Eszperantó tárgyeset

Az eszperantóban van külön tárgyeset! Azonban az eszperantó tárgyeset nem nehéz!

Először is: mit jelent az, hogy tárgyeset?

A tárgyeset azt jelenti, hogy a mondat tárgya valamilyen jelet kap (az eszperantóban -n végződést), amivel jelöljük, hogy az a mondat tárgya, és nem valami más mondatrész. A magyarban -t végződéssel jelöljük a mondat tárgyát. Így azt gondolhatnánk, ami a magyarban t-re végződik, az tárgyesetben van, és az eszperantóban ott -n végződés lesz. Ez azonban nem teljesen igaz! A következő szavak t-re végződnek, de nincsenek tárgyesetben: aszfalt, pázsit, folt, volt, öt, hat, hét. A következő szavak t-re végződnek, és valóban tárgyesetben is vannak: macskát, kutyát, foltot, embert, ablakot, utcát, Pétert. Az utóbbi szavakra ha rá akarunk kérdezni, a mit? vagy kit? kérdőszót kell használni. (Mit? – Kutyát; Kit? – Pétert). Ha az előbbi szavakra kérdezünk, akkor nem használhatjuk a mit? vagy kit? kérdőszókat (pl. Mi? – Aszfalt; Mennyi? – Öt).

Talán ismerős nyelvtanóráról, amikor mondatrészekre kellett rákérdezni. Így a mondatrészekről megállapíthattuk, hogy azok micsodák: alany, állítmány, tárgy, határozó… A következő mondatban például csak egyetlen mondatrészre lehet a mit? kérdéssel kérdezni:

Most látjuk a kutyát.

Itt csak „a kutyát” mondatrészre tudunk a mit? kérdőszóval kérdezni. A „most” szóra a mikor?, a „látjuk” szóra a mit csinálunk? illetve a mit állítunk? szavakkal kérdezhetünk. A „most” szó hiába végződik t-re, nincs tárgyesetben, hiszen nem a mit?, hanem mikor? szóra válaszol. A mondat tárgyát szaggatott vonallal húztuk alá nyelvtanórákon, itt fent is valami hasonló jelölést próbáltunk alkalmazni. Eszperantóul is tárgyesetbe kell tenni ebben a mondatban a kutya szót:

Nun ni vidas la hundon.

Másodszor: Milyen is az eszperantó tárgyeset?

A magyarban -t végződés a tárgyeset jele (pl. kutyát, macskát), az eszperantóban -n (pl. hundon, katon):

alanyeset – tárgyeset
hundo – hundon
(kutya – kutyát)

kato – katon
(macska – macskát)

tablo – tablon
(asztal – asztalt)

bela – belan
(szép – szépet)

granda – grandan
(nagy – nagyot)

tabloj – tablojn
(asztalok – asztalokat)

grandaj – grandajn
(nagyok – nagyokat)

Mikor használjuk a tárgyesetet az eszperantóban?

1. Nagyrészt akkor, amikor a magyarban is. Azaz, olyan szavak esetében, amelyekre kit? vagy mit? kérdőszóval lehet kérdezni. Leginkább a mondatban lévő igétől függ, hogy tárgyesetbe kerül-e mellette egy adott mondatrész. Például a látni, hallani igék mellett sokszor áll tárgy a magyarban és az eszperantóban egyaránt: látok valamit, hallok valamit. Ezek tehát tárgyas igék, más szóval tárgyesetet vonzanak. További tárgyas igék a magyarban és az eszperantóban is, a teljesség igénye nélkül:

vidi (ion / iun) – látni (valamit / valakit), aŭdi – hallani, aŭskulti – hallgatni, koni – ismerni, manĝi – enni, trinki – inni, aĉeti – megvenni, vendi – eladni

Példák:

Mi vidas la katon – Látom a macskát.
Vi aŭdas la birdon – Hallod a madarat.
Li aŭskultas muzikon – Zenét hallgat.
Hieraŭ ĉiuj trinkis akvon – Tegnap mindenki vizet ivott.
Pasintsemajne mi aĉetis panon – A múlt héten vettem kenyeret.
Ni konas ĉi tiun personon – Ismerjük ezt a személyt.
Antaŭhieraŭ mi manĝis bonan sandviĉon – Tegnapelőtt jó szendvicset ettem.
Mi vendis mian grandan, ruĝan aŭton – Eladtam a nagy, piros autómat. („nagyot, pirosat autómat“)

Az utolsó három példából azt is láthatjuk, hogy nem csak a főnév, hanem a rájuk vonatkozó (előttük álló) névmások és melléknevek (jelzők) is felveszik a tárgyeset -n végződését, akkor is, ha a magyarban nem kapnak -t végződést! Fontos különbség az eszperantó és a magyar között, hogy az eszperantóban minden szó felveszi a tárgyeset végződését, ami tárgyesetben van, de a magyarban nem! A magyarban a jelző (a főnév előtt álló melléknév) nem veszi fel a tárgyeset -t végződését (jó szendvicset), az eszperantóban viszont megkapja az -n végződést (bonan sandviĉon). Szó szerint úgy fejezzük ezt ki eszperantóul, hogy „jót szendvicset”. Erre különösen figyelnünk kell és jól be kell gyakorolnunk!

