Lenni vagy nem lenni? Van valami valahol. Hogy mondjuk ezt idegen nyelven?

A létezés hangsúlyozása néhány nyelvben

Aki tanul vagy tanult valamilyen nyugati nyelvet (tehát az emberek 90%-a) találkozhatott már azzal a nehézséggel, hogy külföldiül máshogy mondjuk, hogy pl. „Van egy könyv az asztalon”, és hogy „A könyv az asztalon van”. A magyarban mindkét mondatban az ige a „van”, a nyugati nyelvekben viszont kicsit bonyolultabb a helyzet a magyar anyanyelvűek számára.

magyar:
Van egy könyv az asztalon.
A könyv az asztalon van.

angol:
There is a book on the table.
The book is on the table.

német:
Es gibt ein Buch auf dem Tisch.
Das Buch ist auf dem Tisch.

olasz:
C’è un libro sulla tavola.
Il libro è sulla tavola.

francia:
Il y a un livre sur la table.
Le livre est sur la table.

De valójában mi is a pontos szabály? Mikor használjuk a puszta létigét, és mikor ezt a sajátos szerkezetet? Amikor azt mondjuk, hogy van valami valahol? Hiszen mindkét példamondatban azt fejezzük ki, hogy van valami valahol. A nyelvkönyvek 90%-a azzal intézi el a szabályt, hogy ezt a bizonyos szerkezetet akkor használjuk, ha valaminek a létét kihangsúlyozzuk. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem ez a „szabály” nagyon kevésnek és túl tömörnek, kevésbé precíznek tűnik. Igaz, a nyelvtanuló, valahogy „ráérez”, és utána többé-kevésbé használni is tudja ezt a szerkezetet. De valójában mi is a pontos szabály? Véleményem szerint a nyelvoktatás eléggé elnagyolja ezt az egészet, a nyelvkönyvek a legtöbbször nem írják le a pontos szabályt, és nyelvórákon sem kerülnek elő a szabályok a legtöbb esetben.

A fent említett szerkezetek tekintetében a szabály nyelvenként egy kicsit eltér, mégis, kb. 90%-ban mindegyik nyelvre alkalmazható. (Úgy látszik, most mindenre a 90% érvényes.)

__________________
Rántsuk le a leplet!
—————

Mondatbeli helye alapján a főneveknek két fajtáját különböztetjük meg:

1. általános: határozatlan névelő, számnév (akár tőszámnév, akár valamilyen határozatlan mennyiséget kifejező számnév, pl. sok, kevés) áll a főnév előtt, vagy semmi nem áll előtte.

2. konkrét: határozott névelő, mutató névmás vagy birtokos névmás áll a főnév előtt.

Mint a fenti példákból is láthattuk, („Van egy könyv az asztalon” ill. „A könyv az asztalon van”), éppen a névelő tér el a két mondatban, ezért kell az egyik mondatban a „sima” létigét, a másik mondatban pedig egy sajátos szerkezetet használni.

Ez tehát azt jelentené, hogy általános főnév mellett ezt a sajátos szerkezetet, konkrét főnév mellett pedig a „sima” létigét kell használni? Vagyis ha határozatlan névelő, tőszámnév vagy határozatlan mennyiséget kifejező számnév áll a főnév előtt, vagy semmi nem áll előtte, akkor használjuk ezt a sajátos szerkezetet (there is, es gibt, c’è, il y a), ha pedig határozott névelő, mutató névmás vagy birtokos névmás áll előtte, akkor lesz a puszta létige? Igen!

Nézzük akkor végig nyelvenként konkrétan a szabályt!

Angol:

there is, there are: akkor használjuk, ha az alany előtt a következők egyike áll:

– határozatlan névelő (a, an)
– tőszámnév (one, two, three…)
– határozatlan mennyiséget kifejező névmás (some, any, a lot of, lots of, much, many, few, a few, little, a little, stb.)
– a no tagadó névmás
– semmi (Ø)

– Kérdő mondatokban a how many, how much után is there is, there are áll a puszta is, are helyett általában (de el is maradhat a there, de ez ritkább).
What kérdőszóval kezdődő kérdő mondatokban, ha arra kérdezünk, hogy valahol mi található (de there nélkül is elfogadható a mondat).

Példák:

There is a table in the room.
There is one table in the room. There are three tables in the room.
There are some tables in the room. There are a lot of tables is the room.
In the room there are only a few tables.
In the room there aren’t any tables. In the room there are no tables.
There aren’t many people in the street.
There are tables in the room.
How many cars are (there) in the street? How much bread is (there) on the table?
What is there in the room? (What is in the room?)

