2025. ősz
2025. ősz azzal indult, hogy a menüt bővítettem. A Témakörök menüpont alá bekerült az Eszperantó témakörök almenüpont is. Először nem fért ki a felirat, túl hosszú volt, és két sorba szedte szét a rendszer, ezért rövidítettem: Eszperantó tkörök felirat került oda. A problémát az okozta, hogy az „eszperantó” szó túlságosan hosszú. Érdekes, hogy a legtöbb nyelv neve egy-két szótagból áll (pl. svéd, dán, angol, német, olasz, spanyol, szlovák, cseh, török, magyar, finn, észt). Három szótagú nyelvnevek is vannak, de ez már ritkább (pl. francia, izlandi, kínai). A még több szótagúak pedig tényleg ritkák. Nekem hosszas gondolkodás után is csak a karjalai és szuahéli jutott eszembe – és persze a pityantyatyara viszi igazán a pálmát. Az eszperantó nyelv neve négy szótagot tartalmaz, ezért sem mindennapi. És azért sem, mert talán ez az egyetlen nyelv, melynek az elnevezése valamennyire tükrözi a nyelv hangzását, lelkivilágát is, ami nem csoda, hiszen a nyelv neve eszperantóul is egy értelmes szó: reménykedő (esperi – remélni, az -anto pedig a folyamatos melléknévi igenév főnevesített alakjának a végződése).
Szeptemberben ezt követtem el a menüvel.
2025. ősz – eszperantó, eszperantó, eszperantó
Szeptemberben egyébként nem voltam túl aktív az oldal bővítésében, vagy legalábbis ennek nincs látszatja. 24-én készültem el az eszperantó Aspekto kaj personeco című poszttal, mely a külső és belső tulajdonságokról szól. A szavakat már régóta gyűjtögettem hozzá.
Mivel mostanában az eszperantó nyelvbe mélyedtem bele, bővítettem a régebben feltett szavak listáit is, melyekben a más nyelvekkel megegyező, vagy azokra nagyon hasonlító szavakat gyűjtöttem össze. (Az eszperantó szókincs hasonlóságairól más nyelvekkel.) Többek között előkerült az angolból átvett havi, ĵus, mono, sama, valamint a németre emlékeztető baldaŭ, bremso, ĝis, ŝranko, telero is. A franciára hajazó ĉar, parkere sem úszta meg.
Ősz elején kezdtem el foglalkozni az eszperantó dátumról szóló bejegyzéssel. Bár a legegyszerűbb témák egyike, mégis viszonylag sokára ráztam megjeleníthető állapotúra. Október 22-én jelenítettem meg, éppen megelőzve ezzel az október 23-ai ünneplést. A megjeleníthető állapotúra rázás elhúzódásának oka, hogy október 4-én és 10-én voltam nyelvvizsgázni eszperantóból, és nem a dátummal, hanem egyéb dolgokkal akartam behatóbban foglalkozni. Korábban talán már tettem halovány utalásokat arra, hogy eredetileg hollandból akartam volna vizsgázni a spanyol után, de végül az eszperantó került előbbre. Erre utal a sok új, eszperantó témájú bejegyzés is az oldalon. Ugyancsak október 22-én tették fel a nyelvvizsga eredményét és hatalmas örömmel olvastam, hogy sikerült. Így az eszperantóval kevesebbet fogok foglalkozni, és a holland lesz a sztár.
Egyszer csak szöget ütött a fejembe, hogy valaha írták-e már az eszperantót cirill betűkkel. Nekiláttam a ChatGPT-t erről faggatni, és azt mondta, bizony, volt már ilyen. Állítása szerint görög betűs átírással is próbálkoztak már, de ezt semmilyen forrás megjelölésével nem tudta alátámasztani, és én sem találtam erre utaló nyomokat. Mindenesetre a téma a szokatlansága miatt érdekesnek tűnt, ezért egy posztot erről is tettem fel az oldalra érdekességként: Eszperantó cirill és görög betűkkel. Sajnos más írásrendszereket nem ismerek, így például az arab, hindi, koreai írásmódot nem tudom érdemben bemutatni az eszperantón. Ennek ellenére a ChatGPT-t tovább zaklattam, és a megadott eszperantó szöveget leírta koreai, arab és japán írásmóddal is, és egy kis kommentárt is fűzött hozzájuk. Így talán igazán egyedi posztot sikerült létrehoznom, amilyet még nem látott a világ. Ezzel el is kanyarodtam egy egészen más irányba — és felmerülhet a kérdés, miért éppen a nyelvvizsga előtt tettem fel egy olyan bejegyzést, amely az eszperantó cirill és görög betűs írásáról szól. A válasz: csak. Vizsgára készülés közben olykor beáll egy állapot, amikor nem képes igazán hatékonyan az ember már a vizsgára készülni, és helyette minden mással foglalkozik, aminek hol van értelme, hol nincs. Az említett bejegyzés valószínűleg a „hol nincs” kategória. Mindenesetre nem hétköznapi téma, így különlegessége miatt elfér az oldalon.
