Német nyelvtörténet: a német főnévragozás nyelvtörténeti vonatkozásai
Ki ne gondolná, hogy a német nyelvtanulás egyik nehézsége az, hogy meg kell tanulni a főnév nemét és többes számát. Ez a logikátlanság arra vezethető vissza, hogy az összes germán nyelv korábbi állapotában erős flektáló jegyeket mutatott, az eseteket – a latinhoz hasonlóan – deklinációs paradigmák végződései fejezték ki. A német nyelvtörténet az tehát, ahol ennek a nyelvtanulási nehézségnek az okát keresnünk kell:
| Ófelnémet | Óholland | Óangol | Óskandináv | |||||
| nom. | tag | taga | dag | daga | dæġ | dagas | dagr | dagar |
| acc. | tag | taga | dag | daga | dæġ | dagas | dag | daga |
| gen. | tages | tago | dages | dago | dæġes | daga | dags | daga |
| dat. | tage | tagum | dage | dagon | dæġe | dagum | degi | dǫgum |
Forrás: Wiktionary.
Ennek emlékét őrizte 1946-ig a holland hivatalos irodalmi nyelv, a mai napig őrzi a standard német nyelv, és a legkonzervatívabban pedig az izlandi nyelv. Ezeken a nyelveken kívül a többi germán nyelvekben nem beszélhetünk már esetrendszerről, legfeljebb a rendhagyó többes szám megmaradásáról.
Az írás azt a kérdést teszi fel, hogy mennyivel átláthatóbb, ha a főneveket a korábbi nyelvváltozatok kategóriái szerint csoportosítjuk. Úgy gondolom, hogy sok kérdésre választ kaphatunk, ha ezekre a változásokra figyelmet fordítunk.
Vannak olyan nyelvtani jelenségek, amelyek már az ófelnémet nyelvállapotban léteztek. Az idő folyamán a kiejtés megváltozott, emiatt a véghangok összemosódtak. Ez az angolban azt eredményezte, hogy teljesen megszűnt a deklinációs rendszer, lekoptak a ragok a szavak végéről. A németben viszont mérsékelt egyszerűsödés történt. Az -a, -u, -e, -i, -e véghangok a középfelnémetben mind -e-vé változtak, így sok főnévi paradigma összemosódott. Ez az összemosódás az oka annak, hogy a modern standard német főneveknél sok az illogikus(nak látszó) jelenség.
| ófelnémet | középfelnémet | modern német | |||
| der tag | dia taga | der tac | die tage | der Tag | die Tage |
| den tag | dia taga | den tac | die tage | den Tag | die Tage |
| des tages | dero tago | des tages | der tage | des Tages | der Tage |
| demo tage | dêm tagum | dem tage | den tagen | dem Tag(e) | den Tagen |
.
Mi magyarázható az ófelnémetből?
1. Gyenge főnevek (-n tövű főnevek)
Tudjuk, hogy a németben az olyan főnevek, mint der Knabe, der Löwe, stb. gyenge főneveknek számítanak. Ugyanez a helyzet az ófelnémetben is, annyi különbséggel, hogy az ófelnémet nyelvben vannak hímnemű, semlegesnemű és nőnemű gyenge főnevek is. A nőnemű és a semlegesnemű főnevek modern megfelelői ma már sima főneveknek tekinthetőek.
