellett részes esetük. Itt az említett névmásokkal ismerkedhetünk meg. A birtokos névmásokkal (pontosabban ezek birtokos determinánsok) külön bejegyzésben foglalkozunk.
A német személyes névmások alanyesete
ich – én
du – te
er – ő, az (hímnem)
sie – ő, az (nőnem)
es – ő, az (semleges nem)
wir -mi
ihr – ti
sie – ők, azok
Sie – Ön, Önök
Ezeket a ragozott igealakok mellé mindig ki kell tenni (pl. ich fahre, du liest, wir sitzen). Állhatnak önállóan is, ige nélkül (pl. Wer kommnt? – Ich. – Ki jön? – Én).
A három nyelvtani nemnek megfelelően három névmás létezik E/3-ban (er, sie, es). Ezek a megfelelő nemű főnevek helyett állnak, és utalhatnak tárgyakra, dolgokra és személyekre is, ezért magyarra fordíthatók úgy is, hogy „ő”, és úgy is, hogy „az”, vagy a magyarban teljesen el is hagyhatók, pl. Wo ist Peter? – Er kommt hier – Hol van Péter? – Itt jön. Wo ist der Tisch? – Er ist hier – Hol van az asztal? (Az) itt van.
Többes számban mindig sie a személyes névmás, tehát többes számban nem teszünk különbséget a három nem között (szemben pl. egyes újlatin és szláv nyelvekkel).
A német személyes névmások tárgyesete
mich – engem
dich – téged
ihn – őt, azt (hímnem)
sie – őt, azt (nőnem)
es – őt, azt (semleges nem)
uns – minket
euch – titeket
sie – őket, azokat
Sie – Önt, Önöket
példák:
Ich liebe dich (Szeretlek).
Er hasst es (Ő utálja azt).
Sie besuchen uns (Meglátogatnak minket).
Mint látható, a magyarban sokszor ki sem tesszük magukat a névmásokat (pl. Ich liebe dich – (Én) szeretlek (téged)), hanem csak az ige végződésével utalunk rá. A németben viszont kötelező kitenni a névmásokat, különben nem derülne ki, kire, mire gondolunk. Hiszen a németben az ige végződése sosem utal a mondat tárgyára, de még az alanyra sem mindig egyértelműen. Például a -t vonatkozhat az er, sie, es személyére és az ihr személyére is (er kommt és ihr kommt), az -en pedig a wir és a sie személyhez is tartozhat (wir kommen – sie kommen). A magyarban a -lek végződésben benne van az is, hogy én, és az is, hogy téged.
A német személyes névmások részes esete
mir – nekem
dir – neked
ihm – neki (hímnem)
ihr – neki (nőnem)
ihm – neki (semleges nem)
uns – nekünk
euch – nektek
ihnen – nekik
Ihnen – Önnek, Önöknek
Például: Er gibt mir die Zeitung (Odaadja nekem az újságot). Wir schreiben ihnen (Írunk nekik).
Ezek a névmások azt fejezik ki, hogy valakinek a számára, részére pl. adnak valamit. A nekem van valamim, neked van valamid, stb. kifejezése a németben máshogy történik, a haben igével, pl. Ich habe ein Buch = Van nekem egy könyvem.
Ha a mondatban részeshatározó és tárgy is van, a sorrendjük kötött! Erről A német tárgy és részeshatározó sorrendje című részben lehet olvasni.
A visszaható névmások tárgyesete
mich – magam(at)
dich – magad(at)
sich – magát
uns – magunkat
euch – magatokat
sich – magukat
Ezeket egyrészt a személyes névmások tárgyesete helyett használjuk, ha a cselekvés alanya és tárgy megegyezik, pl. Ich liebe mich = szeretem magamat. Du liebst dich = szereted magadat. Er liebt sich = szereti magát. Csak harmadik személyben tér el alakja a nem visszaható személyes névmás tárgyesetétől.
Másrészt visszaható igék mellett fordulnak elő ezek. A visszaható igék lényege, hogy a cselekvés végrehajtója (alany) és a cselekvés tárgya megegyezik. A magyarban az ilyen igék általában -kodik, -ködik végűek, pl. mosakodik (azaz: mossa magát), fésülködik (azaz: fésüli magát). Németül: waschen = mosni, sich waschen = mosakodni („magát mosni”); kämmen = fésülni, sich kämmen = fésülködni („magát fésülni”). Pl. Ich wasche mich = mosakszom, „mosom magamat”, Du kämmst dich = fésülködsz, „fésülöd magadat”.
