A birtokviszony és a birtoklás kifejezése latinul – genitivus, habeo és dativus possessivus

Az alábbiakban két, különböző jelenséget ismertetünk. Először a birtokviszony kifejezését és a genitivus (birtokos eset) használatát nézzük meg részletesen. A második részben a birtoklás kifejezésével foglalkozunk. Míg a birtokviszony kifejezése egy névszói szerkezet, és a mondatban egyetlen mondatrészt érint, addig a birtoklás kifejezéséhez igére is szükség van, így a szerkezet önmagában is többnyire teljes mondatot alkot.

Birtokviszony (genitivus subiectivus / obiectivus)

A latinban a birtokviszonyt kizárólag a birtokos eset fejezi ki, nincs helyettesítő szerkezet. A birtokos eset (bővebben lásd: latin declinatiók) kifejezhet szubjektív és objektív birtokviszonyt:

amor mātris – az anya szeretete („az anya szeret” – genitivus subiectivus)
amor linguārum – a nyelvek szeretete („a nyelveket szeretjük” – genitivus obiectivus)

A birtokos birtokos esetben van, a birtok pedig a mondatnak megfelelő esetben. A sorrend teljesen tetszőleges – attól függ, hasonlóan a magyarhoz, hogy melyik részt szeretnénk hangsúlyozni. Amennyiben a semleges sorrendet preferáljuk, akkor a birtok kerül előrébb, mögötte pedig a birtokos (pater familiae – családapa), de ez abszolút nincsen kőbe vésve.

Példák:

a) In exitu Israel de Aegypto, domus Jacob de populo barbaro, facta est Judaea sanctificatio ejus; Israel potestas ejus. (Zsolt 113) – Izrael Egyiptomból való kivonulásakor, és Jákob házának a barbár néptől való kivonulásakor, Judaea lett az ő szentélye, Izrael az ő ereje.

Amint látjuk ebben a példában, Israel, Iacob héber nevek a latin Bibliában ragozhatatlanok, de ennek ellenére nincsen semmilyen helyettesítő szerkezet. A birtokos eset ilyenkor azonos az alanyesettel.

b) Philosophiæ Nātūrālis Prīncipia Mathēmatica – A természetfilozófia matematikai elvei

Newton híres művének címében, amellyel megalapozta a modern fizikát, a birtokost előrébb helyezte a birtoknál.

c) Inter plūrima admīranda Nātūrae phaenomena aquārum congelātiōnem nōn minōris momentī esse iūdicāvī. – A természet csodálatos jelenségei között a víz megfagyását mindig is fontosnak tartottam.

Daniel Gabriel Fahrenheit tudós egyik cikkében ezzel kezdi a mondandóját. Rendkívül gyakori a klasszikus és a középkor utáni latinban az az elegáns megoldás, hogy a birtokos főnevet (naturae) a birtokot minősítő jelző (plurima, admiranda) és a birtok közé teszi. Bár a semleges sorrend inter phaenomena plurima admiranda naturae lenne, stilisztikai okokból nem ezt használja. A másik birtokos szerkezet aquarum congelationem; itt a birtokos kerül előrébb, a birtok hátrébb. A „non minoris momenti” is genitivus-ban van, de itt az nem birtokviszonyt fejez ki, hanem az igéhez tartozik (genitivus pretii).

Habeo-szerkezet és a dativus possessivus

A klasszikus latinban kétféle szerkezet létezik a birtoklás kifejezésére:

1. az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan a habeo ige accusativus vonzattal,
2. a magyarhoz hasonló dativus possessivus.

Az előbbi jóval gyakoribb a latinban, mint az utóbbi. A klasszikus latinban a habeo + accusativus szerkezet a birtoklás tényét hangsúlyozza, a dativus possessivus pedig a birtokolt tárgy vagy személy létezését.

A habeo – habere – habui – habitum ige szabályos ragozású, a 3. igecsoportba tartozik. Lásd még: Latin ige – alapfogalmak.

A habeo-szerkezetnél a birtokló alanyesetben van, a birtokolt tárgy tárgyesetben. A dativus possessivusnál a birtokló részes esetben van, a birtokolt tárgy alanyesetben és az ige a létige. Példák:

(Ego) librum habeō. – Mihi est liber. – Nekem könyvem van.

Rēx māgnam domum habēbat. – Rēgī erat māgna domus. – A királynak nagy háza volt.

Iūlius duōs fīliōs habet. Iūliō duo fīliī sunt. – Iuliusnak két fia van.

Összegzés

A latin nyelvben a birtokviszonyt kizárólag a birtokos eset fejezi ki. (Ha az adott tulajdonnévnek nincs birtokos esete, akkor alanyesetben marad!)

A birtoklás kifejezésére leggyakrabban a habeo ige szolgál, de használható a dativus possessivus is. A két szerkezet jelentésében finom különbség figyelhető meg.

–

Forrás:

Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest

Linkek:

Latin nyelvtan a DictZone oldalán – A genitivus használatáról doktori disszertációba illő részletességgel.

A Reddit oldalán is felmerült a kérdés, mikor kell a habeo igét, mikor a dativus possessivus szerkezetet használni. (Az oldal angol nyelvű.)