Gyenge hímneműek
(végződés: -o)
| Ófelnémet | Középfelnémet
o, a → e |
Modern német | ||||
| Nom. | der boto | dia boton | der bote | die boten | der Bote | die Boten |
| Akk. | den boton | dia boton | den boten | die boten | den Boten | die Boten |
| Gen. | des boten | dero botōno | des boten | der boten | des Boten | der Boten |
| Dat. | demo boten | dêm botōm | dem boten | den boten | dem Boten | den Boten |
Gyenge főnevek voltak és maradtak:
affo (der Affe), bero (der Bär), boto (der Bote), cundo (Kunde), finco (der Fink), gibūro (der Bauer), gisello (der Geselle), haso (der Hase), hērro (der Herr), knabo (der Knabe) , lewo (der Löwe), mennisko (der Mensch), nāhgibūro (der Nachbar), namo (der Name), naro (der Narr), nefo (der Neffe), ohso (der Ochse), rabo (der Rabe), riso (der Riese), trahho (der Drache), willo (der Wille)
Már nem gyenge főnevek, de a nemük és a végződésük megmaradt:
bogo (der Bogen), dūmo (der Daumen), elinbogo (der Ellbogen), smerzo (der Schmerz), sterno (der Stern).
Nem gyenge főnevek, de a nem megmaradt:
hano (der Hahn)
Nőnemű főnév lett belőlük:
backo (die Backe), wabo (die Wabe), wolko (die Wolke), wunno (die Wanne)
Gyenge Semlegesneműek
(végződés: -a)
| Ófelnémet | Középfelnémet
a, u, o → e |
Modern német | ||||
| Nom. | daz hërza | diu hërzun | daz herze | diu herzen | das Herz | die Herzen |
| Akk. | daz hërza | diu hërzun | daz herze | diu herzen | das Herz | die Herzen |
| Gen. | des hërzen | dero hërzōno | des herzen | der herzen | des Herzens | der Herzen |
| Dat. | demo hërzen | dêm hërzōm | dem herzen | den herzen | dem Herzen | den Herzen |
Nem gyenge főnév, de rendhagyó főnévként megőrizte a végződéseket:
herza (das Herz) (Az eltérő ragozású német főnevekről bővebben lásd itt.)
Nem gyenge főnevek, de a nyelvtani nem megmaradt:
ouga (das Auge), ōra (das Ohr)
Megváltozott a nyelvtani nem és nem is gyengék:
wanga (die Wange)
Gyenge Nőneműek (-a)
(megszűnt kategória)
| Ófelnémet | Középfelnémet
a, u, o → e) |
Modern német
(!) |
||||
| Nom. | diu sunna | dio sunnun | diu sonne | die sonnen | die Sonne | die Sonnen |
| Akk. | dia sunnūn | dio sunnun | die sonnen | die sonnen | die Sonne | die Sonnen |
| Gen. | dera sunnūn | dero sunnōno | der sonnen | der sonnen | der Sonne | der Sonnen |
| Dat. | deru sunnūn | dêm sunnōm | der sonnen | den sonnen | der Sonne | den Sonnen |
brēzitella (die Brezel), flioga (die Flüge), linta (die Linde), nasa (die Nase), pfanna (die Pfanne), sunna (die Sonne), zunga (die Zunge)
2. Erős főnevek
Az erős főneveknek az a tulajdonságuk, hogy a végződéseiknél hiányzik az állandó -n rag. Az erős főnevek közül megkülönböztetünk magánhangzó tövű (a, o, u, i, ja, wa) és mássalhangzó tövű paradigmákat.
2.1. -ō főnévi osztály (-a végű nőnemű főnevek)
Ide tartozik a legtöbb nőnemű főnév, beleértve az -ung végűeket, amelynek az ófelnémet megfelelője -unga. Ezek a főnevek -a-ra végződnek, a különbség annyi, hogy a ragozásban megjelenik az -o hang a ragokban.
| Ófelnémet | Középfelnémet
a, u, o → e |
Modern német
(!) |
||||
| Nom. | diu ërda | dio ërdā | diu erde | die erde | die Erde | die Erden |
| Akk. | dia ërda | dio ërdā | die erde | die erde | die Erde | die Erden |
| Gen. | dera ërda | dero erdōno | der erde | der erden | der Erde | der Erden |
| Dat. | deru ërdu | dêm erdōm | der erde | den erden | der Erde | den Erden |
Az idetartozó főnevek a modern németben többnyire -e végűek és -n végződést kapnak, míg a korábbi nyelvváltozatokban alanyesetben és tárgyesetben csak meghosszabbodott a véghang. A középfelnémetben még csak a magánhangzók változtak meg, majd összemosódtak ezek a főnevek a fentebb említett nőnemű gyenge főnevekkel (pl. az ófelnémet nasa ( → die Nase) ’orr’ szónak van gyenge és erős ragozása is).
