A francia igeragozás:
jelen idő, kijelentő mód
(L’indicatif présent)

A francia -re végű igék

A francia -re végű igéknél a -re végződés felel meg a magyar -ni főnévi igenév végződésnek. (Pl. vendre – eladni.) A jelen idejű igealakok képzéséhez először el kell hagyni ezt a végződést, az így kapott igetőhöz jönnek a személyragok. A francia igeragozás ebben az igecsoportban kissé összetett. T/3-ban és egyes számban a ragok nem hallatszanak, de egyéb okok miatt sokszor eltér kiejtésben a T/3 alakja az egyes számú alakoktól.

Lásd még: Francia jelen idő: az -er végű igék ragozása

Francia jelen idő: az -ir végű igék ragozása

A -re végű igéknek két csoportja létezik: 1. -tre és -dre végű igék: E/3-ban nem kapják meg a -t ragot (t és d után nem is mutatna jól); 2. A -re előtt nincs t vagy d, ezek -t ragot kapnak E/3-ban.

1. A -tre és -dre végű igék. Ezek E/3-ban nem kapnak személyragot. A következő ragokat kapják:

-s
-s
– (nincs rag)

-ons
-ez
-ent

-dre végű igék:

Ugyanígy ragozódik még pl.:

défendre (védeni), descendre (lemenni, leszállni), entendre (hallani), étendre (kiterjeszteni, növelni), fondre (olvadni, olvasztani), pendre (akasztani, függni), perdre (elveszteni), prétendre (igényelni, követelni), rendre (visszaadni, tenni valamilyenné), répandre (önteni), répondre (válaszolni).

Az -aindre, -eindre, -oindre végű igék többes számban gn-nyel örvendeztetnek meg minket. A d mindenhol kiesik, és többes számban az n helyébe lép a gn:

A RÉSOUDRE (megoldani) ige nagyon csúnya, rendhagyó. Az egyes száma követi a fenti igék logikáját, többes számban viszont az ou átvált o-ra, ezen kívül még egy lv is bekerül a rag elé. Így többes számban -olv- lesz ott:

je résous
tu résous
il résout

nous résolvons
vous résolvez
ils résolvent

A MOUDRE (őrölni) egy fokkal talán barátságosabb. Egyes számban a d mindig ott marad:

je mouds, tu mouds, il moud.

Többes számban csak l kerül a rag elé:

nous moulons, vous moulez, ils moulent.

-tre végű igék:

A -tre végűek között szabályos ige nemigen van. A -re előtti t E/1-ben és E/2-ben általában eltűnik, az -s rag felülírja, de ha mégsem, akkor valami más szabálytalanság boldogít minket.

Az -aître végű igéknél többes számban ss kerül a személyrag elé. E/3 kivételével î helyett i áll, mert a circonflexe az s hiányát jelöli és csak E/3-ban nem s jön utána:

A -ttre végű igék egyes számában tt helyett t áll. Lényegében csak a battre és a mettre ige tartozik ide (és származékaik, pl. combattre – küzdeni, versenyezni, permettre – megengedni, promettre – megígérni), így ezek rendhagyóknak is felfoghatók:

2. Azok az igék, ahol a -re előtt nincs d vagy t. Ezek E/3-ban -t ragot kapnak, a másik csoporttal szemben. Azonban szinte minden ilyen ige rendhagyó, ezért nehéz a -re végű igék ragozására pontos szabályt felállítani. A ragok:

-s
-s
-t

-ons
-ez
-ent

a) Nagyjából csak a rompre (és származékai, pl. interrompre – megszakítani) és a rire (származéka: sourire – mosolyogni) szabályos. A rire ragozását furcsasága miatt sokszor külön feltüntetik a könyvek, pedig szabályos ige. Az a furcsa benne, hogy nincs benne kivételesen semmi furcsa:

A többi ige ragozása többé-kevésbé eltér ettől. Ezért sok könyv nem is foglalkozik csoportosításukkal részletesen, mert szinte minden ige valamilyen speciális alcsoportba tartozik. A rag előtt a tő vége sokszor eltűnik vagy módosul (ahogy a fenti mettre és battre igénél is).

b) A -vre végű igék egyes számában nincs ott a tő végi v, többes számban ott van:

c) Az -ire végű igék többes számában a rag előtt sok esetben s jelenik meg:

Ilyen, többes számban s-sel bővülő ige még: détruire (lerombolni), introduire (bevezetni), produire (termelni), suffire (elégnek lenni), taire (lecsendesít). A plaire is ilyen, de E/3-ban a háztető (accent circonflexe) befigyel:

d) Egyéb rendhagyó igék:

Többes számban szintén s-t told a rag elé a dire, faire, de ennyivel nem ússzuk meg őket:

* A faisons kiejtése rendhagyó, az ai kiejtése elnyelt ∂.
A dire és faire T/2 alakban -ez helyett csak -es ragot kap, ami nem hallatszik.

