2024 nyara

2024 nyara, legalábbis annak első fele számomra eddig egy kis távolodás volt a spanyol nyelvtől, és egy mélyzuhanás az eszperantóba. Már ha a mélyzuhanás szó egyáltalán létezik. A nyelvek világegyetemében utazva az anyanyelv gravitációs ereje a legerősebb, szinte olyan, mint egy fekete lyuk, amely nem enged ki magából soha. Sokat kell utazni más csillagok felé, mire annyira erős lesz a gravitációs erejük, hogy azt mondhassuk, valamennyire a vonzáskörzetükbe kerültünk. Leginkább távcsövekkel nézegetjük messziről a felszínüket, és évtizedeknek kell eltelniük ahhoz, hogy azt érezhessük, gravitációs erejük valóban hat ránk és valósággal kimozdít eredeti helyünkről. Ha ezt nézzük, a mélyzuhanás nem jó kifejezés. Talán úgy lenne jobb ezt szemléltetni, hogy egy fekete lyuk sebesen száguld az univerzumban, elhaladva csillagok mellett. „Felszínén” utazunk (már ha egyáltalán létezik felszíne), a felbukkanó csillagok több-kevesebb hatást fejtenek ki ránk gravitációjukkal. Ezek a csillagok a fekete lyuk közelében maradnak, és minél többel találkozunk, annál inkább eltávolodunk a fekete lyuk felszínétől. Olykor az egyik csillag gravitációs ereje lesz nagyobb, olykor a másiké. Így jártam én is most. (Természetesen a valóságban egy fekete lyukból kijutni nem lehet, ezért a hasonlat nem az igazi. Valami más, nagy gravitációval rendelkező égitest lenne ideális.)

Erősen kétséges, mennyire számottevő a fekete lyuk gravitációjához képest más égitestek gravitációja. Hyejeong Jang képe a Pixabay-en.

A spanyolos témakörök bővülése

Májusban elmentem nyelvvizsgázni spanyolból. Ezért is került fel tavasszal olyan sok spanyolos cikk az oldalra, mert a kellemest a hasznossal összekötve igyekeztem készülni a nyelvvizsgára. Több spanyolos bejegyzést is elkezdtem korábban, melyek nem lettek készen, mire nyelvvizsgázni mentem, ezek most ott lappanganak valahol. A Ropa y vestuario (Ruha és öltözködés) is csak júniusban, a nyelvvizsgám után lett „nyomdakész”. Feltűnően megnőtt tavasz végére a spanyolos témakörök száma, lekörözve a többi nyelvet. Több témakör is csak spanyol nyelvhez van kidolgozva, majd meg kellene csinálnom ezeket a többi nyelvhez is. Igazából nem nagyon jött még visszajelzés a témakörökkel kapcsolatban (a weboldal többi részéhez rendszeresen érkeznek kommentek), így arra tudok gondolni, hogy esetleg még nem nagyon találták meg a Webnyelven ezt a részt, vagy csak nem érdekel senkit. Emiatt sem érzek ellenállhatatlan késztetést arra, hogy a témaköröket bővítsem. A bővítésnek inkább praktikus oka lehet, így ha például az egyik tanulómmal előjön több olyan szó egy témakörhöz, amiket érdemes lehet összegyűjteni, akkor biztosan nekiállok. Illetve, ha nyelvvizsgára készülök, akkor az adott nyelvből valószínűleg témaköröket is kidolgozok.

Eszperantó

A spanyol nyelvvizsga megvan, a következő célpontom a holland nyelvvizsga lenne, legkorábban 2025 tavaszán vagy őszén. Azt is tervezgetem magamban, hogy majd a holland után hogyan tovább, mely nyelvek lesznek a következők – feltéve, ha még akkor is létezni fog a világ a jelenlegihez hasonló formájában és én is. Eszembe jutott az eszperantó is, mert ezzel is aránylag sokat foglalkoztam már, bár nem terveztem, hogy a közeljövőben készüljek fel nyelvvizsgára. Azonban egy nyelvtanulós Facebook csoportban belebotlottam egy ezer éve nem látott ismerősbe, akiről kiderült, hogy azóta eszperantó nyelvoktatással is foglalkozik. Nem is kellett több nekem, vele egyeztettem, és az eszperantó lesz a következő nyelv, amiből nyelvvizsgázni fogok. Mivel az eszperantó könnyű nyelv, így terveim szerint a felkészülés nem fogja kitolni a holland nyelvvizsgát, tehát továbbra is legkorábban valamikor 2025-ben mennék.