ahsla (die Achsel), butera (die Butter), ërda (die Erde), fāra (die Gefahr), fedara (die Feder), frāga (die Frage), frewida (die Freude), frouwa (die Frau), gabala (die Gabel), gināda (die Gnade), hleitara (die Leiter), lebara (die Leber), lioba (die Liebe), losunga (die Lösung), saga (die Sage), scultera (die Schulter), scuzzila (die Schüssel), stirna (die Stirn), stunta (die Stunde), tavala (die Tafel), triuwa (die Treue), -unga (-ung), wala (die Wahl), wamba (die Wampe), wintbrāwa (die Wimper), wonunga (die Wohnung), zala (die Zahl)
2.2. -a tövű főnevek osztálya (mássalhangzó tövű hím- és semleges nemű főnevek)
Ezeknek a főneveknek az a jellemzője, hogy hím- és semlegesneműek, valamint mássalhangzóra végződnek. Az ófelnémetben a semlegesnemű főneveknek a többes száma azonos az egyes számmal alany és tárgyesetben. (Ezek egy részének -er végű többes száma lesz.)
2.2.1. Hímnemű főnevek
| Ófelnémet | Középfelnémet | Modern német | ||||
| Nom. | der tag | dia taga | der tac | die tage | der Tag | die Tage |
| Akk. | den tag | dia taga | den tac | die tage | den Tag | die Tage |
| Gen. | des tages | dero tago | des tages | der tage | des Tages | der Tage |
| Dat. | demo tage | dêm tagum | dem tage | den tagen | dem Tag(e) | den Tagen |
Megmaradt az ősi többes szám (-e) tőhangváltozás (Umlaut) nélkül:
āband (der Abend), berg (der Berg), danc (der Dank), fisk (der Fisch), flek (der Fleck), hring (der Ring), hunt (der Hund), krig (der Krieg), kuning (der König), ort (der Ort), sin (der Sinn), smid (der Schmied), strīt (der Streit), teil (der Teil), teppih (der Teppich), weg (der Weg)
Tsz.: die Abende, die Berge, die Danke, die Fische, stb.
Megmaradt a többes szám (-e), tőhangváltozással:
arm (der Arm), boum (der Baum), būh (der Bauch), fal (der Fall), flahs (der Flachs), frosk (der Frosch), frost (der Frost), grunt (der Grund), hals (der Hals), kalk (der Kalch), kopf (der Kopf), louf (der Lauf), mund (der Mund), roc (der Rock), scranc (Schrank), skaz (der Schatz), slāf (der Schlaf), slunt (der Schlund), spot (der Spott), sprung (der Sprung), stoc (der Stock), stuol (der Stuhl), troum (der Traum), turn (der Turm), wunsc (der Wunsch), wolf (der Wolf)
Tsz.: die Ärme, die Bäume, die Bäuche, die Fälle, stb.
