Török névszói állítmány és kopula
Koşaç tümcesi
–
Belek, Törökország. A török névszói állítmány egyik rezidenciája a sok közül.
A török névszói állítmány használata bizonyos szempontból hasonlít a magyarra, és eltér pl. az angoltól, némettől. De azért a magyartól is jelentősen különbözik.
Először is nézzük a személyes névmások alanyesetét:
ben én
sen te
o ő
biz mi
siz ti
onlar ők
Angol, német és egyéb nyugati indoeurópai nyelvi tanulmányainkban azzal szembesültünk, hogy azokban a nyelvekben pusztán névszói állítmány nincsen, csak névszói-igei állítmány, tehát a létigét akkor is ki kell tenni, amikor a magyarban nem (pl. Ő fiú; ők fiúk: angolul: He is a boy; they are boys, németül: Er ist ein Junge, sie sind Jungen).
A törökben ez elég érdekesen alakul. E/3-ban, a magyarhoz hasonlóan pusztán névszóval is kifejezhetjük az állítmányt (pl. Ő rendes. – O düzenli.), T/3-ban azonban (és persze a többi személyben is) már odakerül „valami”. De mi ez a „valami”? Az ún. kopulát a török nem külön szóval fejezi ki (mint pl. az angol az am, is, are, vagy a német bin, bist, sind), hanem ragokkal, amik az állítmány névszói részéhez kapcsolódnak és azzal egybe írjuk. Ezt kb. úgy kell elképzelni, mintha angolul azt mondanánk, hogy I studentam, you studentare, they studentare, vagy németül, hogy ich studentbin, du studentbist, sie studentensind. A törökben ezek a ragok a következők:
Ben -(y)ım / im / um / üm
Sen -sın / sin / sun / sün
O –
Biz -(y)ız / iz / uz / üz
Siz -sınız / siniz / sunuz / sünüz
Onlar -lar / ler
Ezeket a ragokat alanyesetű névszókhoz illesztve kapjuk meg azt, amit néhány más nyelvben a létigével fejezünk ki.
Az E/1-ben és T/1-ben a zárójelben lévő y egy ún. kötőhang, amit akkor illesztünk a rag és a névszó közé, ha a szó magánhangzóra végződik. Pl.: Kanadalıyız. (Kanadaiak vagyunk.) – Tehát két azonos magánhangzó nem olvadhat egybe!
.
.
Állítás:
Mint látható, E/1-ben, E/2-ben, T/1-ben, T/2-ben négyféle, T/3-ban kétféle rag közül kell választani. Hogy melyik ragot válasszuk, azt a névszó utolsó magánhangzója határozza meg:
| Személyes névmás: | A / I után | E / İ után | O / U után | Ö / Ü után | Általános képlet |
| Ben | -(y)ım | -(y)im | -(y)um | -(y)üm | -(y)I°m |
| Sen | -sın | -sin | -sun | -sün | -sI°n |
| O | – | – | – | – | – |
| Biz | -(y)ız | -(y)iz | -(y)uz | -(y)üz | -(y)I°z |
| Siz | -sınız | -siniz | -sunuz | -sünüz | -sI°nI°z |
| Onlar | (-lar)* | (-ler)* | (-lar)* | (-ler)* | (-lA°r)* |
*A -lar/ler toldalék használatáról bővebb információt ide kattintva (török többes szám) érhetsz el.
.
| Ben macarım. Én magyar vagyok. Sen macarsın. Te magyar vagy. O, macar. Ő magyar. |
Ben evdeyim. Én otthon vagyok. Sen evdesin. Te otthon vagy. O, evde. Ő otthon van. |
| Biz macarız. Mi magyarok vagyunk. Siz macarsınız. Ti magyarok vagytok. Onlar macar. / Macarlar. Ők magyarok. |
Biz evdeyiz. Mi otthon vagyunk. Siz evdesiniz. Ti otthon vagytok. Onlar evde. / Evdeler. Ők otthon vannak. |
| . Ben uykuluyum. Én álmos vagyok. Sen uykulusun. Te álmos vagy. O, uykulu. Ő álmos. |
. Ben şoförüm. Én sofőr vagyok. Sen şoförsün. Te sofőr vagy. O, şoför. Ő sofőr. |
| Biz uykuluyuz. Mi álmosak vagyunk. Siz uykulusunuz. Ti álmosak vagytok. Onlar uykulu. / Uykulular. Ők álmosak. |
Biz şoförüz. Mi sofőrök vagyunk. Siz şoförsünüz. Ti sofőrök vagytok. Onlar şoför. / Şoförler. Ők sofőrök. |
Többes számú alany esetén a főneveket nem kell külön többes számba tenni (szemben pl. a magyarral, pl. álmosak vagyunk), a ragok maguk utalnak a többes számra. Egyébként a főnév többes számának a jele is -lar/ler, ami megegyezik a T/3 raggal (insan = ember; insanlar = emberek, (ők) emberek).
