Eszperantó határozószó

Az eszperantó határozószó jellemző végződése az -e . Ez azt is jelenti, hogy más szófajú szavakból az -e végződés segítségével határozószót alkothatunk. Például melléknevekből módhatározó képezhető, ha a melléknévi -a végződést -e végződésre változtatjuk:

bona (jó) → bone (jól)
bela (szép) → bele (szépen)
feliĉa (boldog) → feliĉe (boldogan)
rapida (gyors) → rapide (gyorsan)
nervoza (ideges) → nervoze (idegesen)
dormema (álmos) → dormeme (álmosan)
pacienca (türelmes) → pacience (türelmesen)

Mia frato sufiĉe bone parolas Esperanton – A testvérem elég jól beszéli az eszperantót.
Venu rapide! – Gyere gyorsan!
Mi vekiĝis dormeme – Álmosan ébredtem.
Mi atendas pacience – Türelmesen várok.

Ezeket a határozószókat ugyanúgy fokozhatjuk, mint a mellékneveket: bele ‘szépen’ – pli bele ‘szebben’ – plej bele ‘a legszebben’. (Fontos, hogy felsőfokban nincs la névelő a plej előtt, ha határozószót fokozunk!) Bővebben: Az eszperantó melléknevek és határozószók fokozása.

Időhatározót is képezhetünk az -e végződéssel, például főnevekből. Ilyenkor külön elöljárószóra nincs szükség. Néhány más nyelvben ilyenkor elöljárószót használunk, a magyarban pedig általában ragot (pl. délben, hétfőn), néhány esetben nincs rag (pl. reggel, este):

mateno (reggel) → matene (reggel – mint időhatározó)
tagmezo (dél) → tagmeze (délben)
vespero (este) → vespere (este – mint időhatározó)
lundo (hétfő) → lunde (hétfőn)
sabato (szombat) → sabate (szombaton)

frua (korai) → frue (korán)

Sabate oni kutime ripozas – Szombaton (szombatonként) általában pihen az ember.
Hieraŭ mi ellitiĝis frue – Tegnap korán keltem.

Vannak olyan szavak, melyek nem -e végűek, de időhatározót fejeznek ki: hodiaŭ (ma), hieraŭ (tegnap), morgaŭ (holnap), baldaŭ (nem sokára).

Hodiaŭ mi multe laboras – Ma sokat dolgozom.
Hieraŭ mi multe laboris – Tegnap sokat dolgoztam.
Morgaŭ mi multe laboros – Holnap sokat fogok dolgozni.
Baldaŭ venos printempo – Nem sokára jön a tavasz.

Helyhatározót is kifejezhetünk így, amely hol? kérdésre válaszol. Itt sincs szükség külön elöljárószóra:

parko (park) → parke (parkban)
sudo (dél) → sude (délen)
nordo (észak) → norde (északon)
oriento (kelet) → oriente (keleten)
okcidento (nyugat) → okcidente (nyugaton)
Tero (Föld) → Tere (a Földön)
hejmo (otthon) → hejme (otthon – mint helyhatározó)
teatrejo (színház) → teatreje (a színházban)
kinejo (mozi) → kineje (a moziban)
malsanulejo (kórház) → malsanuleje (a kórházban)
lernejo (iskola) → lerneje (az iskolában)

Ahogy látható, például az -ejo végű, helyet jelölő főneveknél jellemző a helyhatározó kifejezése -e végződéssel. Ezt egyébként általában elöljárószóval (főleg az en-nel) is kifejezhetjük:

en la malsanulejo (a kórházban)
en la lernejo (az iskolában)

–

Link az eszperantó határozószó témához:

American Esperantist videója: Esperanto Adverbs (mini lesson) – 2 percben pár szót ejt az -e végű határozókról. Példamondatokat is hoz. A videó angol nyelvű.

Hasonló jelenségek más nyelvekben:

Határozószó képzése melléknévből az angolban.

Határozószó képzése melléknévből az olaszban.