2. Az előbb olyan igéket ismertettünk, melyek a magyarban és az eszperantóban is tárgyesetet vonzanak. Léteznek azonban olyan igék is, melyek a magyarban nem vonzanak tárgyesetet, de az eszperantóban igen! Ezek közül a legfontosabbak:

havi – birtokolni valamit, valakinek van valamije, bezoni – „szükségelni valamit”, szüksége van valamire, timi – félni valamitől, peti – (el)kérni valamit, koleri – haragudni valakire, posedi – birtokolni valamit, rendelkezni valamivel

Mi havas libron – Van könyvem („Birtokolok” egy könyvet.)
Mi bezonas krajonon – Szükségem van egy ceruzára.
Ĉu vi timas hundon? – Félsz a kutyától?
Ĉu vi koleras min? – Haragszol rám?

A magyarhoz hasonlóan lehet tárgyeset a vonzata a következő igéknek: atendi (várni valakit), helpi (segíteni valakit):

Mi atendas la buson – Várom a buszt. (Várok a buszra.)
La infano helpas ĝian patrinon – A gyerek segít az anyukájának.

Az eszperantóban és a magyarban is kifejezhetjük ezt máshogy is: várni valakire, segíteni valakinek.

Nem szabad tárgyesetet használni, még tárgyesetet vonzó igék mellett sem akkor, ha a tárgy előtt  da  elöljárószó szerepel! Így például a kiom da (hány?, mennyi?) után sem használhatunk tárgyesetet, akkor sem, ha pl. a havi ige áll utána:

Kiom da akvo vi havas? (Nem akvon!)
Mennyi vized van?

Kiom da krajonoj vi havas? (Nem krajonojn!)
Hány ceruzád van?

A kiom da után a darabra megszámlálható dolgokat jelölő főneveket többes számba tesszük.

3. Az eszperantóban használhatjuk még a tárgyesetet irány kifejezésére, többek között bizonyos elöljárószók után. (Például: sur la tablo – az asztalon – ez nem fejez ki irányt. Sur la tablon – az asztalra – ez irányt fejez ki.) Ezzel itt most nem, hanem külön foglalkozunk majd.

Még egy kis apróság: A magyarban van két tárgyesetű szó, mely nem kap t végződést: engem, téged. A többi tárgyesetű személyes névmás t-re végződik: őt, minket, titeket, őket. Kissé régies, de elfogadható úgy is, hogy engemet, tégedet, bár így ritkább. Az eszperantóban ezek végén is -n végződés van: min (engem), vin (téged), lin (őt, hímnemben), ŝin (őt, nőnemben), ĝin (azt, őt, semleges nemben), nin (minket) vin (titeket), ilin (őket).

–

Feladatok

Fordítsuk eszperantóra a mondatokat! Használjunk minden mondatban tárgyesetet, ahol csak lehet!

1. Látom az asztalt.
2. Látom a szép asztalt.
3. Hallgatom a zenét.
4. Hallgatom a szép zenét.
5. Látom a házat.
6. Látom a nagy házat.
7. Látom a házadat.
8. Látom a nagy házadat.
9. Eszem a szendvicset.
10. Eszem a szendvicsemet.
11. Hány asztalt látsz?
12. Hány személyt ismersz?
13. Van szendvicsem.
14. Van egy nagy szendvicsem.
15. Hány szendvicsed van?
16. Haragszom erre a személyre.
17. Ismerem ezt a személyt.
18. Hány személyt ismersz?
19. Segítek a gyereknek.
20. Várok a gyerekre.

21. Segítek neked.
22. Várlak.
23. Látlak téged.
24. Látsz engem.
25. Ismersz minket.
26. Félsz tőlem?
27. Nem haragszom rád.
28. Szükségem van rád.
29. Hallasz minket?
30. Ismerjük őket.

A feladat megoldókulcsa itt található. Előre megnézni szigorúan tilos!

Link:

A mondatrészekről a tantaki.hu oldalán.

Itt a Webnyelv oldalon a német esetekbe való bevezetés az eszperantóul tanulóknak is hasznos lehet. Megismerhetjük a mondattan alapjait. Aki nem tanul németül, annak addig érdemes elolvasni, amíg nincsenek benne német szavak.

A tárgyesetről más nyelvben:

A német tárgyeset.