Rendhagyó igék az angolban és a németben.
Egy kis összehasonlítás
Egyik este kissé fáradtan azzal töltöttem a szabadidőmet, hogy a Google Translate-be beírtam angol rendhagyó igék három alakját és a hangszóróra kattintottam. Hallhattam, milyen fantasztikusan olvassa fel a gép ezeket. Utána más nyelvekre lefordíttattam a géppel az egészet. Kérdéses, hogy ennek mennyi értelme van. Ebből mindenesetre majd ki akarok hozni valamit, de most valami másról írok, amire közben felfigyeltem.
Tevékenységem során a képernyőn felbukkant az angol rendhagyó igék három alakjának többek között a német megfelelője is. Pontosabban az, aminek a Google lefordította, ez bizonyos esetekben egybeesett a párhuzamos német ige három alakjával. Ezeket látva megindult az agytevékenységem. Eddig is tudtam persze, hogy sok angol és német ige rendhagyósága hasonlóságokat mutat, például break – broke – broken és brechen – brach – gebrochen. Valamennyire hasonlít egymásra ez a három igealak a két nyelvben, akárcsak a speak – spoke – spoken, ill. sprechen – sprach – gesprochen. Bár, ha jobban megnézzük az utóbbi igét, ez a hasonlóság a két nyelv között inkább csak nyomokban van meg, hiszen még a tőhangzók váltakozása sem egyezik meg múlt időben. No, de nem is ez a lényeg. Pihentető tevékenységem során egy rakat angol rendhagyó igét összehordtam a Google Translate ablakába, és ezek mind megjelentek a másik ablakban németül. A végződéseken akadt meg a szemem, rögtön egy hatalmas következtetést vontam le: A németben a rendhagyó igék befejezett melléknévi igeneve (harmadik szótári alakja, Partizip Perfekt vagy Partizip II) -en végződést kap, és az angolban is a rendhagyó igék egy részében -en végződésű a harmadik alak (past participle). Emiatt ezek a rendhagyó igék még kísértetiesebben hasonlítanak egymásra a két nyelvben. Azonban az angol nem olyan logikus nyelv, mint a német. Ugyanis nem kategorizálhatók ilyen szépen a rendhagyó igék, többféle végződés is előfordul, míg néhány ige mindhárom alakja teljesen meg is egyezik (pl. put – put – put). Így teljesen értelmét veszti, hogy valami logikus rendszerbe beleszuszakoljuk a rendhagyó igéket, ami a nyelvtanulást segíthetné. A németben gyakorlatilag két csoport van, a -t és az -en végződésű befejezett melléknévi igeneves igék. A -t a szabályos, az -en a rendhagyó igék végződése. Igaz, van néhány vegyes ige, melyek ugyan rendhagyóak, mégis -t végződést kapnak, ezeknek az igéknek a száma azonban talán nem is haladja meg a 10-et sem.
Ami kisebb megvilágosodásként ért, az az, hogy a németben is és az angolban is vannak igék, melyeknek harmadik alakja -en végű, így meg kell állni, és meg kell csodálni ezeket az érdekes képződményeket, nekem legalábbis.
Ahogy tehát említettem, az angol rendhagyó igék csoportosítását mellőzni szokták, bár lehetne csoportokat felállítani a rendhagyóságok fajtái alapján. A szabályos igék múlt időben és befejezett melléknévi igenév alakban is -ed végződést kapnak (pl. start múlt időben és befejezett melléknévi alakban egyaránt started). A rendhagyó igéknél ez a végződés nincs meg, helyette más változásokat tapasztalhat az igék alakjaiban a szomorú nyelvtanuló (pl. a go – menni múlt ideje went, befejezett melléknévi igeneve gone).