A contredire (ellentmondani) nem követi T/2-ben a dire rendhagyóságát! Vous contredisez.

Az être is -es ragot kap T/2-ben, mint a dire és faire, de a többi alakja is teljesen rendhagyó. Ez a francia igeragozás rendhagyóságának a csúcspontja:

Az écrire és a boire annyiban hasonlóak, hogy többes számban mindkettő v-t told be. A boire egyéb rendhagyósággal is kedveskedik többes számban:

A croire, traire némiképp hasonlóak egymáshoz. T/1-ben és T/2-ben y van a tő végén, míg T/3-ban i:

A traire-hez hasonló ragozású: distraire (elterelni, szórakoztatni), extraire (kivenni, bányászni).

A vaincre nem kap E/3-ban t ragot, többes száma sem épp szokásos. Ugyanígy ragozódik a convaincre (meggyőzni) is:

A prendre egyes számában megmarad, többes számában eltűnik a d. T/3-ban az n megduplázódik:

A prendre-hoz hasonlóan ragozódik pl. az apprendre (tanulni) és comprendre (megérteni).

–

Érdekesség: A francia igeragozás néhány rendhagyósága a latinra vezethető vissza. Sok ige alakjából kiestek betűk. Például az écrire latinul scribere volt, melynek b-je a vulgáris latin egyes változataiban v-vé alakulhatott. Később a francia nyelv története folyamán ez a v teljesen eltűnt a legtöbb alakból, de többes számban (écrivons, écrivez, écrivent) megmaradt. Az olaszban azóta is megtalálható a v ennek az igének az alakjaiban (pl. scrivere – írni; scrivo – írok; scrivi – írsz; scrive – ír; scriviamo – írunk). A boire igével is hasonló a helyzet, latinul bibere, melyből a második b v-vé alakult, majd egyes alakokból ki is esett (pl. bois, boit), míg többes számban megmaradt (buvons, buvez, boivent). Az olaszban a bibere később bevere lett, majd bere alakra rövidült a főnévi igeneve, de ragozott alakjaiban megmaradt a v, pl. bevo – iszom; beviamo – iszunk. Az -ire végű igék is hosszabbak voltak eredetileg, pl. latin legere → lire; traducere → traduir, a hosszabb alakból a többes számban maradt csak meg egy mássalhangzó. Hogy ez a mássalhangzó hogyan lett s (pl. lisons, traduisons) a g-ből ill. a c-ből, az összetettebb kérdés. A naître-típusú igékben az î után eredetileg s állt (pl. latin nasci – születni), ami ha eltűnt a franciában, azt egy háztetővel jelölik. Hosszabb szó volt eredetileg a dire (latin dicere) és faire (latin facere) is, ennek nyomait őrzik a disons, disent, faisons alakok. A létige (latin: esse) a latinban is teljesen rendhagyó volt, ebből a francia írásban nagyon sokat megőrzött: es ‘vagy’, est ‘van’, sumus (francia sommes) ‘vagyunk’, sunt (francia sont) ‘vannak’.
Bővebben lásd még: A latinhoz képest megrövidült főnévi igenév alakok az olaszban

–

Linkek:

Thoughtco.com – A szabályos -re végű igék

French etc – 50 gyakori -re végű ige listája angol megfelelőikkel

Lefigaro.fr: Liste des verbes les plus fréquents – A leggyakoribb francia igék listája. A ragozásukat is megtekinthetjük, tetszőleges igét is elragoz

Verbix – tetszőleges francia ige ragozását megtekinthetjük

Forrás a francia igeragozás témához:

Az igék különböző alcsoportjainak megállapításához ragozási táblázatokat, függelékeket használtam, például a belinkelt oldalakat és a következőket:

dr. Pataki Pál Francia nyelvkönyv a gimnázium IV. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

dr. Pataki Pál: Francia nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest

–