A határozatlan mennyiséget kifejező névmások természetesen megszámlálhatatlan főnevek előtt is hasonlóan viselkednek:

There is some sugar in the tea. There isn’t any sugar in the tea. There is no sugar in the tea.
There is some milk in the fridge. There is a little bread in the kitchen. There is much bread in the shop.

A puszta létigét (to be) akkor használjuk, ha az alany előtt a következők egyike áll:

– határozott névelő (the)
– közelre vagy távolra mutató névmás (this, these, that, those)
– jelzői birtokos névmás (my, your, his, her, its, our, their)

Példák:

The table is in the room.
This table is in the room. These books are on the shelf. That house is in the town. Those houses are in the town.
My table is in the room. Your books are on the shelf.


Német:

Es gibt + tárgyeset szerkezetet használunk, ha az alany mellett a következők egyike áll:

– határozatlan névelő (ein, eine, ein)
– tőszámnév (ein, zwei, drei)
– határozatlan mennyiséget kifejező számnév (viel, wenig, einige, mehr, mehrere, stb.)
mancher, manche, manches; solcher, solche, solches
– a kein, keine, kein tagadó névmás
– semmi (Ø)

Példák:

Es gibt einen Tisch im Zimmer.
Es gibt vier Tische im Zimmer.
Es gibt einige Tische im Zimmer. Es gibt viele Tische im Zimmer.
Es gibt keinen Tisch im Zimmer. Es gibt keine Tische im Zimmer.

A puszta létigét (sein) akkor használjuk, ha az alany előtt a következők egyike áll:

– határozott névelő (der, die, das)
– közelre vagy távolra mutató névmás (dieser, diese, dieses; jener, jene, jenes)
– a határozott névelőn és a mutató névmásokon kívül egyéb háromalakú determináns (jeder, jede, jedes; aller, alle, alles; derselbe, dieselbe, dasselbe; derjenige, diejenige, dasjenige, kivéve a solcher-t és a mancher-t
– jelzői birtokos névmás (mein, meine, mein; dein, deine, dein, stb.)

Példák:

Der Tisch ist im Zimmer.
Dieser Tisch ist im Zimmer. Jene Bücher sind auf dem Tisch.
Mein Buch ist auf dem Tisch.

Érdekesség: Nem tudom, a welche és az einer, eine, ein(e)s, keiner, keine, kein(e)s határozatlan névmások esetében mi a helyzet. Mivel ezek határozatlan névmások, amik nem konkrét főnevekre utalnak vissza, nagy valószínűséggel az es gibt szerkezetet kell használni mellettük. Szerintem itt az es gibt szerkezet és a puszta létige is elfogadható. Majd meg kéne kérdezni német anyanyelvűt.
Mindenesetre a welche és (k)einer angol, olasz és francia megfelelőik mellett a létezést kihangsúlyozó sajátos szerkezetet használjuk (?Es gibt einen auf dem Tisch – ?Einer ist auf dem Tisch – ?Es gibt welche auf dem Tisch – ?Welche sind auf dem Tisch; angol: On the table there aren’t (any). There are some on the table. olasz: (Non) c’è ne sono sulla tavola. francia: Il y en a sur la table. Il n’y en a pas sur la table.)

Olasz:

A c’è, ci sono szerkezetet használjuk, ha az alany mellett a következők egyike áll:

– Határozatlan névelő (un, uno, una, un’)
– Tőszámnév (uno, due, tre…)
– Határozatlan mennyiséget kifejező számnév vagy névmás (qualche, alcuno, molto, tanto, poco, stb.)
– részelő névelő (articolo partitivo) (del, della, dello, dell’, dei, delle, degli)
– Semmi
Vagy, ha az alanyra a ne névmással utalunk vissza. Ilyenkor a ci-ből ce lesz (ce ne).
A quanto (hány, mennyi) kérdő névmás mellett is általában c’è, ci sono áll.
Ha határozatlan névmás maga az alany (pl. nessuno, niente).

Példák:

C’è una tavola nella camera. Ci sono due tavole nella camera.
C’è qualche tavola nella camera. Ci sono alcune tavole nella camera. Ci sono molte/tante tavole nella camera.
Ci sono delle tavole nella camera. Ci sono tavole nella camera.
Ce ne è una. Ce ne sono due.
Quante tavole ci sono nella camera?
Non c’è nessuno nella camera.