A németben pedig a szabályos igék múlt időben -te (E/1 és E/3 személyben), befejezett melléknévi igenév alakban pedig -t végződést kapnak (pl. machen – csinálni múlt időben machte, befejezett melléknév igenév alakban gemacht). A rendhagyó igéknél is megvan az angolhoz többé-kevésbé hasonló, nyelvtanulókat szomorító változás. Ugyanakkor a rendhagyó igék következetesen elhagyják múlt időben a -te, a befejezett melléknévi igenév alakban a -t végződést, s utóbbi helyett -en végződést vesznek fel (pl. gehen – menni múlt időben ging, befejezett melléknévi igenév alakban gegangen). Ezeket nevezzük erős igéknek. A rendhagyó igék egy nagyon kicsi csoportja lóg csak ki ez alól a szabály alól, ezek a nyelvtanulók szomorításán túl szabályos igéknek próbálják álcázni magukat, így a szabályos igékre jellemző -te és -t végződéseket is megtartják. (Ilyen ige pl. a bringen – brachte – gebracht – hozni.) Ezek a vegyes igék.
-En végződés az ige harmadik alakjában
Megfigyelhető, hogy az angolban is a rendhagyó igék egy csoportjában az ige 3. alakja -en végződésű. Ez nagyon sokszor megegyezik a német -en végű igék végződésével:
sprechen – sprach – gesprochen brechen – brach – gebrochen beißen – biß – gebissen essen – aß – gegessen fallen – fiel – gefallen geben – gab – gegeben sehen – sah – gesehen stehlen – stahl – gestohlen vergessen – vergaß – vergessen schreiben – schrieb – geschrieben |
speak – spoke – spoken break – broke – broken bite – bit – bitten eat – ate – eaten fall – fell – fallen give – gave – given see – saw – seen steal – stole – stolen forget – forgot – forgotten write – wrote – written |
Úgy, ahogy beleillik még ebbe a rendszerbe két kis különc ige:
német: tun – tat – getan angol: do – did – done
német: liegen – lag – gelegen angol: lie – lay – lain
A fenti listából azt is láthattuk, hogy a múlt idő tőhangja nagyon sokszor megegyezik. Pontosabban, a hang nem egyezik meg, csak a betű, amit leírunk, pl. geben – gab és give – gave, essen – aß és eat – ate, sehen – sah és see – saw. Van, ahol eltér ez a betű, leginkább a németben a, az angolban o lesz múlt időben az ige belsejében, pl. stehlen – stahl és steal – stole, brechen – brach és break – broke. Vannak jelentősebb eltérések is, például a schreiben és a write alakilag nem igazán hasonló, de a befejezett melléknévi igenév -en végződése mindkét nyelvben befigyel. Olykor pedig a befejezett melléknévi igenév alakja írásban félelmetesen hasonló, pl. német: gefallen – angol: fallen, német: gestohlen – angol: stolen.
Amikor nincs -en az angolban, csak a betűk váltakoznak
Vannak rendhagyó igék, ahol a tőbeli magánhangzó teljesen ugyanolyan az angolban és a németben (írásban legalábbis az i – a – u váltakozik), de az angol nem tesz -en végződést a befejezett melléknévi igenév végére:
trinken – trank – getrunken
drink – drank – drunk
sing – sang – sung
singen – sang – gesungen
sinken – sank – gesunken
sink – sank – sunk
Valahol nem az i – a – u váltakozik, hanem mindkét nyelvben az o – a – o:
kommen – kam – gekommen
come – came – come
Az angol nem nagyon csípi az -en végződést, de ettől eltekintve van olyan ige, ahol az ige alapalakja és múlt ideje is szinte teljesen megegyezik a két nyelvben. A harmadik alak húz másfele:
beginnen – begann – begonnen
begin – began – begun
A rendhagyó igék tőhangzója írásban nagyon sokszor megegyezik a múlt időben a két nyelvben. Ellenben a harmadik alak magánhangzója esetében ez jóval ritkább:
rennen – rannte – gerannt
run – ran – run
schwimmen – schwam – geschwommen
swim – swam – swum
Olykor pedig pont a 3. alak magánhangzója egyezik meg a két nyelvben:
gewinnen – gewann – gewonnen
win – won – won
Valamikor a 3. alak magánhangzója sem egyezik meg, de mégis valahogy hasonlítanak egymásra a rendhagyó igék alakjai:
finden – fand – gefunden
find – found – found
Valamikor nem sok hasonlóság van a két nyelvben egy rendhagyó ige rendhagyóságában:
scheinen – schien – geschienen
shine – shone – shone
Vegyes igék: -t a végén
A német vegyes igék -te ill. -t végződést kapnak. A párhuzamos angol igék egy részének rendhagyósága is hasonló a német igékéhez. A -t végződés mindkét nyelvben befigyel a befejezett melléknévi igenév végén, és múlt időben is ott van:
bringen – brachte – gebracht brennen – brannte – gebrannt denken – dachte – gedacht |
bring – brought – brought burn – burnt – burnt think – thought – thought |
A fenti német vegyes igék angol megfelelőjének egy részénél a német rendhagyó alakokban felbukkanó ch az angolban gh. Ez utóbbi azonban a kiejtésben nem hallatszik.
