2026 tavasza a Webnyelven – új angol, francia, holland és latin nyelvi anyagok
2026 tavasza is elmúlt. Gyorsan megy az idő… Most átnézzük, milyen új angol, francia, holland és latin nyelvi anyagok kerültek fel a Webnyelvre 2026 tavaszán.
2026 tavaszának egyik estéjén ilyen, kissé szürrealista beütésű naplementét sikerült lőnöm.
Indítás: egy kis holland és egy kis latin
2026 tavasza azzal kezdődött, hogy előbányásztam a süllyesztőből a megkezdett holland befejezett múlt időről szóló bejegyzést, és be is fejeztem. Így a befejezett múlt időről szóló írás maga is befejezett lett.
Március eleje felé Latinoloquus megkeresett és két új bejegyzés anyagát is elküldte. Az egyik az accusativus cum infinitivo, melyet március közepe tájékán fel is tettem az oldalra. Érdekes, hogy az angolban például a to want ige mellett is használható hasonló szerkezet. Talán egyedül az ősrégi Báti László, Véges István-féle nyelvkönyv tárgyalja külön accusative with the infinitive néven ezt a jelenséget az angolt oktató tananyagok közül. Én ezzel találkoztam előbb és csak később jött szembe latin tanulmányaim során a latin megfelelője, és akkor már rögtön tudtam, mi lesz ez. Vagyis csak azt hittem, hogy tudtam, mert a latinban ez bonyolultabb és a használata is jóval kiterjedtebb. Érdekes egyébként, milyen rafinériákat találnak ki az egyes nyelvek a kötőmód kiküszöbölésére. Érdemes lenne sok nyelvben megnézni, hogyan fordítják le az „Azt akarom, hogy eljöjj velem”-típusú mondatokat, és ahol van accusativus cum infinitivo, ott ez a szerkezet még mire jó, és ahol kötőmód van, ott a kötőmód még mire jó. A latinon kívül nem tülekedhetnek az olyan nyelvek, ahol kötőmód és accusativus cum infinitivo is vígan megvannak egymás mellett. És persze ott van a magyar, ahol még abban sem tudtak megegyezni a nyelvészek, hogy kötőmódnak vagy felszólító módnak nevezzék-e ezt a valamit, ami mellékmondatban a felszólító mód jelmezében próbál inkognitóban maradni.
Ahogy írtam, az angol nyelvoktatás keretein belül nem fárasztják szegény nyelvtanulókat az Accusative with the Infinitive szakkifejezéssel. Még anglisztika tanulmányaim alatt sem emlékszem, hogy találkoztam volna ezzel. Az angol Wikipédia is elsősorban a latin és görög nyelv kapcsán említi a jelenséget, és csak mellékesen említi, hogy az angolban is van ilyen. Pedig az angolban is érdekes téma lenne kivesézni, mikor fordul elő – majd valamikor talán ennek is utánanézek.
A francia feltételes mód szenvedő alakja
Télen bepillantást engedtem a francia szenvedő szerkezetbe. A kijelentő mód után most a feltételes mód alakjai kerültek terítékre. Hogy maga a szenvedő alakú feltételes mód témája van-e annyira jelentős önmagában, hogy egyetlen poszt csak erről szóljon, nem tudom, de így, hogy feladatok is vannak a posztban, már kicsit más a helyzet. Személy szerint engem egyébként nem fogna meg nagyon a feltételes mód szenvedő alakja, hiszen a szenvedő szerkezet minden időben és minden módban ugyanaz, így sokat nem kéne ezt a témát boncolgatni. Mindegy, ez így alakult, talán másnak érdekesebb lesz ez, mint nekem.
Latinoloquus visszatér!
Nagy örömömre, mint írtam, Latinoloquus két anyagot is küldött latinhoz március első felében. Nem sokkal később érkezett tőle egy harmadik írás is. Csak április közepére sikerült készen lennem a második írás posztolásra alkalmas formába rittyentésével és megjelenítésével, ez a latin declinatiókról szól. Mindig irigyeltem a latintanárokat, hogyan tudják ezt a rengeteg ragozást fejben tartani. Irigységem onnan ered, hogy a latin nem élő nyelv, és nem szokás úgy gyakorolni, hogy latinul kell mondatokat alkotni, tehát a nyelv aktív használata nem szokás semmilyen formában. Pedig én mindig ezáltal tudom rögzíteni az új formákat. A táblázatok magolásával nekem csak kicsiny részét sikerül megtanulni a ragozásnak, a nyelv aktív használatára van szükség ahhoz, hogy azok rögzüljenek is. Talán nem is kifejezetten cél a latinban kívülről tudni a ragozásokat, hiszen csak szövegek olvasásához van rájuk szükség, azonban a tanárok valószínűleg kívülről is tudják azokat. Lehet, hogy a sok latin szöveg olvasása által is rögzülhet ez a bonyolult rendszer, de ez így jóval nehezebbnek tűnik. Emlékszem, amikor anno olasz szakosként latinból írtunk zárthelyit, kettőnknek lett hibátlan a kb. 100 hallgatóból. Engem kifejezetten érdekelt a latin nyelv és maga a nyelvtörténet, ezért is könnyebben ragadt rám. Emlékeim szerint többször leírtam a ragozásokat, eleinte másolással, utána fejből, így próbáltam memorizálni a vizsgára. Azonban ma már nem sokra emlékszem, és fogalmam sincs, a sok kis apró rendhagyóságot (amit vizsgára nem kellett tudni) hogyan lehetne fejben tartani. Nem lehet rossz például latin mondásokat kívülről megtanulni úgy, hogy a bennük lévő nyelvtant is értjük. Verseket, prózát is érdemes lehet latinul megtanulni ilyen céllal. Ez azonban nem a szokásos nyelvtanulási módszer. Engem még ma is megdöbbent az a módszer, amellyel a latint próbálják tanítani. Bár nem élő nyelvet tanulunk, a módszer kiválasztása a tanulást is nehezíti, miközben maga a latin nyelv a szokásos nyelvtanulási módszerekkel is elég nehéz lenne, összetettsége miatt.