A puszta létigét (è, sono) akkor használjuk, ha az alany előtt a következők egyike áll:

– Határozott névelő (il, la, lo, l’, i, le, gli)
– Közelre vagy távolra mutató névmás: questo, -a, -i, -e; quello, -a, -i, -e (rég.: codesto)
– Jelzői birtokos névmás, akkor is, ha névelő nélkül áll családtagok előtt (pl. mio padre)

Példák:

La tavola è nella camera. Le tavole sono nella camera.
Questa tavola è nella camera. Queste tavole sono nella camera.
Quella tavola è nella camera. Quelle tavole sono nella camera.
La mia tavola è nella camera. Mio padre è nella camera.

Valahol láttam olyat, hogy „A destra c’è la cucina”, vagyis határozott névelős a főnév, mégis a c’è van mellette. Itt elfogadható lenne a “La cucina è a destra” is, és talán az „A destra è la cucina” is. Az oka az lehet, hogy a konyháról addig nem volt szó, tehát nem lenne konkrét, mégis egyszer csak egy konkrét konyhát mutatunk be és határozzuk meg a helyét.

Francia:

Az il y a szerkezetet használjuk, ha az alany előtt a következők egyike áll:

– határozatlan névelő (un, une, des)
– részelő névelő (article partitif)
– tőszámnév (un, deux, trois…)
– határozatlan számnév (plusieurs, quelques, beaucoup de, stb.)
Ha az alany a rien (semmi) vagy personne (senki)
Que vagy Qu’est-ce que kezdetű kérdő mondatokban, ha arra kérdezünk, hogy egy adott helyen mi van, vagy a combien de (hány, mennyi) kérdőszóval kezdődő kérdő mondatokban.

Példák:

Il y a un livre sur la table. Il y a deux livres sur la table.
Il y a des livres sur la table. Il y a beaucoup de livres sur la table.
Il n’y a rien sur la table. Il n’y a personne dans la chambre.
Qu’y a-t-il dans la chambre? Qu’est-ce qu’il y a dans la chambre?
Combien de livres y a-t-il sur la table?

A puszta létigét (est, sont) használjuk, ha az alany előtt a következők egyike áll:

– határozott névelő (le, la, l’, les)
– közelre vagy távolra mutató névmás (mutató melléknév”) (adjectifs démonstatifs) (ce, cet, cette, ces)
– jelzői birtokos névmás (birtokos névelő”) (mon, ma, mes, ton, ta, tes…)

Példák:

Le livre est sur la table. Les livres sont sur la table.
Ce livre est sur la table. Ces livres sont sur la table.
Mon livre est sur la table. Mes livres sont sur la table.

Kiegészítés
(„Van itt valaki?”)
(itt, ott; valaki, valami; senki, semmi; valahol, sehol)

Itt van, ott van

Az itt” és ott” helyhatározók sokszor szükségtelenné teszik a létezést kihangsúlyozó sajátos szerkezet használatát, elég mellettük a létige az angolban (hiszen a “there is” szó szerinti jelentése “ott van”, bár még emellett is előfordulhat külön a there, mint helyhatározó is):

Here is an apple = Itt egy alma.
*There is an apple here – így nem hallottam még soha.

Az angolban a here sajátos helyhatározó, felboríthatja a kijelentő mondat szórendjét és az alany helyére kerülhet. A there szónál ugyanez a helyzet, lényegében ilyen maga a there is/are szerkezet is. Lényegében a kérdő szórend sajátosságai érvényesülnek, azaz inverzióval van dolgunk a here is és a there is szerkezetekben. Az inverzió egy külön téma, és az is, hogy milyen szavak, kifejezések után fordul elő.

A németben a hier mellett szintén inkább csak a létigét használjuk, akár konkrét, akár általános a főnév:

Hier ist das Buch.
Hier ist ein Buch.

Talán a franciában is ugyanez a helyzet az ici (itt) mellett, de ebben az esetben inkább a voici kifejezést használják:

Le livre est ici.
?Un livre est ici. ?Il y a un livre ici.
Voici un livre.

Az olaszban a qui (itt) szó mellett viszont a c’è, ci sono szerkezetet kell használni, de itt is használható az ecco inkább:

Qui c’è un libro. Qui ci sono dei libri.
Ecco un libro. Ecco i/dei libri
.