Még mindig eszperantó, és még ez-az…
Pár éve írtam az Én és a nyelvek című bejegyzést. Írt valaki ide kommentet október vége felé, ezért került elő újra. Párszor eszembe jutott, hogy nem írtam ebben a bejegyzésben az összes nyelvről, mellyel találkoztam, bár a legfontosabbakról írtam. Többek között az eszperantó is kimaradt, pedig ez is szembe jött már régen. Írtam hát róla is pár sort most. Lehet, hogy ez a bejegyzés majd folyamatosan frissülni fog, ahogy újabb nyelveket jobban megismerek. Kicsit átfogalmaztam még egy részt ott, ahol a francia nyelvről írtam, ugyanis pár éve azt írtam, hogy „nemrég újra elkezdtem foglalkozni a francia nyelvvel”. Pár év távlatából ez a „nemrég” eléggé relatív, és a bejegyzés még több év múlva is az oldalon lesz, akkor még relatívabbá válik. Így hát pontosítottam a „nemrég” időpontját, 2021 nyarán volt az, amikor a francia nyelv újra előkerült. A lengyel nyelv kapcsán is olyasmit írtam, hogy „kb. 20 éve” tanultam. Ahogy telnek az évek, ez a „kb. 20 éve” egyre pontatlanabb lesz, ezért ebbe is belejavítottam. Lehet, hogy itt-ott még vannak ilyen laza megfogalmazások az oldalon — amikor a poszt írásának időpontjához viszonyítok, és úgy használok időhatározókat. Ezeket jó lesz javítani, ha megtalálom. A közzététel időpontját nem tartalmazzák a posztok, így a relatív idő fogalmát bátran elfelejthetem a deixis grammatikai kategóriáján belül.
November eleje felé készültem el az Irány kifejezése az eszperantóban tárgyesettel című poszttal. Hasonló témával először a német nyelvben találkoztam tizenéves koromban. (Még korábban valószínűleg az oroszban is találkoztam ilyennel, de erről csak nagyon halvány emlékeim vannak.) Anno németből elég nehezen fogtam fel, hogy hol kérdésre részes, hova kérdésre tárgyesettel kell válaszolni. Akik első idegen nyelvként tanulják az eszperantót, azoknak sem lehet ez könnyű, bár valószínűleg sokat könnyít a helyzeten, hogy részes eset nincs, csak tárgyeset. Nekem az tetszett meg nagyon, hogy az eszperantóban ezt a szabályt teljesen kiterjesztették mindenféle helyhatározóra, így az égtájaktól kezdve az országneveken át még akár főnevek tárgyesetével is kifejezhetünk irányt. Megpróbáltam összeírni mindent, ami csak ide tartozik, talán többé-kevésbé sikerült is. Időnként felbukkannak olyan elöljárószók, amelyeket a nyelvtanok nem sorolnak ide. Mégis igaz rájuk, hogy ha tárgyeset követi őket, akkor irányt fejeznek ki. Ilyen elöljárószó volt az ekster. Lehet azonban, hogy mégis láttam ezt is egy nyelvkönyv felsorolásában az említett témánál, de az is lehet, hogy nem, tehát teljesen össze vagyok zavarodva, kihagytam-e valamit vagy sem. A ChatGPT megint leegyszerűsítette a dolgomat és készített feladatokat, még a megoldókulccsal is megszánt engem. Ezt csak átnéztem és pár helyen belejavítottam, majd mehetett is fel az oldalra.