A sich waschen (mosakodni) ige ragozása jelen időben:
ich wasche mich – mosakszom
du wäschst dich – mosakszol
er / sie / es wäscht sich – mosakszik / mosakodik
wir waschen uns – mosakszunk / mosakodunk
ihr wascht euch – mosakodtok
sie waschen sich – mosakodnak
A németben vannak olyan visszaható igék is, melyek jelentésüknél fogva nem visszahatók, de visszaható névmással együtt kell használni őket. Ilyen pl. a sich beeilen (sietni) és a sich unterhalten (beszélgetni, szórakozni), sich verlassen auf+A (megbízni valakiben).
A visszaható igék összetett igeidőiket mindig a haben segédigével képzik! (Pl. Ich habe mich gewaschen.)
Lásd még: A visszaható névmás helye a mondatban.
A visszaható névmások részes esete
mir – magamnak
dir – magadnak
sich – magának
uns – magunknak
euch – magatoknak
sich – maguknak
Ezeket egyrészt akkor használjuk, ha a mondatban a részeshatározó ugyanarra a személyre vonatkozik, mint ami a mondat alanya (pl. Ich kaufe mir eine Zeitung – Veszek magamnak egy újságot).
Másrészt, ha a visszaható igék mellett tárgy is van, akkor ezeket a névmásokat kell használni a tárgyesetű visszaható névmások helyett. Így, ha a „mosakszom” (Ich wasche mich) mellett egy tárgy formájában kifejezzük azt is, hogy mimet mosom, pl. kezemet, akkor már nem a tárgyesetű (pl. mich), hanem a részes esetű (pl. mir) visszaható névmást kell használni. Így hát: Ich wasche mich + meine Hände = Ich wasche mir die Hände (Megmosom a kezem. Du kämmst dir die Haare (Megfésülöd a hajad).
Harmadrészt, léteznek olyan visszaható igék, melyek egész egyszerűen a részes esetű visszaható névmással állnak. A szótárak ezeket az igéket úgy jelölik, hogy a sich mellett egy D betűt írnak. Pl.:
sich (D) ein Beispiel nehmen (an) = példát venni valakiről
sich (D) vorstellen = elképzelni
Ich nehme mir an meinem Vater ein Beispiel = Példát veszek apámról.
Stell dir vor, was ich gestern gesehen habe! = Képzeld, mit láttam tegnap!
A sich vorstellen állhat tárgyesetű visszaható névmással is, de ilyenkor mást jelent: bemutatkozni:
Ich stelle mich vor = Bemutatkozom.
Megjegyzés: Ha tárgyesetű visszaható névmásról van szó, azt időnként A betűvel jelzik a sich mellett: sich (A) vorstellen (bemutatkozni).
–
február 11, 2017
BogiNekem nagyon tetszik ez a ‘cikk’ sokat lehet belőle tanulni. Köszönöm… már kezdem kapiskálni .
március 4, 2020
molnár gyöngyvérKöszönöm, a gyerekeimnek egybe tudtam megmutatni a dolgokat, hogy lássák az összefüggéseket.Szuper!
április 17, 2022
noelkedves Tamás!
mi van akkor, ha nem tudjuk, hogy a cselekvő milyen nemű, pl. a valaki, aki, senki stb. esetében.
láttam egy olyan mondatot, hogy
“nur weil jemand ein Teufel ist, heißt das nicht automatisch, dass er böse ist” (ez egy könyvből van :D) itt der-t használnak, de láttam olyat is, ahol sie-t.
pl. azt hogy kellene fordítani, hogy “valaki, aki kedves” vagy “aki akar, tud” vagy “senki sincs itt, aki okos”?
esetleg az lehet, hogy ilyenkor mindegy, hogy er-t vagy sie-t írunk?
előre is köszönöm!!
április 17, 2022
Bodnár Tamás, webnyelvKedves Noel! Én eddig a hímnemű névmást láttam ilyen esetben, és én is ezt használnám például a jemand, niemand mellett. Egyébként az aki akar, tud mondatnál kikerülhető ez a névmás: wer will, kann.
