Hány évesen érdemes nyelvet tanulni?

Hány évesen érdemes nyelvet tanulni?

Hány évesen érdemes nyelvet tanulni? A nagyon tömör válasz: akárhány évesen. Bármikor is tanul az ember nyelvet,  a nyelvtanulásnak  előnyei vannak: például fejleszti a gondolkodást, a koncentrációs készséget, tágítja a látókört, új világot nyit meg az ember előtt. Nem mellesleg olyan ismereteket szerezhet az ember, amiket akár a munkaerőpiacon, akár egyéb területen is hasznosíthat.

Az emberi agy úgy van berendezkedve, hogy az élete első 2-3 évtizedében (tehát durván 30 éves korig, de ez egyénileg változhat) a legfogékonyabb nem csak a nyelvtanulásra, hanem általában a tanulásra. A gyerek először megismeri a világot, amibe beleszületik, ismereteket gyűjt róla egyre többet. Majd idővel munkát vállal, munkája során az addig megszerzett ismereteit hasznosítja. Ilyenkor már nem elsősorban ismeretszerzéssel, hanem munkával és egyéb, felnőttekre jellemző tevékenységekkel tölti az életét. Az emberi agy is ehhez igazodik. Ezért minél fiatalabb valaki, annál inkább nyitott a tanulásra, annál könnyebben tanul.

Hány évesen érdemes nyelvet tanulni

Hány évesen tanuljunk nyelvet? – A kérdés leginkább a nagyon fiatal és a viszonylag idős kori nyelvtanulásra vonatkozik.

Fiatalkori nyelvtanulás

Legkorábban hány éves korban kezdjen idegen nyelvet tanulni a gyerek? Legelőször az anyanyelvét kell „megtanulnia”, ami persze nem olyan nehéz, mint később egy idegen nyelv megtanulása. Bármi is legyen az anyanyelv, azt jó pár év alatt biztosan megtanulja mindenki kiskorában. Így pl. egy német anyanyelvű gyerek könnyedén, nem is tudatosan elsajátítja az anyanyelvét, míg akik idegen nyelvként tanulják, megszenvednek vele. (Ezért az anyanyelv „megtanulását” nem is nyelvtanulásnak, hanem nyelvelsajátításnak nevezik.)
Éppen ezért többen szorgalmazzák, hogy a gyerekük kétnyelvű legyen, azaz anyanyelvként párhuzamosan két nyelvet sajátítson el. Ez nagy előnyt jelenthet neki a későbbiekben. Ez valóban lehetséges, tehát az ember képes párhuzamosan két nyelvet is elsajátítani kiskorában, mint anyanyelvet. Ez azonban több odafigyelést igényel. Általában akkor van ilyen, ha a két szülő anyanyelve eltér. Csak így lehet kétnyelvűként felnevelni a gyereket, ha az apjától mindig az egyik, az anyjától mindig a másik nyelvet hallja és így kommunikál velük. Ha egyetlen személy akarja több nyelven is tanítani egyszerre, az nem működik! Az is fontos, hogy akitől a gyerek az anyanyelvét „tanulja”, az tökéletesen beszélje a nyelvet, különben a gyerek magát az anyanyelvét is akcentussal fogja megtanulni, aminek rengeteg hátránya lesz! A kétnyelvűség működik és nem rossz dolog, sok előnnyel jár, de csak megfelelő hozzáértéssel érhető el.
Az óvodai nyelvtanulásnak is rengeteg előnye van, de ez is különös szakértelmet igényel. Léteznek is erre szakosodott óvodák. Még óvodás, kisiskolás korban is aránylag könnyen tanul a gyerek idegen nyelvet, kevésbé tudatosan, jobb esetben (és megfelelő szakember mellett) játékként fogja fel azt, ami 5-10 év múlva már komolyabb, tudatos munka lenne. Leginkább szavak, kifejezések, énekek tanulása történik ilyenkor, nyelvtani szabályok megismerése és alkalmazása még nem lehetséges, vagy csak igen szűk korlátok között.
Kb. 10-12 éves kortól a tudatos nyelvtanulás kezdődik, ami egyértelműen nehezebb, mint előtte volt, de mindenképpen sokkal könnyebb, mint 20-30 évvel később lenne. Amíg nem tanul meg a gyermek az anyanyelvén megbízhatóan írni és olvasni, addig inkább csak játékos formában tanulhatja az idegen nyelvet. Nagyjából az aránylag megbízható írni-olvasni tudás megszerzése után kezdődik egy újfajta nyelvtanulás, ahol már szövegeket lehet olvasni idegen nyelven és írni is, és a nyelvtani ismereteket is felhasználni némileg korlátozott módon. Az általános iskola elvégzése után a magyar nyelvtani ismeretek birtokában a nyelvtanulásnak a még újabb fajtája kezdődik, ami teljesen tudatos.
Természetesen sokféle nyelvtanítási módszer létezik, olyan is, ami a nyelvtani ismeretek szükségességét akár szinte teljesen kizárja, és olyan is, ami nagyon szorosan kapcsolódik a nyelvtan ismeretéhez. Ez újabb kérdéseket vet fel, amikkel most itt nem foglalkozom.