A többes szám -er (amikor lehet, tőhangváltozással) lett:
geist (der Geist), līb (der Leib), got (der Gott) (tsz.: Geister, Leiber, Götter)
A többes számot a tőhangváltozás fejezi ki:
fogal (der Vogel) (tsz.: die Vögel)
A többes számú alak megegyezik az egyes számú alakkal:
fingar (der Finger), gīr (der Geier), gurtil (der Gürtel), himil (der Himmel), keisar (der Kaiser), kussin (der Kissen), morgan (der Morgen), nagal (der Nagel), regan (der Regen), sluzzil (der Schlüssel), spiegal (der Spiegel), tiufal (der Teufel)
Nincs többes számuk:
ātum (der Atem), flīz (der Fleiß), nīd (der Neid)
Erős főnevek voltak, gyenge főnevekké váltak: gidank (der Gedanke)
2.2.2. Semlegesnemű főnevek
| Ófelnémet | Középfelnémet
a, u, o → e |
Modern német | ||||
| Nom. | daz wort | diu wort | daz wort | diu wort | das Wort | die Worte |
| Akk. | daz wort | diu wort | daz wort | diu wort | das Wort | die Worte |
| Gen. | des wortes | dero worto | des wortes | der worte | des Wortes | der Worte |
| Dat. | demo worte | dêm wortum | dem worte | den worten | dem Wort(e) | den Worten |
A többes számú végződés -e lett:
bein (das Bein), bluot (das Blut), ding (das Ding), eid (das Eid), jār (das Jahr), stein (das Stein), teil (das Teil), wort (das Wort)
A többes számú végződés -er lett, tőhangváltozással, ahol lehetséges:
buoh (das Buch), folk (das Volk), holz (das Holz), houbit (das Haupt), hūs (das Haus), lant (das Land), swërt (das Schwert), wīb (das Weib), wort (das Wort)
A többes számú végződés azonos az egyes számú végződéssel:
fiur (das Feuer), wazzar (das Wasser), zeihhan (das Zeichen)
2.3. -i tövű főnevek
Az -i tövű főnevek egy olyan főnévi osztály, ahol megjelenik a tőhangváltás. Az idetartozó főnevek hím- és nőneműek.
2.3.1. Hímnemű főnevek
| Ófelnémet | Középfelnémet
o, a → e |
Modern német | ||||
| Nom. | der gast | dia gesti | der gast | die geste | der Gast | die Gäste |
| Akk. | den gast | dia gesti | den gast | die geste | den Gast | die Gäste |
| Gen. | des gastes | dero gestio | des gastes | der geste | des Gastes | der Gäste |
| Dat. | demo gaste | dêm gestim | dem gaste | den gesten | dem Gast(e) | den Gästen |
anafang (der Anfang), bruh (der Bruch), fuoz (der Fuß) , fluz (der Fluss) , gast (der Gast), sal (der Saal), slag (der Schlag), sigu (der Sieg), tisc (der Tisch) , wint (der Wind), zand (der Zahn) , zug (der Zug), zūn (der Zaun)
A többes szám –er lett: wald (der Wald → die Wälder)
2.3.2. Nőnemű főnevek
| Ófelnémet | Középfelnémet
a, u, o → e |
Modern német
|
||||
| Nom. | diu kraft | dio krefti | diu kraft | die krefte | die Kraft | die Kräfte |
| Akk. | dia kraft | dio krefti | die kraft | die krefte | die Kraft | die Kräfte |
| Gen. | dera krefti | dero kreftio | der krefte | der krefte | der Kraft | der Kräfte |
| Dat. | deru krefti | dêm kreftim | der krefte | den kreften | der Kraft | den Kräften |
Megmaradt az eredeti többes szám:
bank (die Bank), brust (die Brust), burg (die Burg), fūst (die Faust), hūt (die Haut), kraft (die Kraft), kunst (die Kunst), kuo (die Kuh), liutī (die Leute), luft (die Luft), maht (die Macht), mūs (die Maus), sū (die Sau)
