Német tárgyeset
(németül: der Akkusativ)
Nyelvtanórákról mindenki ismeri a tárgyat. A mondat tárgya végén a magyarban -t rag áll (pl. macskát, kutyát, embert, házat). Erre úgy kérdezhetünk, hogy kit?, mit?. A németben a mondat tárgyát nem -t raggal jelöljük, hanem máshogy van a német tárgyeset:
alanyeset | tárgyeset |
der Hund (a kutya) die Katze (a macska) das Haus (a ház) |
den Hund (a kutyát) die Katze (a macskát) das Haus (a házat) |
Ahogy látható, a németben a főnév végére nem kerül rag, hanem az előtte álló névelő változik meg, de csak a hímnemű főneveknél (den lesz az alakja).
Mikor kell tárgyesetet használni? Amikor mondatba teszünk be egy szót, az a szó bizonyos esetekben tárgyesetbe kerül. Hogy mikor, az leginkább a mondatban lévő igétől függ: bizonyos igék mellett tárgyesetbe kerül a főnév, azaz tárgyesetet vonzanak ezek az igék. Ilyen pl. a látni, venni, ismerni. (Pl. Látom a kutyát; Cukrot veszek; Ismerem a tanárt.) A németben ezek az igék (sehen, kaufen, kennen) szintén tárgyesettel járnak, akárcsak a magyarban:
Ich sehe den Hund – Látom a kutyát.
Ich kaufe Zucker – Cukrot veszek.
Ich kenne den Lehrer – Ismerem a tanárt.
A második mondatból az is kiderül, hogy ha nincs névelő a főnév előtt, akkor nem jelöli semmi a tárgyesetet. Ez például anyagneveknél (pl. Zucker – cukor) van így, vagy még személyneveknél, pl. Ich kenne Peter – Ismerem Pétert.
Tehát, a der, die, das határozott névelő alakja tárgyesetben den, die das. Ehhez még hozzá szokták venni a többes számot, itt alanyesetben és tárgyesetben is die a névelő:
Ich sehe die Hunde – Látom a kutyákat.
Ich kenne die Lehrer – Ismerem a tanárokat.
Tehát, egyes szám alanyesetben különbözik csak az alanyeset a tárgyesettől, máskor nem! A határozott névelő (magyar: a, az) alakjai alanyesetben és tárgyesetben tehát:
hímnem | nőnem | semleges nem | többes szám | |
alanyeset (Nominativ) | der | die | das | die |
Tárgyeset (Akkusativ) | den | die | das | die |
A tárgyesetet csak a névelő különbözteti meg az alanyesettől. Ha nincs névelő, önmagában nem derül ki, alanyesetben vagy tárgyesetben áll-e az adott szó (lásd fent a Zucker szót, ami így jelentheti azt is, hogy cukor, és azt is, hogy cukrot. Viszont a cukor németül der Zucker, a cukrot pedig den Zucker).
–
Nem csak a határozott der, die, das névelő, hanem a határozatlan ein, eine, ein névelő alakja is más lesz tárgyesetben. Itt is csak hímnemben lesz eltérés, a hímnemű ein helyett einen lesz tárgyesetben, így a határozatlan névelő alakja tárgyesetben a következő: einen, eine, ein:
alanyeset | tárgyeset |
ein Hund (egy kutya) eine Katze (egy macska) ein Haus (egy ház) |
einen Hund (egy kutyát) eine Katze (egy macskát) ein Haus (egy házat) |
Ich sehe einen Hund – Látok egy kutyát.
Ich kenne einen Lehrer – Ismerek egy tanárt.
Kezdőknek elég annyit tudni a tárgyesetről, hogy a lényeg, hogy a határozott névelő alakja hímnemben den, lesz, a határozatlan névelő alakja pedig einen. A többi alakjuk a névelőknek változatlan marad.