április 17, 2022
noelilletve olyat lehet, hogy ha egy főnévnek nincs fix névelője, akkor találunk ki neki? ez furán hangozhat, de sok külföldi szó nincs benne duden-be, szóval akkor így nagyon nem is lehet tudni, hogy mi a névelője. pl. mikor a valaki küld nekem snapchaten valamit, azt írja, hogy “hat dir einen Snap geschickt” (a snapek azok azok a képek, amiket abban az alkalmazásban kap valaki), de a duden-be nincs ilyen szó, hogy snap, ebből a mondatból azonban az derül ki, hogy itt a snap szót der névelővel használja. még sok ilyennel találkoztam, ahol a szó nem volt benne dudenben, valahogy mégis volt valamilyen névelője.
bocsánat, ha fura kérdés~
április 17, 2022
Bodnár Tamás, webnyelvEzek az internetes kifejezések a gyorsan fejlődő technikának köszönhetően még annyira újak, hogy még valószínűleg nem határozták meg a nyelvészek sem a nemüket. Lehetséges, hogy újabb kiadású nyelvkönyvekben megjelennek majd ezek a kifejezések is névelővel. Valószínűleg nem adódhat félreértés, ha bármelyik névelőt szimpatikusnak találja és azzal használja a szót. Nyelvvizsgán feltehetőleg nem várják el ezeknek a szavaknak a névelőjének az ismeretét (még). Van egyébként bejegyzés a német főnév neméről (nem is értem teljesen, miért nem ott tette fel ezt a kérdést, hiszen oda illene), talán az is segíthet egy idegen eredetű főnév nemének eldöntésében. (Igaz, pont a Snap szó nemének meghatározásában nem nyújt segítséget:)
Jó módszer még a németeket figyelni, hogy ők milyen névelővel használják ezeket a szavakat. (Persze ők se mindig tudják a főnevek névelőjét, de mindenképpen az anyanyelvi beszélők nyelvhasználata határozza meg magát a nyelvet.) Nem kerestem utána, de meg lehet próbálni rákeresni, hátha van a neten olyan oldal, amely az új szavak nemével foglalkozik – azonban vigyázni kell, mert bárki feltehet a netre bármit, tehát hiteles forrást szabad csak elfogadni, és jól tette, hogy a Dudennél kezdte!
április 17, 2022
noelbocsánat, még egy utolsó (talán kicsit fura) kérdés?
mi van, ha valakiről nem tudjuk megállapítani, milyen nemű?
vagy kifejezetten nem sorolja magát egyik nemhez se? mindkét esetben használható az es?
április 17, 2022
Bodnár Tamás, webnyelvUgyanez a probléma jelentkezik a magyar nyelvben is ilyen esetben, csak később, és ugyanúgy nem tudjuk, úrként vagy hölgyként hivatkozzunk rá. Gyakorlatilag ez jön elő a németben is, csak előbb. Ezért ez nem nyelvi kérdés. Az adott illetőt kell megkérdezni, mégis minek szeretné, ha neveznénk. Illetve aki olyan speciális munkakörben dolgozik (?), hogy ilyen szituációba kerülhet, azt valószínűleg felkészítik ilyen helyzetre. Más emberrel szemben nem lehet elvárás, hogy ilyen helyzetben valamiféle nem ismert norma, nem ismert elvárás szerint kommunikáljon, hanem saját belátása szerint kezeli a helyzetet.
november 14, 2022
LordgregoryKedves Tamas,
Megkerdezhetem hogy a Szemelyes nevmasok Genitiv alakjat miert nem targyalja sok oldal? Ezek nem hasznalatosak a mindennapokban, vagy inkabb csak kozepszint felett?
Koszonom
november 14, 2022
Bodnár Tamás, webnyelvKedves Lordgregory! Igen, ahogy írja, ezek az alakok ritkák, egyre inkább kezdenek kikopni a nyelvből, egyesek régiesnek érzik a használatukat. Én sem találkoztam ezekkel az alakokkal germanisztikai tanulmányaim előtt. Akkor is idő kellett nekem, mire túltettem magam rajta, hogy létezik a személyes névmásoknak még egy esetük, amiről addig nem hallottam.
A német személyes névmásokról szóló másik bejegyzésben is előkerül ez a téma.
március 16, 2023
Mia WalkowiczKedves Tamás!
Köszönöm .💞
március 17, 2023
Bodnár Tamás, webnyelvSzívesen!
október 3, 2023
Lászlóné CsesznokNagyon érthető magyarázat. Azt tartalmazza, ami a megértéshez szükséges és ez így pont elég is. Köszönöm szépen.