A személyes névmás – a magyarhoz hasonlóan – elhagyható, hiszen a személyragok utalnak a cselekvő alany számára és személyére. E/3-ban a személyes névmás után egy vesszőt szoktak írni ha névszói állítmányozásról van szó, ugyanis az o másik jelentése az/az a… (mutató névmás), és a megkülönböztetés végett ha a mutató névmás értelmét használják egy mondaton belül, akkor nem kell a vessző, azonban beszéd közben nincs hanglejtésbeli változás (csak írásban különböztetik meg, mivel valódi élethelyzetben sokkal egyértelműbb, mire akarnak utalni, de egyáltalán nem kötelező). Példa:
| O, hemşire. Ő ápoló. O hemşire. Az az ápoló. |
O, evde. Ő otthon van. (szószerint: házban van.) O evde. Abban a házban. |
.
.
Tagadás:
A tagadás a değil tagadószóval történik, és tagadáskor nem a névszót, hanem magát a tagadószóhoz illesztik a személyragokat, aminek jelen esetben a tagadószó miatt a toldaléknak csak egy alakjára lesz szükségünk:
Ben rus değilim. Én nem vagyok orosz.
Sen doktor değilsin. Te nem vagy orvos.
O, asker değil. Ő nem katona.
Biz yabancı değiliz. Mi nem vagyunk külföldiek.
Siz garson değilsiniz. Ti nem vagytok pincérek.
Onlar mühendis değil. / Mühendis değiller. Ők nem mérnökök.
.
.
Kérdés:
Kérdéskor (hasonlóan a tagadáshoz) a kérdőszócskát kell ragozni a névszó helyett. Kivéve T/3-ban: abban az esetben a kérdőszócska nem kap ragot! A kérdő mondat „segédszava” a ragokhoz hasonlóan négyalakú szócska, amit külön kell írni a szavaktól, mert nem toldalék:
mı / mi / mu / mü
Ez a magyarban kb. a vagyok-e, vagy-e, stb. kifejezésnek feletethető meg. Alakja szintén a névszó utolsó magánhangzójától függ, ehhez illeszkednek a megfelelő magánhangzóval rendelkező személyragok (pl. miyim, misin…, muyum, musun…, a „magánhangzó-torlódás” elkerülése érdekében y kerül két magánhangzó közé).
A kérdés képzése:
Ben rus muyum? Én orosz vagyok?
Sen doktor musun? Te orvos vagy?
O, asker mi? Ő katona?
Biz yabancı mıyız? Mi külföldiek vagyunk?
Siz garson musunuz? Ti pincérek vagytok?
Onlar mühendis mı? / Mühendisler mi? Ők mérnökök?
.
.
Tagadás kérdése:
Tulajdonképpen a nevében is benne van, hogy ez kérdés és tagadás egyben. Csodálkozást fejezhetünk ki vele. A lényeg az, hogy a kérdőszócska kap elsősorban személyragot, T/3-ban azonban a tagadószó.
Ben rus değil miyim? Én nem vagyok orosz?
Sen doktor değil misin? Te nem vagy orvos?
O, asker değil mi? Ő nem katona?
Biz yabancı değil miyiz? Mi nem vagyunk külföldiek?
Siz garson değil misiniz? Ti nem vagytok pincérek?
Onlar mühendis değil mi? / Mühendis değiller mi? Ők nem mérnökök?
.
T/3-ban SOHA nem kap -lar/ler ragot a kérdőszócska!
.
..
.
Ez a bejegyzés nem jöhetett volna létre Kriseff (hristfor@inbox.ru) nélkül.
.
.
Kapcsolódó bejegyzés:
Létezés – lenni vagy nem lenni? Van valami valahol. Hogy mondjuk ezt idegen nyelven?
.
Török nyelvi teszt, névszói állítmány
Török nyelvi teszt, névszói állítmány
Török nyelvi teszt, névszói állítmány
Török nyelvi teszt, névszói állítmány
