A török toldalékolás

Türk ekleri

A török toldalékolás szokatlan azoknak, akik angolt, németet és hasonló idegen nyelveket tanultak. Bár a magyarban is megvan a jelenség, hogy a toldalék hasonul a szótőhöz, és a toldalék magánhangzói is a szótő magánhangzóihoz illeszkednek. A -ban, -ben ragot a ház szóhoz téve úgy mondjuk, hogy „házban”, de a tévé szóhoz téve már úgy, hogy „tévében”. A -vá, -vé toldalék „v” hangja a tő végződéséhez hasonul, pl. nagy + vá = naggyá.

–

Magánhangzó-hangtörvények:

Mielőtt a magánhangzók szabályaira térnénk rá, először vegyük szemügyre az alábbi ábrát! A török magánhangzók rendszerét egy kocka 8 csúcsához lehet hasonlítani, ahol a csúcsokkal szemben lévő csúcsok az adott magánhangzó vele szembeni ellentétes párját lehet találni; attól függ milyen szempont szerint, hogy melyik irányba (pl.: az a hang kerekített párja → o; az u hang magas hangrendű megfelelője → ü; az i hang nyílt párja → e hang stb…).

–

1. Hangrend szerinti illeszkedés: a török dallamos nyelv, de nem olyan módon, mint pl. az olasz. A török a hangharmóniában fejezi ki „dallamosságát”: ennek alapján a magánhangzók hangrend szerint (mint a magyarban) két csoportra oszthatók:

Ez azért fontos, mert a toldalékok e szabály szerint illeszkednek a szóhoz (hasonlóan a magyarhoz): háromféle toldaléktípus van: egy-, két- és négyalakú toldalékok. Ez hangrend szerinti hasonulás/illeszkedés.

Egyalakú toldalékok: nincs jelölése, mivel hangrendtől függetlenül a toldalék egy alakban fordul csak elő (pl.: -ken, -ç, -ki).

Kétalakú toldalékok: ez a toldaléktípus a szó hangrendjéhez igazodik. Ez a hangrend szerinti illeszkedés értelmében a/e hangváltozást jelent. Jelölése: A°. Ha az utolsó szótagban a magánhangzó:
–  mély hangrendű, akkor a toldalék a hangzóval illeszkedik
–  magas hangrendű, akkor a toldalék e hangzóval illeszkedik

Négyalakú toldalékok: ez a toldaléktípus a szó hangrendjén felül a képzés módjához is igazodik. Ez a hangrend szerinti illeszkedés értelmében ı/i/u/ü hangváltozást jelent. Jelölése: I°. Ha az utolsó szótagban a magánhangzó:
–  mély hangrendű és ajakréses, a toldalék ı hangzóval illeszkedik
–  mély hangrendű és ajakkerekítéses, a toldalék u hangzóval illeszkedik
–  magas hangrendű és ajakréses, a toldalék i hangzóval illeszkedik
–  magas hangrendű és ajakkerekítéses, a toldalék ü hangzóval illeszkedik

Vannak rendhagyó szavak, melyek fonetikai okoknál fogva nem követik ezt a szabályrendszert. Ezek a szavak mindegyike jövevényszó (melyről bővebb információt itt találsz); a török szavak mind szabályosak maradnak ehhez. Ezeket a szavakat a rendhagyó többesszámnál találod.

––

2. Magánhangzó-kiesés: erre sajnos nincs túl pontos szabály. Általában az olyan két szótagú szavaknál, melyeknek az utolsó szótagjában zárt magánhangzó (azaz ı, i, u, ü hang) szerepel és mássalhangzóra végződnek, az előbb említett magánhangzók kiesnek, ha magánhangzóval kezdődő toldalékkal látjuk el. Leggyakoribb ez a jelenség a testrészeket jelentő szavaknál, de előfordulnak egyéb jelentésű szavaknál is.