Van itt valaki? Sehol nincs senki

Egyéb határozatlan helyet kifejező helyhatározóknál (pl. mindenhol, akárhol, sehol) és határozatlan névmásoknál (valaki, senki) mi a helyzet?
Megkérdeztem angol anyanyelvű ismerősömet, there is/are vagy to be illene-e inkább az everywhere, everybody, nobody, anybody mellé, itt vannak a válaszai:

Books are everywhere.  -Talán elfogadható, inkább költői.
There are books everywhere.  -Ez általános, a mindennapi beszédben így mondják.

Nobody is in the room.  -A nobody hangsúlyos, azt fejezi ki, hogy valahol máshol vannak az emberek, nem a szobában.
There is nobody in the room.   -A „szobában” a hangsúlyos – A szoba üres, ezt fejezi ki.

Is anybody in the room? vagy Is there anybody in the room? -Mindkettő jó, mindkettő ugyanazt jelenti.

Everybody was here.  -így helyes.

A határozatlan névmások melletti létezést hangsúlyozó szerkezet használata nyelvenként más:

Senki nincs a szobában:

Nobody is in the room / There is nobody in the room.
Il n’y a personne dans la chambre.
Niemand ist im Zimmer.
Non c’è nessuno nella camera.

A franciában, ha a „senki”, „semmi” alanyként áll, két lehetőségünk van:

Rien ne m’intéresse
Il n’y a rien qui m’intéresse.
(Semmi sem érdekel.)

Personne ne m’intéresse.
Il n’y a personne qui m’intéresse.
(Senki nem érdekel.)

Tehát a franciában használhatjuk a létezést kihangsúlyozó szerkezetet is, a köznyelvben ez a gyakoribb.

„Van valami valahol”, más nyelvekben: Több más nyelvben is található külön szerkezet a létezés fenti kifejezésére. Így megkülönbözteti egymástól pl. a spanyol a létigét (ser és estar) és az hay szerkezetet (pl. En la clase hay muchos chicos – Sok fiú van az osztályban; Los chicos están en la clase – A fiúk az osztályban vannak), a portugál is a létigét (ser és estar) és az szerkezetet, a svéd a létigét (vara) és a finnas szerkezetet (pl. På bilden finns det en viking – A képen van egy viking; Vikingen är på bilden – A viking a képen van), a holland a létigét (zijn) és az er is szerkezetet (pl. Er is geen gordijn voor het raam – Nincs függöny az ablak előtt; Het gordijn is voor het raam – A függöny az ablak előtt van). Az orosz nyelv kicsit hasonlóan viselkedik ebből a szempontból, mint a magyar, a létigét egyáltalán nem is használja még harmadik személyben sem, ha a létezést nem hangsúlyozzuk, míg létezés hangsúlyozásánál a létigét teszi ki. A törökben is külön szerkezet van a névszói állítmány és a létezés kifejezésére. Ebből a szempontból az említett nyelvek közül talán a spanyol a legnehezebb, mert ott több létige is van, mint a legtöbb nyelvben, és azok igen széles körben használatosak is.


Egy kis nyelvkönyvkritika

Megnéztem többféle, főleg angol, német, francia, olasz nyelvkönyveket, mit írnak erről a létezést kihangsúlyozó sajátos szerkezetről. A legtöbb nyelvkönyv nagyon tömören szól arról, mikor kell ezt használni, mikor pedig a létigét. Több, főleg régebbi nyelvkönyv utal arra, hogy más nyelvekben minek felel meg ez a szerkezet.

Somorjai Ferenc francia nyelvkönyve (Tanuljunk nyelveket! sorozat) igazán pontosan, lényegre törően leírja aszabályt, én is felhasználtam itt a francia rész írásakor: Figyeljük meg, hogy az il y a szerkezet után általában határozatlan névelő (un, une, des), határozatlan számnév (plusieurs, quelques, beaucoup de stb.) vagy határozott számnév (deux, trois stb.) következik.” (50. oldal)

Dr. Király Rudolf spanyol nyelvkönyvére sem lehet panasz: Ha közelebbről még meg nem határozott személyek vagy dolgok létezéséről szólunk, az  h a y  kifejezést használjuk (megfelel a német es gibt, a francia il y a, az angol there is, there are, az olasz c’è, ci sono kifejezéseknek). Az hay kifejezést kell használnunk, valahányszor a mondat alanya előtt határozatlan névelő, vagy számnév van, vagy semmi nincs. – Mihelyt meghatározott vagy ismert személyek vagy dolgok helyéről szólunk, az está, están, szavakat használjuk. Vessük össze: Allí hay una puerta. La puerta está a la izquierda. Ott van egy ajtó. Az ajtó balra van.” (35. oldal)