Előkerültek hát a szerkényem mélyéről az eszperantó nyelvkönyvek, és fejest ugrottam a nyelvbe. Több téma is eszembe jutott, amelyről írni lehetne az oldalon, elsőre a melléknévfokozást választottam és veséztem ki. Attól tartottam, hogy ebben a nyelvben, ahol nincsenek kivételek, alig lehet írni pár szót egy nyelvtani jelenségről. Ehhez képest hosszabb lett a bejegyzés, mint amit a holland melléknévfokozásról írtam régebben. (Már-már azon kezdek gondolkodni, hogy a holland egyszerűbb az eszperantónál…) Az is feltűnt, hogy az interneten nem találtam oldalt, ahol pár mondatnál többet írnának erről, így amit írok, az hézagpótló lesz. Igaz, ma már csak nagyon kevesen tanulhatnak eszperantóul Magyarországon, mivel a diplomához már nincs szükség nyelvvizsgára, de pont ehhez választották rengetegen az eszperantó nyelvet. Az ismerősöm is elmondta, hogy régen nagyon sok tanulója volt eszperantóból, ma már szinte senki nincs. Anno évente öt eszperantó nyelvvizsgát is szerveztek az ELTE Origó Nyelvi Centrumban, mára ez a szám kettőre zuhant.

Ami az eszperantó melléknevek fokozását illeti, számomra nem tűnik logikusnak, hogy a felsőfokú melléknevek elé kiteszik a határozott névelőt, a felsőfokú határozószók elé pedig nem. A hasonlításhoz használatos ol szócska sem teljesen észszerű számomra, mivel nem nagyon hasonlít semmire. Logikusabb lenne talán a ke szócskát használni, ennek megfelelője van a spanyolban és a franciában is a hasonlító szerkezetben.

Gondoltam, az eszperantó témaköröknek is nekivágok, a családról összegyűjtöttem mindent, amit csak tudtam. Éreztem a hiányát a segédanyagokkal való ellátottságnak. 1000 kérdés 1000 válasz című könyv nincs (még) eszperantóhoz, pedig ez a könyv minden nyelvnél sokat segített. Így több kifejezésnek is alaposabban utána kellett néznem. A nyomtatott szótár is nagy segítségemre volt. Nem tudom még, hogyan fogom elütni az időt az eszperantó nyelvvizsga előtti pár hétben, mert az 1000 kérdés 1000 válasz könyvet bújtam a francia és a spanyol nyelvvizsga előtt is. Ráadásul franciából kétféle kiadás is volt, és mindkettőt használtam. Spanyolból is volt a 1000 preguntas 1000 respuestas mellett még egy 888 kérdés és válasz spanyol nyelvből című könyv is, amit szintén használtam. Ehhez a problémához valószínűleg kénytelen leszek hozzászokni, mert nagy eséllyel hollandhoz és a többi, ritkább nyelvhez sincs ilyen könyv. Vagy valami hasonló könyv van ezekhez a nyelvekhez? Majd kiderül… A könyvesboltokban bőség zavara van angol és német nyelvkönyvekből. Francia és olasz nyelvkönyv is aránylag sokféle van. A spanyolnál kezdődtek a problémák, mivel 1000 kérdés 1000 válasz könyv sincs a könyvesboltokban, egy antikváriumból kellett megrendelnem. Holland és eszperantó terén még gyérebb az ellátottság, ahogy a többi, ritkább nyelvből is. Ezekből a nyelvekből jó, ha egy-egy könyvet talál az ember a könyvesboltban.

Az eszperantó főnév volt a következő nyelvtani jelenség, amiről írtam. Először attól tartottam, nem lesz mit írni róla, annyira pofon egyszerű: -o van a végén, és annyi. De azért összejött róla egy hosszabb, megjelenítésre méltó írás. Leginkább a saját tapasztalataimon alapul ez a poszt (és a többi is), ezért is írtam az összetett főnevekről. Ahogy összetett főnevekbe botlottam, felmerült bennem, az összetétel első tagja vajon mikor veszti el az -o végződést. Kiderült: mindig, kivéve, ha anélkül problémás lenne kiejteni. Érdemesnek gondoltam ezt is beleírni a bejegyzésbe.