Nyelvtanulás idősebb korban

Fiatalon az ember agya még olyan, mint a „szivacs”, nyitott a világ megismerésére. Az idő előrehaladtával ez általában változik. Az emberi agy számára nem akadály a középiskola után egy diploma megszerzéséig tanulni, vagy akár egymás után több egyetemet is elvégezni, viszont idővel célszerű inkább a munka mellett megállapodni.

Általában sajnos nincs jó tapasztalatom azokkal, akik 40 év felett döntenek úgy, hogy elkezdenek tanulni egy nyelvet. De akad köztük olyan is, akinek megvan a lelkesedése és kitartó, és ha talán lassabban is, de jó eredményt tud elérni. Efelett az életkor felett különösen fontos a kitartás, szorgalom, lelkesedés, de a tanár részéről is a szakértelem, türelem. Ha ezek megvannak és megmaradnak, akkor minden lehetséges.
Akinek családja van és 30-40 éves elmúlt, ott már sokféle akadályozó tényező nehezíti meg a dolgot, de aki teheti, még ilyenkor is tanulhat nyelvet, megfelelő motivációval, kitartással. Sajnos leginkább csak az iskolai keretek kényszerítik rá az emberre, hogy tanuljon, hogy jó osztályzatot érjen el. De még tanfolyamnál is motiváló erő lehet, hogy a tanfolyamra kiadott pénz ne vesszen kárba. Sajnos van, akinek a család és munka mellett egyáltalán nincs ideje nyelvet tanulni, heti egy órára vagy el tud jutni, vagy nem, még az autóban sincs ideje hallgatni a hanganyagot. Ilyenkor nincs mit tenni.
Jóval idősebb korban sem értelmetlen a nyelvtanulás! Ha nem is akarja az ember a nyelvet használni, az agy karbantartására, a koncentrációs készség növelésére, szinten tartására is ideális elfoglaltság!

Összegezve az eddigieket

Érdemes tehát a fiatal agy befogadóképességét kihasználni, és minél előbb elkezdeni a nyelvtanulást, természetesen megfelelő szakemberrel. Ha a gyerekben megvan az érdeklődés és nem érzi kényszernek, akár a szülő is megtaníthatja neki pl. a színeket, számokat, testrészeket idegen nyelven.
Óvodás, kisiskolás korban is jó, ha valamilyen módon kapcsolatban van a gyerek az idegen nyelvvel. Felső tagozatban és középiskolában kihagyhatatlan a nyelvtanulás, általában kötelező is, és nagyon hátrányba kerülhet, aki nem tanul nyelvet ilyenkor. Az egyetemi évek alatt, vagy munka mellett huszonéves korban is határozottan célszerű nyelvet tanulni, bár általában az időhiány vagy egyéb tényezők ezt megnehezítik.

Kezdjük a nyelvtanulást minél előbb! Ha később kezdjük, akkor sem lehetetlen, de valószínűleg nehezebben fog menni. Ha mégis később kényszerülnénk nyelvet tanulni, akkor se adjuk fel!

Két komment:

  1. szeptember 24, 2017

    Tünde Válasz

    Igaz, hogy 2 nyelv is elsajátítható párhuzamosan mint anyanyelv kisgyermeknek esetében de én tovább lépek és azt mondom 3 anyanyelv is elsajátítható így párhuzamosan. Barátnőm Londonban él, Braziliából származik, így portugálul beszél kislányához, míg férje török és törökül beszél a gyermekhez. Ugyanakkor a játszótéren, utcán, jatszocsoportban, óvodában, tv-ben és mikor mami barátokhoz beszél az angol nyelvet is elsajátítja. Iskolakezdesnel kicsit érződik majd némi lemaradás az angol nyelvben de 1-2 év iskola után ezt a gyermek majd behozza és mind a három nyelven jó esélye van rá, hogy hasonló szinten beszéljen.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


2 + = 7

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>