Novemberben lett egy tanulóm, akihez kijárok órát adni. Neki háziállatai is vannak, akik nem éppen passzívak óra alatt. Ennek kapcsán muszáj volt kibővítenem a márciusban írt bejegyzést, melyben a háziállatok nyelvórák közbeni viselkedéséről írtam. Nagy örömömre most már nem csak kutyát, hanem macskát is láttam az asztalon a tankönyv mellett nyelvórán! Hát, igen, egyre nagyobb tapasztalatra teszek szert nyelvtanítás során – bár az önéletrajzomba ezt nem fogom beírni. Micsoda véletlen, december elején pedig olyan tanulóm lett, akinek online adok órákat, és kamerán keresztül láthatom, mit csinál a macskája. Ezzel majd később fogom kibővíteni az említett ominózus bejegyzést, csak el ne felejtsem!
A tanítás mellett persze a videókészítés sem maradt el. November közepe felé egy újabb videót készítettem a Youtube-ra. Ez egy videósorozat következő része, és a német múlt idővel foglalkozik. Most azt a kérdést feszegetjük, mikor kell a haben, mikor a sein segédigét használni. A német múlt időről szóló videósorozatból már csak egyetlen rész van hátra terveim szerint. Bár a Plusquamperfekt még fel sem merült, így kérdés, ezzel az igeidővel akarok-e egyáltalán foglalkozni majd videóban. Belegondolva, nem lenne rossz, még ha nem is tartozik a leggyakoribb igealakok közé. Hiszen a feltételes múlt időhöz nem árt tudni ezt is.
Mint írtam, idén októberben nyelvvizsgáztam eszperantóból! Kicsivel november közepe után készültem el az élménybeszámolómmal. Nagyon hosszú lett a bejegyzés, és nagyon sokáig is tartott megírni. Hasonlóan alakult korábban a spanyol nyelvvizsgáról is a beszámolóm. Nem tudom, ezeket valaki el fogja-e egyáltalán olvasni. Talán nem olyan gyakori, hogy ilyen részletesen beszámoljon valaki a nyelvvizsgáiról az interneten – ebből a szempontból érdekes lehet ez a téma is.
Az eszperantó nyelvvizsgára készülve több témakörhöz is elkezdtem kigyűjteni a szavakat, persze nem soknak értem a végére a nyelvvizsga előtt. November 23-án sikerült készre szerkeszteni a ház, lakás témakörét: Domo kaj loĝejo. Hogy ne csak a szavak unalmas végtelenje töltse meg a bejegyzést, most is tettem a végére egy rövidke szöveget magyar fordítással együtt, valamint egy „interjúszerűen” pár kérdést és választ tartalmazó részt is.
Talán 2-3 évvel ezelőtt kezdtem el írni angol nyelvhez a munkával kapcsolatos szavak gyűjteményét. Ez aztán jól feledésbe is merült, de most újra eszembe jutott, miután az eszperantó nyelvvizsga után fellélegeztem. Be is fejeztem a posztot, melynek 99%-a már rég készen volt: Work and Jobs – The World of Work. Amikor elkezdtem írni, akkor még recepciósként dolgoztam egy cégnél, ahol a dolgozókat nyilvántartó rendszerben felfigyeltem arra, hogy az egyes dolgozók munkaköre angolul és magyarul is meg van adva. Megragadva az alkalmat, ezeket a szavakat össze is írtam a bejegyzésbe. Véglegesítés előtt a ChatGPT sokat segített abban, hogy a bejegyzés áttekinthetőbb legyen. Bruce barátomat is megkerestem a felmerülő, szokásos szőrszálhasogatós problémákkal. Ő segített tisztázni többek között, hogy valóban a salary increase a jobb szó a salary increment helyett. Az is kiderült, hogy a cukrászra valóban inkább a pastry chef kifejezést használják, mint a pastry cook-ot. A cégnél anno a raktárosra a warehouse storeman szót használták, de a warehouse storekeeper jobban hangzik. A ChatGPT kijavította a dressmaker és bricklayer szavaimat, mert szerinte csak egybe írva helyesek, de Bruce külön írva is jónak látja őket. A gyári munkásra a factory hand szót talán anno a 1000 Questions 1000 Answers könyvben láttam, Bruce szerint ez azonban nem túl gyakori, és a factory worker a jobb. Ő újabban csak a farmon dolgozóra hallja időnként a farm hand kifejezést, de ott is a farm worker is legalább annyira általános.