Nem teljesen kezdők valószínűleg hallottak már a dieser, diese, dieses és a kein, keine, kein (többes számban: keine) szavakról. Tárgyesetben hímnemben ezek alakja is megváltozik, a dieser helyett diesen fog állni, a kein helyett pedig keinen. Tehát, ezeknek a szavaknak a végén hímnemben az -r átváltozik -n-re, illetve ha nincs -r a végén, akkor egy -en kerül oda. Van még a németben néhány ehhez hasonló szó, mely tulajdonképpen névelőként viselkedik, ezekre mind igaz ez a szabály. Például az ein-hoz és a kein-hoz hasonlóan viselkedik a mein, dein és az összes többi birtokos névmás is. Akik még nem tanultak a birtokos névmásokról, nem kell ezzel foglalkozniuk.
Mikor kell tárgyesetet használni a németben?
Gyakorlatilag a mondatban az ige határozza meg, milyen esetnek kell lennie a mondatban. Egyes igék tárgyesettel állnak, ahogy fentebb említettük. Ilyenek például a venni (kaufen), látni (sehen), ismerni (kennen), enni (essen) valamit, inni (trinken) valamit, olvasni (lesen) valamit, írni (schreiben) valamit. Ezek mellett a magyarban is tárgy áll és a németben is tárgyeset. Például: Ich esse den Kuchen. (A süteményt eszem.) Wir trinken den Tee. (Isszuk a teát.) Du schreibst einen Brief. (Írsz egy levelet.) Sie lesen das Buch. (A könyvet olvassák.)
Van még sok ige, melyek mellett a németben és a magyarban is tárgyesetet kell használnunk. Itt mindet felsorolni sok lenne.
Mikor van a németben a magyartól eltérően tárgyeset?
Léteznek olyan igék, melyek mellett a magyarban nem tárgy áll, a németben mégis tárgyeset kerül oda.
Ilyen ige pl. a brauchen (szüksége van valamire):
Ich brauche einen Computer – Szükségem van egy számítógépre.
A magyar mondatban nincs tárgy, a németben igen. A német valahogy úgy fejezi ki ezt, hogy „szükségelek egy számítógépet”, ha szó szerint próbálnánk magyarra fordítani. Azonban a magyarban ezt így nem mondhatjuk, mert eléggé rondán hangzik. Szépen magyarul ezt úgy fejezzük ki, hogy „szükségem van egy számítógépre”.
Másik ilyen ige a németben a haben. Azt jelenti, valakinek van valamije. A német úgy fejezi ezt ki, hogy valaki birtokol valamit. Ez így megfogalmazva szintén nem magyaros:
Ich habe einen Computer – Van egy számítógépem.
A bracuhen és a haben-féle igék használatát meg kell tanulnunk, mert eltérnek a magyartól!
A haben-hez hasonló jelentésű ige besitzen, ez is tárgyesettel áll, magyarra szintén úgy fordítható, hogy valakinek van valamije, valaki rendelkezik valamivel:
Ich besitze einen Computer – Van számítógépem / Rendelkezem számítógéppel.
Azt, hogy elkérünk valakitől valamit, a bitten igével szintén máshogy fejezzük ki németül, mint magyarul. A német nem valakitől kér el valamit, hanem valakit kér valamiért. A lényeg, hogy akitől kérünk, az tárgyesetbe kerül!
Ich bitte den Verkäufer um das Produkt – Elkérem az eladótól a terméket.
Az, hogy valakinek kerül valamibe valami, a német úgy fejezi ki, hogy valakit kerül valamit. Tehát, akinek kerül, az tárgyesetben van a kosten ige mellett!
Der Computer kostet den Mann viel – A számítógép a férfinek sokba kerül.
Mi azt mondjuk, hogy a gyerek lóg az iskolából. A német nem mondja, hogy lóg valahonnan, csak úgy fejezheti ki, hogy a gyerek ellógja az iskolát. Tehát ahonnan lóg (schwänzen), az tárgyesetbe kerül!
Das Kind schwänzt die Schule – A gyerek lóg az iskolából.
A német nem találkozik valakivel, hanem találkozik valakit, a treffen igével:
Ich treffe einen Freund – Találkozom egy baráttal.
