Francia jelen idő, kijelentő mód: a -RE végű igék

A francia igeragozás:
jelen idő, kijelentő mód

(L’indicatif présent)

A francia -re végű igék

A francia -re végű igéknél a -re végződés felel meg a magyar -ni főnévi igenév végződésnek. (Pl. vendre – eladni.) A jelen idejű igealakok képzéséhez először el kell hagyni ezt a végződést, az így kapott igetőhöz jönnek a személyragok. A francia igeragozás ebben az igecsoportban kissé összetett. T/3-ban és egyes számban a ragok nem hallatszanak, de egyéb okok miatt sokszor eltér kiejtésben a T/3 alakja az egyes számú alakoktól.

francia igeragozás Louvre piramis

Lásd még: Francia jelen idő: az -er végű igék ragozása

Francia jelen idő: az -ir végű igék ragozása

A -re végű igéknek két csoportja létezik: 1. -tre és -dre végű igék: E/3-ban nem kapják meg a -t ragot (t és d után nem is mutatna jól); 2. A -re előtt nincs t vagy d, ezek -t ragot kapnak E/3-ban.

1. A -tre és -dre végű igék. Ezek E/3-ban nem kapnak személyragot. A következő ragokat kapják:

-s
-s
– (nincs rag)

-ons
-ez
-ent

-dre végű igék:

VENDRE
(eladni)
je vends tu vends il vend nous vendons vous vendez ils vendent
ATTENDRE
(várni)
j’attends tu attends il attend nous attendons vous attendez ils attendent

Ugyanígy ragozódik még pl.:

défendre (védeni), descendre (lemenni, leszállni), entendre (hallani), étendre (kiterjeszteni, növelni), fondre (olvadni, olvasztani), pendre (akasztani, függni), perdre (elveszteni), prétendre (igényelni, követelni), rendre (visszaadni, tenni valamilyenné), répandre (önteni), répondre (válaszolni).

Az -aindre, -eindre, -oindre végű igék többes számban gn-nyel örvendeztetnek meg minket. A d mindenhol kiesik, és többes számban az n helyébe lép a gn:

CRAINDRE
(félni)
je crains tu crains il craint nous craignons vous craignez ils craignent
ÉTEINDRE
(kikapcsolni)
j’éteins tu éteins il éteint nous éteignons vous éteignez ils éteignent
PEINDRE
(festeni)
je peins tu peins il peint nous peignons vous peignez ils peignent
REJOINDRE
(utolérni)
je rejoins tu rejoins il rejoint nous rejoignons vous rejoignez ils rejoignent

-tre végű igék:

A -tre végűek között szabályos ige nemigen van. A -re előtti t E/1-ben és E/2-ben általában eltűnik, az -s rag felülírja, de ha mégsem, akkor valami más szabálytalanság boldogít minket.

Az -aître végű igéknél többes számban ss kerül a személyrag elé. E/3 kivételével î helyett i áll, mert a circonflexe az s hiányát jelöli és csak E/3-ban nem s jön utána:

apparaître
(megjelenni)
j’apparais tu apparais il apparaît nous apparaissons vous apparaissez ils apparaissent
disparaître
(eltűnni)
je disparais tu disparais il disparaît nous disparaissons vous disparaissez il disparaissent
connaître
(ismerni)
je connais tu connais il connaît nous connaissons vous connaissez ils connaissent
naître
(születni)
je nais tu nais il naît nous naissons vous naissez ils naissent

A -ttre végű igék egyes számában tt helyett t áll. Lényegében csak a battre és a mettre ige tartozik ide (és származékaik, pl. combattre – küzdeni, versenyezni, permettre – megengedni, promettre – megígérni), így ezek rendhagyóknak is felfoghatók:

METTRE
(helyezni, tenni)
je mets tu mets il met nous mettons vous mettez ils mettent
BATTRE
(ütni)
je bats tu bats il bat nous battons vous battez ils battent

2. Azok az igék, ahol a -re előtt nincs d vagy t. Ezek E/3-ban -t ragot kapnak, a másik csoporttal szemben. Azonban szinte minden ilyen ige rendhagyó, ezért nehéz a -re végű igék ragozására pontos szabályt felállítani. A ragok:

-s
-s
-t

-ons
-ez
-ent

a) Nagyjából csak a rompre (és származékai, pl. interrompre – megszakítani) és a rire (származéka: sourire – mosolyogni) szabályos. A rire ragozását furcsasága miatt sokszor külön feltüntetik a könyvek, pedig szabályos ige. Az a furcsa benne, hogy nincs benne kivételesen semmi furcsa:

ROMPRE
(törni)
je romps tu romps il rompt nous rompons vous rompez ils rompent
RIRE
(nevetni)
je ris tu ris il rit nous rions vous riez ils rient

A többi ige ragozása többé-kevésbé eltér ettől. Ezért sok könyv nem is foglalkozik csoportosításukkal részletesen, mert szinte minden ige valamilyen speciális alcsoportba tartozik. A rag előtt a tő vége sokszor eltűnik vagy módosul (ahogy a fenti mettre és battre igénél is).

b) A -vre végű igék egyes számában nincs ott a tő végi v, többes számban ott van:

VIVRE
(élni)
je vis tu vis il vit nous vivons vous vivez ils vivent
SUIVRE
(követni)
je suis tu suis il suit nous suivons vous suivez ils suivent

c) Az -ire végű igék többes számában a rag előtt sok esetben s jelenik meg:

LIRE
(olvasni)
je lis tu lis il lit nous lisons vous lisez ils lisent
CONDUIRE
(vezetni)
je conduis tu conduis il conduit nous conduisons vous conduisez ils conduisent
TRADUIRE
(lefordítani)
je traduis tu traduis il traduit nous traduisons vous traduisez il traduisent

Ilyen, többes számban s-sel bővülő ige még: détruire (lerombolni), introduire (bevezetni), produire (termelni), suffire (elégnek lenni), taire (lecsendesít). A plaire is ilyen, de E/3-ban a háztető (accent circonflexe) befigyel:

PLAIRE
(tetszeni)
je plais tu plais il plaît nous plaisons vous plaisez ils plaisent

d) Egyéb rendhagyó igék:

Többes számban szintén s-t told a rag elé a dire, faire, de ennyivel nem ússzuk meg őket:

DIRE
(mondani)
FAIRE
(tenni, csinálni)
je dis
tu dis
il dit
je fais
tu fais
il fait
nous disons
vous dites
ils disent
nous faisons*
vous faites
ils font

* A faisons kiejtése rendhagyó, az ai kiejtése elnyelt ∂.
A dire és faire T/2 alakban -ez helyett csak -es ragot kap, ami nem hallatszik.

Az être is -es ragot kap T/2-ben, mint a dire és faire, de a többi alakja is teljesen rendhagyó. Ez a francia igeragozás rendhagyóságának a csúcspontja:

ÊTRE
(lenni)
je suis tu es il est nous sommes vous êtes ils sont

Az écrire és a boire annyiban hasonlóak, hogy többes számban mindkettő v-t told be. A boire egyéb rendhagyósággal is kedveskedik többes számban:

ÉCRIRE
(írni)
j’écris tu écris il écrit nous écrivons vous écrivez ils écrivent
BOIRE
(inni)
je bois tu bois il boit nous buvons vous buvez ils boivent

A croire, traire némiképp hasonlóak egymáshoz. T/1-ben és T/2-ben y van a tő végén, míg T/3-ban i:

CROIRE
(gondolni)
je crois tu crois il croit nous croyons vous croyez ily croient
TRAIRE
(fejni)
je trais tu trais il trait nous trayons vous trayez ils traient

A traire-hez hasonló ragozású: distraire (elterelni, szórakoztatni), extraire (kivenni, bányászni).

A vaincre nem kap E/3-ban t ragot, többes száma sem épp szokásos. Ugyanígy ragozódik a convaincre (meggyőzni) is:

VAINCRE
(győzni)
je vaincs tu vaincs il vainc nous vainquons vous vainquez ils vainquent

A prendre egyes számában megmarad, többes számában eltűnik a d. T/3-ban az n megduplázódik:

PRENDRE
(fogni, venni)
je prends tu prends il prend nous prenons vous prenez ils prennent

A prendre-hoz hasonlóan ragozódik pl. az apprendre (tanulni) és comprendre (megérteni).

Érdekesség: A francia igeragozás néhány rendhagyósága a latinra vezethető vissza. Sok ige alakjából kiestek betűk. Például az écrire latinul scribere volt, melynek b-je a vulgáris latin egyes változataiban v-vé alakulhatott. Később a francia nyelv története folyamán ez a v teljesen eltűnt a legtöbb alakból, de többes számban (écrivons, écrivez, écrivent) megmaradt. Az olaszban azóta is megtalálható a v ennek az igének az alakjaiban (pl. scrivere – írni; scrivo – írok; scrivi – írsz; scrive – ír; scriviamo – írunk). A boire igével is hasonló a helyzet, latinul bibere, melyből a második b v-vé alakult, majd egyes alakokból ki is esett (pl. bois, boit), míg többes számban megmaradt (buvons, buvez, boivent). Az olaszban a bibere később bevere lett, majd bere alakra rövidült a főnévi igeneve, de ragozott alakjaiban megmaradt a v, pl. bevo – iszom; beviamo – iszunk. Az -ire végű igék is hosszabbak voltak eredetileg, pl. latin legere → lire; traducere → traduir, a hosszabb alakból a többes számban maradt csak meg egy mássalhangzó. Hogy ez a mássalhangzó hogyan lett s (pl. lisons, traduisons) a g-ből ill. a c-ből, az összetettebb kérdés. A naître-típusú igékben az î után eredetileg s állt (pl. latin nasci – születni), ami ha eltűnt a franciában, azt egy háztetővel jelölik. Hosszabb szó volt eredetileg a dire (latin dicere) és faire (latin facere) is, ennek nyomait őrzik a disons, disent, faisons alakok. A létige (latin: esse) a latinban is teljesen rendhagyó volt, ebből a francia írásban nagyon sokat megőrzött: es ‘vagy’, est ‘van’, sumus (francia sommes) ‘vagyunk’, sunt (francia sont) ‘vannak’.
Bővebben lásd még: A latinhoz képest megrövidült főnévi igenév alakok az olaszban

Linkek:

Thoughtco.com – A szabályos -re végű igék

French etc – 50 gyakori -re végű ige listája angol megfelelőikkel

Lefigaro.fr: Liste des verbes les plus fréquents – A leggyakoribb francia igék listája. A ragozásukat is megtekinthetjük, tetszőleges igét is elragoz

Verbix – tetszőleges francia ige ragozását megtekinthetjük

Forrás a francia igeragozás témához:

Az igék különböző alcsoportjainak megállapításához ragozási táblázatokat, függelékeket használtam, például a belinkelt oldalakat és a következőket:

dr. Pataki Pál Francia nyelvkönyv a gimnázium IV. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

dr. Pataki Pál: Francia nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


3 − = 2

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>