A többes szám -en lett:
giburt (die Geburt), sculd (die Schuld), siht (die Sicht), tāt (die Tat), weralt (die Welt), zīt (die Zeit)
A többes szám -n lett:
līh (die Leiche), mulīn (die Mühle)
A többes szám megegyezik az egyes számmal:
scūr (die Schauer)
Nincs többes száma:
jugund (die Jugend)
2.4. Egyéb magánhangzós osztályok
2.4.1. -ja tövű főnévi osztály
| Ófelnémet | Középfelnémet
o, a → e |
Modern német | ||||
| Nom. | der chāsi | dia chāse | der kæse | die kæse | der Käse | die Käse |
| Akk. | den chāsiu | dia chāse | den kæse | die kæse | den Käse | die Käse |
| Gen. | des chāsies | dero chāsio | des kæses | der kæse | des Käses | der Käse |
| Dat. | demo chāsie | dêm chāsum | dem kæse | den kæsen | dem Käse | den Käsen |
– āri (-er)
chāsi (der Käse), lērāri (der Lehrer), rucki (der Rücken), wahtāri (der Wächter)
| Ófelnémet | Modern német | |||
| Nom. | daz betti | diu betti | das Bett | die Betten |
| Akk. | daz betti | diu betti | das Bett | die Betten |
| Gen. | des bettes | dero bettio | des Bettes | der Betten |
| Dat. | demo bettiu | dêm bettum | dem Bett(e) | den Betten |
Megmaradt a régi többes szám:
rihhi (das Reich)
A többes szám -(e)n lett:
betti (das Bett), enti (das Ende)
Nőneműek:
finstarnessi (die Finsternis), milzi (die Milz)
2.4.2. -wa tövű főnévi osztály
| Ófelnémet | Modern német | |||||||
| Nom. | der snēo | dia snēwa | der Schnee | |||||
| Akk. | den snēo | dia snēwa | den Schnee | |||||
| Gen. | des snēwes | dero snēwo | des Schnees | |||||
| Dat. | demo snēwe | dêm snēwum | dem Schnee | |||||
| Nom. | daz kneo | diu kneo | das Knie | die Knie | ||||
| Akk. | daz kneo | diu kneo | das Knie | die Knie | ||||
| Gen. | des knëwes | dero knëwo | des Knies | der Knie | ||||
| Dat. | demo knëwe | dêm knëwum | dem Knie | den Knien | ||||
sneo (der Schnee), seo (der See), scato (der Schatten), kneo (das Knie)
2.4.3. –u tövű főnévi osztály
| Ófelnémet | Modern német | |
| Nom. | der fridu | der Frieden |
| Akk. | den fridiu | den Frieden |
| Gen. | des frides | des Friedens |
| Dat. | demo fridiu | dem Frieden |
fridu (der Frieden), sunu (der Sohn), sigu (der Sieg)
Hímnemű volt, de nőnemű lett:
situ (die Sitte)
2.4.4. -ī tövű főnév osztály
| Ófelnémet | Modern német | |
| Nom. | diu hōhī | die Höhe |
| Akk. | diu hōhī | die Höhe |
| Gen. | dera hōhī | der Höhe |
| Dat. | deru hōhī | der Höhe |
hōhī (die Höhe), tiufī (die Tiefe), snëllī (die Schnelle)
2.5. Mássalhangzó tövű főnevek
| Ófelnémet | Modern német | |||||||
| Nom. | der man | dia man | der Mann | die Männer | ||||
| Akk. | den man | dia man | den Mann | die Männer | ||||
| Gen. | des mannes | dero manno | des Mannes | der Männer | ||||
| Dat. | demo man(ne) | dêm mannum | dem Mann(e) | den Männern | ||||
| Nom. | diu naht | dio naht | die Nacht | die Nächte | ||||
| Akk. | diu naht | dio naht | die Nacht | die Nächte | ||||
| Gen. | dera naht | dero nahto | der Nacht | der Nächte | ||||