Tárgyesettel áll még az es gibt (van, létezik, található) kifejezés is:
Es gibt einen Computer im Zimmer – Van (Megtalálható) egy számítógép a szobában.
Ezt magyarra szó szerint lefordítani nem lehet. Próbálhatnánk úgy fordítani, hogy „ad egy számítógépet” vagy „kiad egy számítógépet valami a szobában”, de magyar gondolkodással ezt a szerkezetet megérteni képtelenség. Egyszerűen meg kell tanulni, hogy a német ezt így fejezi ki.
A német nem úgy fejezi ki, hogy valakinek kínálok, csak úgy, hogy megkínálok valakit (anbieten). Tehát, a kínálni ige mellett a német mindenképpen tárgyesetet használ, míg a magyar nem feltétlen:
Ich biete dem Gast den Kuchen an – Megkínálom a vendéget süteménnyel / Süteményt kínálok a vendégnek.
A német nem ajándékozhat meg valamivel téged, hanem csak valamit ajándékozhat neked. Tehát a schenken (ajándékozni) ige mellett kötelezően csakis tárgyesetben állhat az, amit ajándékozunk, míg a magyarban máshogy is ki lehet fejezni:
Ich schenke dem Vater einen Kuli – Egy tollat ajándékozok az apának / Megajándékozom az apát egy tollal.
Tárgyeset elöljárószók vonzataként
Egyes elöljárószók is tárgyesettel állnak. Minden elöljárószó után valamilyen eset áll, sosem alanyeset. Meg kell tanulni, milyen elöljárószó után áll tárgyeset. Példa: für + der Lehrer = für den Lehrer; durch + der Park = durch den Park. A német elöljárószókról bővebben itt lehet olvasni.
Bizonyos elöljárószók után valamikor tárgyeset, valamikor részes eset áll. Bővebben: A hol?, hova? kérdésre válaszoló elöljárószók.
Tárgyeset, mint határozó kifejezése
Egyes időhatározói kifejezésekben tárgyeset áll a németben: jeden Tag (minden nap), vorige Woche (múlt héten), nächstes Jahr (jövőre), diesen Monat (ebben a hónapban). Bővebben: Időhatározók a németben.
Mikor nem kell tárgyesetet használni a németben?
Előfordul az is, amikor a magyarban tárgy áll a mondatban, a németben pedig nem. Ilyen például a folgen (követni), helfen (segíteni), warten (várni) igék. A német nem mondja, hogy „követek valakit”, vagy „segítek valakit”, vagy „várok valakit”, hanem csakis úgy fejezi ki ezeket, hogy „követek valakinek”, „segítek valakinek”, „várok valakire”. A folgen (követni) és a helfen (segíteni) után részes eset áll, erre a részes eset tárgyalásakor visszatérünk. A warten (várni) mellett pedig az auf elöljárószót kell használni. Egyelőre érjük be azzal, hogy ezek mellett az igék mellett nem használhatunk tárgyesetet!
Nincs tehát tárgyeset a németben, csak a magyarban pl. a következő igéknél:
követni valakit – folgen + részes eset
segíteni valakit – helfen + részes eset (csakis: segíteni valakinek)
várni valakit/valamit – warten + auf (csakis: várni valakire/valamire)
–
Tudsz még olyanról, amikor a magyarban tárgyeset van, a németben pedig nem? Vagy fordítva?
Ha igen, írd meg kommentbe!
–
Házi feladat – Hausaufgabe
1. Übersetze die Sätze ins Deutsche! – Fordítsd németre a mondatokat!
Minden mondatban lesz legalább egy tárgyeset, de valamikor kettő is. Csak a hímnemű főneveknél kell ügyelni, hogy a tárgyeset el fog térni az alanyesettől. Használjunk a mondatokban mindenhol tárgyesetet, ahol csak lehetséges!
Látok egy tanárt. Látom a tanárt.
Ismerek egy férfit. Ismerem a férfit.
Eszem egy süteményt. Eszem a süteményt.
Eszem egy levest. Eszem a levest.
Látjuk az asztalt.
Van egy kutyám.
Van egy asztalunk.
