A vegyjelek létkérdés!
Az elemek neve spanyolul található az ábrákon. Mert miért ne? A vegyjelek szerencsére nemzetköziek.
De ha jobban megnézzük, itt valami nem stimmel… vagy mégis?
Érdekes játék lehet ráérő emberek számára az, hogy vegyjelekből szavakat vagy mondatokat próbálnak alkotni. Erősen behatárolható lehet azoknak a mondatoknak a száma, melyeket vegyjelekből lehet összerakni. Mivel az angolra jellemzőek a rövid szavak, nagyobb eséllyel próbálkozhatunk ezzel a nyelvvel. De ez nem jelent semmit, ettől még akár nagyon hosszú magyar szavakat is össze lehetne tákolni vegyjelekből. Esetleg lehetne versenyt kiírni, hogy ki tudja a leghosszabb szót a legkevesebb vegyjelből elegyíteni.
Hogy honnan jött a megfigyelés, hogy egyes vegyjelek önmagukban értelmes angol szavak? Nem is tudom… Egyesek képesek egy életet leélni úgy, hogy meg se fordul a fejükben, hogy a He a hélium vegyjele és angol névmás is egyben, az I pedig szintén angol névmás és vegyjel is. Esetleg előfordulhat, hogy vegyészek vagy vegyészmérnökök, akik munkájuk során sokat használják az angolt, elgondolkoznak ezen is? Angol anyanyelvűeknél nagyobb a valószínűsége, hogy kémiaóra után egy iskolás fejébe szöget üt, hogy az I és a He az mást is jelent? Feltételezem, nem én vagyok az első, aki ezt kitalálta, biztos próbálkoztak már ilyennel, aminek a neten is kéne, hogy nyoma legyen. Bár annyira talán senki nem ér rá, hogy ilyen lényegtelen dolgokkal töltse idejét, hogy mindezt akár csak egy blogba leírja, csak én vagyok ennyire őrült.
Titkos nyelv megalkotásához is jó alap a periódusos rendszer. Senki nem gondolná, hogy az „53, 95″ ezen a titkos nyelven azt jelenti, hogy „I am”. Pedig csak a jód és az amerícium rendszámai ezek, melyek vegyjelei kiadják a létige első alakját angolul. De könnyen lehet, hogy az angol anyanyelvű vegyészek „I am” helyett csak azt mondják, „53, 95″. (Hiszen közismert, hogy a matematikus a tyúkokat úgy hívja, hogy, 3,14 3,14). Azt is könnyen kódolhatjuk mások számára megfejthetetlenné, hogy „I am here”, ez „53, 95, 2, 75″ (I Am He Re).
Végül házi feladatként néhány kód. Mely angol szavak ezek?
2, 18
4, 18
32, 18
26, 18
56, 75
3, 4, „R”, 13 = 3, 5, 68, 13
114, 8, 74, 68
Ha valakit kicsit komolyabban érdekel a kémia és a nyelvészet kapcsolata, az se keseredjen el. Az elemek elnevezésének eredetéről is olvashatunk. Sőt, kiderült az is, hogy egyes nyelvekben néhány elemnek teljesen más neve van. Erről bővebben: Kémia és nyelvészet.
Link:
A periódusos rendszerről angolul