Mássalhangzóval kezdődő toldalékoknál nincs felcserélődés (nehir + -ler » nehirler) és ha nem ı/i/u/ü betűvel kezdődik a toldalék, akkor is kiesik a szótő utolsó szótagjából a magánhangzó (nehir + -(y)e » nehre). Példák néhány toldalékkal:

*A többesszámnál nem történik változás, mert a toldalék mássalhangzóval kezdődik!

Ugyanez a jelenség a magyarban is megfigyelhető, például a bagoly vagy a kebel szóban, csak nem ugyanazokkal a magánhangzókkal történik: bagoly » baglyot; baglyom; baglyos stb… Sajnos a nyelvünkben sincs pontos szabály rá, miért vagy mikor kell kihagyni ezeket a magánhangzókat. Keressünk még ilyen magyar szavakat!

–

A mássalhangzó-hangtörvények:

A mássalhangzókat zöngésség szerint is megkülönböztethetjük egymástól. Kétféle mássalhangzó-törvény létezik ezek alapján:

–

1. Zöngésség szerinti hasonulás: vannak olyan toldalékok, melyek kezdő mássalhangzója hasonul a szóhoz, ha zöngétlen mássalhangzó után kerül. Ezek a toldalékok d, g, c betűvel kezdődnek. Azonban ha magánhangzó után jön, akkor a zöngés megfelelőjét kell odailleszteni, mivel az számít alapnak (pl.: -da/de; -gan/gen; -dı/di/du/dü; -ca/ce…): jelölésük:

Ezen szabály alól nincsenek kivételek, az összes d, c és g-vel kezdődő toldalék megváltozik zöngétlen hang után.

–

2. Mássalhangzók zöngésedése szavak végén: vannak olyan szavak, melyeknek meg az utolsó betűje ha p, ç, t, k, nk valamelyikére végződik, zöngéssé válik (b, c, d, ğ, ng). Ez csak a magánhangzóval kezdődő toldalékok esetében lesz érvényes (még akkor is, ha maga a kötőhangja magánhangzó):

Mint az utolsó két példából látható, a k zöngés párja a lágy ğ, az nk viszont normál ng-re fog végződni. A legtöbb kivételt e szabály alól a jövevényszavak és az egy szótagú szavak alkotják (de aközött is vannak kivételek, melyekre mégis érvényesül a szabály).
Ez utóbbi kettő mássalhangzó törvényre részletesen kitérünk a toldalékoknál (más fejezeteknél).

A zöngésségről bővebben: Mik a zöngés és zöngétlen mássalhangzók? A zöngésség jelentősége

–

–

Kötőhangok:

A toldalék előtt szerepelhetnek kötőhangok: ezek lehetnek magánhangzók és mássalhangzók is egyaránt (törökül: yardımcı ünlü/ünsüz = segéd-magánhangzó/-mássalhangzó szó szerint). A török nyelvben a magánhangzókon felül négyféle kötőhang létezik: n, s, ş, és y. Hogy mikor kell alkalmaznunk őket, a szabály nagyon egyszerű:

• Ha a kötőhangban magánhangzó szerepel, akkor azt olyan szavak után kell használni, amelyik mássalhangzóra végződik – így elkerülve a mássalhangzó-torlódást.
• Ha a kötőhangban mássalhangzó szerepel, akkor azt magánhangzóra végződő szavak esetében kell alkalmazni – így elkerülve a magánhangzó-torlódást.

–

–

–

Zéró morféma:

Mivel a török is toldalékoló nyelv, természetesen vannak esetek, mikor nincs toldalék a szón, de hiányával jelöl valamit. Például a magyarban az E/3-as személyrag zérómorfémás, mert úgy jelöli a cselekvő számát és személyét, hogy nincs a szón plusz toldalék. A török nyelvben ugyanez a fajta toldalék zérómorfémás, de ezen felül a felszólítómód jele is zérómorfémás a török nyelvben, míg a magyarban az már nem (-j). (Kielégítőbb magyarázat itt: Wikipédia)

 –——————–

A bejegyzés Kriseff (e-mail: hristfor@inbox.ru) munkája, köszönet érte!