Van egy házam.
Szükségünk van egy kutyára.
Szükségünk van egy könyvre.
A tanárnak sokba kerül a könyv.
Minden nap találkozom egy tanárral.
Van egy asztal a szobában.
Elkérjük a tanártól a könyvet.
Minden hónapban lógok az iskolából.
A múlt hónapban odaajándékoztam a férfinek a kutyát.
A jövő hónapban meg fogom kínálni a tanárt süteménnyel.
A fordítási feladat megoldása.
2. Übersetze die Sätze ins Deutsche! – Fordítsd németre a mondatokat!
Gyakoroljuk a gyenge főnevek tárgyesetét is! A gyenge főnevek az alanyeset egyes szám kivételével mindig -(e)n végződést kapnak, még tárgyesetben is. A következő fordítási feladatban minden mondatban lesz legalább egy gyenge főnév, melyet tárgyesetbe kell tenni. A következő gyenge főnevek fordulnak elő a feladatban:
der Löwe, -n; der Elefant, -en; der Junge, -n; der Nachbar, -n; der Planet, -en; der Diamant, -en; der Mensch, -en; der Student, -en; der Ungar, -n; der Polizist; der Tourist; der Bär, -en; der Affe, -n; der Herr, -n; der Franzose, -n; der Grieche, -n; der Komet, -en; der Kroate, -n; der Pole, -n; der Chinese, -n; der Kollege, -n.
Az oroszlán látja az elefántot, de az elefánt nem látja az oroszlánt.
Látod ott a fiút?
Tegnap találkoztam egy fiúval.
Nem szeretem a szomszédot.
Erre a bolygóra nem megyünk. Itt nincs gyémánt.
Szükségem van egy emberre.
Az egyetemistának sokba kerül a könyv.
Ismerünk egy magyart.
Szükségem van egy magyarra, aki beszél németül is.
Megkérdezem a rendőrt.
Elkérjük a turistától a térképet.
A kertben van egy medve, egy majom és egy elefánt.
Van egy egyetemista a buszmegállóban.
Elkérem az úrtól a könyvet.
Ismerek egy franciát és egy görögöt, akik már láttak egy üstököst.
Ismerünk egy horvátot és egy lengyelt, akik egy másik bolygót tanulmányoznak.
Tegnap a városközpontban láttam egy kínait.
Ismered a kollégámat?
–
Linkek a német tárgyeset témához kapcsolódóan:
Lingolia – Akkusativ – Deklination von Artikel, Nomen, Pronomen und Adjektiv im Deutschen
Deutschakademie – Egy kis magyarázat németül a tárgyesetről és a részes esetről
július 19, 2022
EszterAz egyes mondatoknál akkusativban nem láttam az elöljáró szavakat ?
pl.:Ich biete _für_ dem Gast den Kuchen an – Megkínálom a vendéget süteménnyel / Süteményt kínálok a vendégnek.
(melléhúzva jelöltem).
Ich bitte __aus__ den Verkäufer um das Produkt
Das Kind schwänzt __aus__ die Schule
Kérlek segíts ebben.
Köszönöm szépen
július 20, 2022
Bodnár Tamás, webnyelvEzek mind tárgyesettel álló igék. Tehát az egyik vonzatuk sima tárgyeset, elöljárószó nélkül.
Az anbieten után nem lehet für. Egyszerűen sima részes eset (akinek) és tárgyeset (amit) a vonzata, így kell ezt az igét megtanulni és begyakorolni.
A másik kettőre a szövegben van a magyarázat:
Azt, hogy elkérünk valakitől valamit, a bitten igével máshogy fejezzük ki németül, mint magyarul. A német nem valakitől kér el valamit, hanem valakit kér valamiért. A lényeg, hogy akitől kérünk, az tárgyesetbe kerül!
Mi azt mondjuk, hogy a gyerek lóg az iskolából. A német nem mondja, hogy lóg valahonnan, csak úgy fejezheti ki, hogy a gyerek ellógja az iskolát. Tehát ahonnan lóg (schwänzen), az tárgyesetbe kerül!