Dr. Király Rudolf olasz nyelvkönyve már kevésbé pontosan ismerteti a szabályt: Ha valamely dolog létezését vagy nemlétezését hangsúlyozzuk (azt, hogy valahol van vagy nincs valami), akkor az olasz mondat állítmánya az egyes számban c’è ( = ci è, szó szerint: ott van) vagy non c’è, a többes számban ci sono (szó szerint: ott vannak) vagy non ci sono; ha azonban nem a dolog létezését hangsúlyozzuk, hanem pl. pontos helyét határozzuk meg, akkor az állítmány è (non è), sono (non sono).” (19. oldal) A könyv több példát is hoz, a szabály így végül is érthető, bár nem írja le, hogy itt valójában olyasmiről van szó, hogy az alany előtt határozott vagy határozatlan névelő áll-e.

A Báti-Véges-féle angol nyelvkönyv is precízen határozott és határozatlan alanyról beszél és hoz rá példákat, bár nem írja le konkrétan, hogy ez az alany előtt álló névelőből derül ki (33. oldal).

Az igen régi, de ma is jól használható Német nyelvtan a középiskolák számára általában véve nagyon precíz és részletes, de nem írja le egyáltalán, hogy mikor kell az es gibt-et használni. A szerkezetet csak a magyartól eltérően tárgyesettel álló igei szerkezetek kapcsán említi. (305. oldal)

Összességében sok régi nyelvkönyv, leíró nyelvtan ismerteti a szabályt, de teljesen precízen összeszedve, hogy pontosan milyen szavak után kell használni a szerkezetet és milyen szavak után nem, még nem nagyon láttam.

—————-

Felhasznált irodalom:

Báti László, Véges István: Angol nyelvkönyv. Tanfolyamok és magántanulók számára, I. rész, Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.

Karácsony Lajos, dr. Tálasi Istvánné: Német nyelvtan a középiskolák számára, 16. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

dr Király Rudolf, dr. Szabó Mihály: Olasz nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára, I. rész, Negyedik kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest

dr. Király Rudolf: Spanyol nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára, I. rész, Hetedik kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.

dr. Pataki Pál: Francia nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

Somorjai Ferenc: Francia nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára, I. rész, Negyedik kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest

Kapcsolódó bejegyzés:

Török nyelv: Lenni vagy nem lenni? A török névszói állítmány
Török nyelv: Létezés kifejezése

2 komment:

  1. január 12, 2014

    Endre Válasz

    Szia!

    Hat egy ilyen egyszeru dolgot is tul lehet bonyolitani! A szabaly pofon egyszeru rogton a peldakbol is kederul, hogy amelyik mondat a magyarban “Van …”-nal vagy “Vannak..”kal kezdodik az az angolban “there is” vagy ” there are” fuggoen attol, hogy egy vagy tobb dologrol van szo, az olaszban “c’e” vagy “ci sono”
    Talan a nevmasos peldak lehetnek nehezebbek, de azok is eleg egyertelmuek.

    Endre

  2. január 13, 2014

    Bodnár Tamás Válasz

    Szia!

    A szabály az szabály, nem árt tisztában lenni vele. Ezt persze nyelvórán 3 mondatban el lehet mondani.
    Nem az a szabály, hogy amelyik mondat “van”-nal kezdődik, az a “there is” és kész. Vegyünk két mondatot:
    Jobbra van a konyha.
    Jobbra van egy konyha.
    Eltérés csak a névelőben van, mégis az egyik mondatban “is”, a másikban “there is” lesz angolul.
    A névmásoknál szerintem nem egyértelműek a szabályok. Én nem érezném az everywhere és nobody mellett a különbséget az “is” és “there is” között – más kérdés, hogy középfokon ezt nem is kell tudni.
    De akkor meg tudnád mondani, hogy a németben mi a különbség az “Es gibt niemand im Zimmer” és a “Niemand ist im Zimmer” között? Az előbbi egyáltalán előfordul? Sajnos mostanában nem tudom elérni német anyanyelvű ismerősömet. Azért is érdekes kérdések ezek, mert az olaszban és a franciában ilyen névmásoknál mindig c’è, ci sono ill. il y a van.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


− 4 = 5

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>