| Dat. | deru naht | dêm nahtum | der Nacht | den Nächten | ||||
-er tövű főnevek
| Ófelnémet | Modern német | |||||||
| Nom. | der fater | dia fater | der Vater | die Väter | ||||
| Akk. | den fater | dia fater | den Vater | die Väter | ||||
| Gen. | des fater(es) | dero fatero | des Vaters | der Väter | ||||
| Dat. | demo fater | dêm faterum | dem Vater | den Vätern | ||||
| Nom. | diu muoter | dio muoter | die Mutter | die Mütter | ||||
| Akk. | diu muoter | dio muoter | die Mutter | die Mütter | ||||
| Gen. | dera muoter | dero muotero | der Mutter | der Mütter | ||||
| Dat. | deru muoter | dêm muoterum | der Mutter | den Müttern | ||||
bruoder, fater, muoter, swëster, tohter
-nd tövű főnevek
| Ófelnémet | Modern német | |||
| Nom. | der friunt | dia friunt(a) | der Freund | die Freunde |
| Akk. | den friunt | dia friunt(a) | den Freund | die Freunde |
| Gen. | des friuntes | dero friunto | des Freundes | der Freunde |
| Dat. | demo friunte | dêm friuntun | dem Freund(e) | den Freunden |
-ir tövű főnevek
| Ófelnémet | Modern német | |||
| Nom. | daz lamb | diu lembir | das Lamm | die Lämmer |
| Akk. | daz lamb | diu lembir | das Lamm | die Lämmer |
| Gen. | des lambes | dero lembiro | des Lammes | der Lämmer |
| Dat. | demo lambe | dêm lembirum | dem Lamm(e) | den Lämmern |
Eredetileg csak ennél a deklinációnál jön elő az ófelnémetben az –ir (később -er) többes számú végződés, amelyet később több más deklinációjú szó is átvesz:
lamb (das Lamm), kalb (das Kalb), blat (das Blatt), grab (das Grab).
| Összefoglalás | ||
| Ófelnémet deklináció | Végződések
|
Modern német végződések |
| Gyenge hímnemű főnevek | 1. –o, -n | Gyenge főnevek: -e, -n |
| 1. Gyenge nőnemű főnevek
2. Erős –ō tövű nőnemű főnevek 3. Erős –ī tövű nőnemű főnevek 4. Erős mássalhangzós tövű főnevek |
1. –a, -n
2. –a, –ā 3. -, -¨i 4. -, – |
1. –e, -n
2. –e, -n 3. -, -¨e / -e, -n 4. -, -¨e |
| 1. Erős –a tövű hímnemű főnevek
2. Erős –i tövű hímnemű főnevek 3. Erős –u tövű hímnemű főnevek 4. Erős –ja tövű hímnemű főnevek 5. Erős –wa tövű hímnemű főnevek 6. Erős mássalhangzós tövű főnevek 7. Erős –nd tövű hímnemű főnevek 8. Erős –er tövű hímnemű főnevek |
1. -, -a
2. -, -(¨)i 3. –u, -i 4. –i, -e 5. –eo, -wa 6. -, – 7. –, -a 8., -, –
|
1. -, -(¨)e / -, -er / -, -¨/-, –
2. -, -¨e 3. -, -¨e 4. -e, – 5. -, -n 6.-, -¨er 7., -, -e 8. -, -¨ |
| 1. Gyenge semlegesnemű főnevek
2. Erős –a tövű semlegesnemű főnevek 3. Erős –ir tövű semlegesnemű főnevek 4. Erős –ja tövű semlegesnemű főnevek 5. Erős – u tövű semlegesnemű főnevek 6. Erős –wa tövű semlegesnemű főnevek |
1.-a, -an
2. -, –
3. -, -ir
4.-i, -i
5. –u, -i
6.-eo, -eo |
1. –e , -n
2. -, -(¨)er / -, -e
3. -, -¨er
4. -, -en / -, -e
5.-, -e
6. -, – |
–
Ez a bejegyzés Latinoloquus munkája.
–
Források:
Köbler, Gerhard, Althochdeutsches Wörterbuch, (6. Auflage), 2014.
Wikipédia: Old High German Declension
Das althochdeutsche Substantiv (PDF)
Johann Wolfgang Goethe-Universität Frankfurt am Main: Mittelhochdeutsche Kurzgrammatik (PDF)
Wiktionary