Az eszperantó tárgyesetről szóló bejegyzés július elején lett kész. Beleírtam mindent, amivel kezdőként találkoztam a tárgyeset kapcsán. A legfontosabb, hogy a da elöljárószó után nem használunk tárgyesetet, akkor sem, ha a mondat megkívánná. Próbáltam úgy építeni fel a bejegyzést, hogy a teljesen kezdők számára is emészthető legyen. Talán akadnak, akik első idegen nyelvként az eszperantót tanulják könnyűsége miatt, rájuk is gondoltam, ezért alaposan elmagyaráztam, mit is jelent a mondatban a tárgy. Emiatt talán túl hosszú is lett a bejegyzés. A többi részt ujjgyakorlat volt megírni, hiszen minden nyelvben akadnak igék, melyek a magyarhoz hasonlóan tárgyesetet vonzanak, és olyanok is, melyek a magyartól eltérően járnak tárgyesetet. Ezeket célszerűnek gondoltam bemutatni. Biztos minden eszperantóul tanulónak a kedvence lesz, hogy a jelzőt is ragozni kell (a magyarral ellentétben), így a feladatok közé ilyen mondatokat is tettem. Extra nehézség magyarok számára az eszperantóban, hogy a jelzői melléknévnek is van többes száma és tárgyesete, valamint a da elöljárószó utáni tárgyeset hiánya. Megemlítettem még a magyarázat végén az irányt kifejező tárgyesetet, de csak érintőlegesen, mert erről külön bejegyzést tervezek írni.

Az eszperantó melléknévről szóló bejegyzésbe is azt hittem, alig tudok miről írni majd, az eszperantó egyszerűsége miatt. -A végű, és kész, mit lehet még róla írni? Lehet azért sok mindent! Azzal kezdtem, hogy minden más szófajból képezhetünk melléknevet -a végződés hozzáadásával. Mi mást lehet írni a melléknév használatáról, mint hogy lehet jelző és az állítmány névszói része? Ezt is megtettem, bár talán nem emeltem ki túlzottan, hogy a létigét akkor is kitesszük, amikor a magyarban névszói állítmánnyal van dolgunk. Talán többen akadhatnak, akik első nyelvként tanulják az eszperantót, miattuk érdemes lehet ezekre a részletekre jobban kitérni. (Ezért is írtam hosszú bevezetőt a tárgyesethez, mint már fentebb szóltam róla.) Ha már -a végződés, megemlítettem a kia és a tia szavakat is. A legnagyobb mumus talán az lehet mindenkinek, amikor az alanytalan mondatokban a magyarral ellentétben nem melléknevet, hanem -e végű határozószót kell használni az állítmány névszói részeként. Ezt a szabályt azért sem értem, mert elég sok nyelvvel foglalkoztam már, ilyen jelenséggel mégsem találkoztam a természetes nyelvekben eddig. Az is kicsit érthetetlen szabály, hogy ha főnévi igenév található az alanyban, akkor miért lesz az állítmány névszói részében -a végű melléknév helyett -e végű határozószó. Én úgy értettem ezt meg, hogy németre ill. angolra fordítottam ezeket a mondatokat, ahol egy személytelen alannyal van dolgunk, és a németben például zu + Infinitiv formájában jön a főnévi igeneves rész, ami majdnem olyan, mintha mellékmondat lenne. Ezért a főnévi igeneves alannyal rendelkező eszperantó mondatokat is először úgy fogtam fel, hogy a főnévi igeneves rész egy mellékmondat, csak nincs ott a személytelen alany. Ez azonban nem teljesen igaz. Maga a főnévi igeneves rész az alany. Nekem mégis az segített megérteni azt a szabályt, hogy az angol és a német felől közelítettem meg, hiszen ilyenkor nincs valódi alany a mondatban, az eszperantóban pedig éppen ekkor kell melléknév helyett határozószót használni. Ha már a melléknév használatáról is írtam, gondoltam, ezt a szabályrendszert is beírom, hogy mikor NEM kell melléknevet használni, amikor pedig mi azt akarnánk használni a saját logikánk alapján.

Egy linkgyűjteményt is összeállítottam. Eredetileg arra gondoltam, hogy kereszténységgel kapcsolatos linkeket teszek ide elsősorban, például eszperantó Bibliákhoz és YouTube videókhoz, kifejezetten keresztény eszperantisták számára. (Bár eléggé jó kérdés, egyáltalán hány keresztény eszperantista létezhet.) Végül csak néhány ilyen link került be a gyűjteménybe. Először attól tartottam, kevés link lesz csak, és egy nagyon rövid bejegyzés fog díszelegni az oldalon. Végül talán sikerült a hasznosabbnak mondható linkeket összegyűjteni. Amin meglepődtem, hogy az eszperanto.lap.hu oldalon sok olyan link van, ami nem működik, vagy olyan oldalakra mutat, amelyekre rég nem nézett rá a szerkesztőjük, és olyan videók is be vannak ágyazva, melyek már nem érhetők el. (Kisebb csalódást okozhat, ha valaki egy cikket olvasva nagyon fellelkesül, viszont a további érdekes tartalmakat ígérő linkek nem működnek.)

Június elejétől körülbelül július 23-ig a fenti bejegyzéseket készítettem el. A nyárnak nincs vége, a további nyári bővítésekről is nem sokára beszámolok!