Visszatérve Latinoloquus küldeményeihez, a harmadik küldeményét is sikerült feltennem, ez az Ablativus temporis és accusativus temporis időhatározó kifejezésére címre hallgat. Nem gondoltam volna, hogy külön elnevezése is van a nyelvtanban annak, amikor ezzel a két esettel időhatározót fejezünk ki. Hasonló jelenség az angolban és a németben is létezik, és nem tudok róla, hogy ott külön neve lenne. A németben egyértelműen hasonlók a jeden Tag, den ganzen Tag, diesen Monat, vorige Woche, stb. kifejezések. A tárgyeset csak a hímnemű főneveknél látszik, de az analógia alapján egyértelmű, hogy a nem hímnemű főnevekkel is tárgyesetű kifejezéseket alkotnak ezek a determinánsok ill. melléknevek. Az angolban is tárgyesetben kell lenniük az every day, the whole day, this month, last week stb. kifejezéseknek, bár semmi nem jelzi azt, hogy nem alanyesetben vannak. Gondolom, nyelvészeti szempontból csak tárgyesetben lehetnek, talán azért, mert az alanyeset jellemzően teljesen mást fejez ki. Igaz, a tárgyeset is alapból teljesen mást fejez ki, tehát ennyivel az alanyesetnek is lehetne egy ilyen funkciója, mert miért ne. Nem tudom, mi az oka, amiért tárgyesetűnek könyvelik el az angolban ezeket az időhatározós kifejezéseket (a leíró, szinkron nyelvészetben), miért nem lehet alanyesetűnek tekinteni őket. Ha adott esetben tárgyesetű névmásokkal lehetne rájuk visszautalni, érthető lenne a dolog, de ilyet nem lehet. Ami egyébként különösen tetszett Latinoloquus írásában, az egyes újlatin nyelvekre erősen hasonlító kifejezések: prōximā septimānā, vagyis olaszul prossima settimana, mediā nocte, ami spanyolul a medianoche, olaszul a mezzanotte. Az -e végződés által egyes kifejezések az eszperantóra hasonlítanak nagyon: nocte – nokte, vespere – vespere. Ebben nyilván van némi szándékosság. Egyébként mindig nagy volt bennem a kísértés, hogy az eszperantó -e végződést külön nyelvtani esetnek tekintsem, amolyan határozói esetnek…
Aminek még örültem, hogy rávettem magam és utánanéztem, hogy ahol túl kevés hely marad ki a címek előtt vagy után, ott hogyan lehet ezeken változtatni a html kód módosításával. Ezt jóval korábban is megtehettem volna, de csak ennél az időhatározós latinos bejegyzésnél érett meg bennem a dolog.
Tavasz végén a közlekedésről
Nem egyszer volt már olyan, hogy egy hónap teljesen gyümölcstelen lett volna, vagyis egyetlen bejegyzés sem került volna fel, ha a hónap utolsó napjának utolsó óráiban nem kapom össze magam. Bár most nem az utolsó napon kapkodtam, hanem napokkal előtte már elmélyedtem az angol Traffic (közlekedés) témakörében. Magát a bejegyzést évekkel ezelőtt kezdtem el, és azóta többször bővítettem ezzel-azzal, májusban pedig alaposan nekiláttam, hogy készen is legyen. Újabban a szógyűjteményen kívül egybefüggő szövegeket is próbálok beleszuszakolni a témakörös bejegyzésekbe, most is így tettem. Az autózással kapcsolatban némi kritikát is megfogalmaztam, ami lehet, hogy sokaknak nem fog tetszeni, de nyelvtanulás szempontjából az ilyen jellegű szövegeknek is lehet létjogosultságuk..
A közlekedéses témakör lett a 699. poszt az oldalon. Vajon mi lesz kereken a 700.?