Egyéb esetek
Vannak olyan igék is, melyek az egyik nyelvben rendhagyóak, a másikban nem: helfen – half – geholfen és help – helped – helped. Waschen – wusch – gewaschen és wash – washed – washed. Machen – machte – gemacht és make – made – made.
Egyes igéknek a másik nyelvbeli megfelelője teljesen más. A német heißen angolul például lehet call vagy mean. A get vagy put jelentését a német más igékkel fejezi ki.
Más rokon nyelvek
Az angol k-nak olykor a németben ch felel meg, ez egy nyelvfejlődési törvény következménye, és a két nyelv rokonságának bizonyítéka. A második germán hangeltolódás keretében a német jobban elkülönült a többi germán nyelvtől. Viszont például a hollandban nem történt meg ez a változás, így az említett rendhagyó igék a hollandban ebből a szempontból az angol alakokhoz hasonlítanak jobban:
breken – brak – gebroken
spreken – sprak – gesproken
A hollandban az ige három alakjában a magánhangzó váltakozása a némethez hasonlít jobban. Ez látszik az előbbi példákból is. A német és a holland előnyben részesíti múlt időben az a betűt, míg az angol ilyenkor sokszor o betűvel idegeli a nyelvtanulókat:
német | holland | angol |
brechen – brach sprechen – sprach stehlen – stahl vergessen – vergaß |
breken – brak spreken – sprak stelen – stal vergeten – vergat |
break – broke speak – spoke steal – stole forget – forgot |
Valamikor a holland különcködik a rendhagyó alakokban az o betűjével:
holland: beginnen – begon – begonnen
német: beginnen – begann – begonnen
angol: begin – began – begun
holland: drinken – dronk – gedronken
német: trinken – trank – getrunken
angol: drink – drank – drunk
holland: zinken – zonk – gezonken
német: sinken – sank – gesunken
angol: sink – sank – sunk
holland: zwemmen – zwom – gezwommen
német: schwimmen – schwam – geschwommen
angol: swim – swam – swum
A svédben az inni ige három párhuzamos alakja: dricka – drack – drucken. Vezetni: driva – drev – driven. Esni: falla – föll – fallen. Találni: finna – fann – funnen. Adni: giva – gav, given. Futni: rinna – rann – runnen. Úszni: simma – sam – summen. Mindenki eldöntheti, hogy az angolhoz vagy a némethez hasonlítanak-e jobban ezek a rendhagyóságok. Jó még tudni, hogy a svéd igék szótári alakjai közül a harmadik nem az, ami itt a példákban szerepel. Létezik befejezett melléknévi igenév a svédben is, de szótári alakban nem ezt az igealakot használják, hanem a supinum alakot, amiből a befejezett melléknévi igenév is képezhető. Itt csak az angollal és némettel való összehasonlítás miatt írtam a befejezett melléknévi igenevet.
Nem foglalkoztunk itt minden rendhagyó igével és minden előforduló hasonlósággal. A téma ennél jóval tágabb.