Török tárgyeset
Belirtme hâli
–
–A török tárgyeset kifejezésére végződést használnak. A török nyelvben kétféle tárgy létezik: határozott és határozatlan tárgy.
Határozatlan tárgy: ebben az esetben a tárgy nincs konkrétan megnevezve vagy megmutatva, többnyire általánosítást fejez ki, és inkább magán a cselekvésen van a hangsúly. Ilyen esetben a tárgyon nincs tárgyrag! (pl. újságot, macskát, autót, levelet)
Határozott tárgy: valamilyen jelzővel, névmással, vagy konkretizálva csak és kizárólag arra a bizonyos tárgyra vonatkozik a kifejezés, így a tárgyra kerül a hangsúly. Ez esetben van tárgyrag! (pl. az újságot, a macskát, az autót, a levelet)
A határozott tárgy végére mindössze egy árva ı, i, u vagy ü betűt teszünk. Ezt egy y előzi meg, ha magánhangzóhoz járul a rag. A rag előtti mássalhangzó olykor megváltozik, pl. p-ből b lesz, bővebben lásd lejjebb.
–
Tárgyrag: -(y)I° |
|||
| A, I hangok után » -(y)ı oda (a szoba) odayı (a szobát) |
E, İ hangok után » -(y)i gazete (az újság) gazeteyi (az újságot) |
O, U hangok után » -(y)u mektup (a levél) mektubu (a levelet) |
Ö, Ü hangok után » -(y)ü gözlük (a szemüveg) gözlüğü (a szemüveget) |
Tulajdonképpen a magyarban is megfigyelhető ez a jelenség, csak mi az igékkel „bűvészkedünk” (és a névelővel), míg a törökök magával a tárggyal. Mivel a magyarban a tárgyrag elhagyhatatlan tárgyas igék esetében, a két kifejezés között az ige alanyi vagy tárgyas ragozása hasonló ehhez (a törökben ez hiányzik):
| Határozatlan tárgy: ∅ (alanyi ragozás) | Határozott tárgy: -(y)I° (tárgyas ragozás) |
|
Gazete okuyorum. Mektup yazıyorsun. |
Gazeteyi okuyorum. Mektubu yazıyorsun. |
Az isztambuli Galata-torony (Galata Kulesi) Krisztus-torony néven is ismert. A török tárgyeset itt is használatos.
.
Folyamatos jelenben használva (vagy nem használva) a tárgyragot, ad egy olyanféle jelentést is neki, hogy általánosságban beszélünk-e az adott dologról, vagy konkrétan most történő cselekvésről beszélünk.
| Arkadaşın ne yapıyor? ↙ A barátod mit csinál? ↘ |
|
| Arkadaşım oda boyuyor. A barátom szobát fest. (általában, ez a foglalkozása) |
Arkadaşım odayı boyuyor. A barátom a szobát festi. (most éppen azt csinálja) |
–
Vannak esetek, amik megkövetelik a tárgyrag használatát – nyilván azért, mert a tárgyat konkréttá teszik, így határozott tárgyat kell használnunk:
a.) Tulajdonneveknél:
Ayşe’yi bekliyorum.
Ayşét várom.
İstanbul’u geziyorum.
Isztambulba utazom. (A gezmek vonzata tárgyas!)
b.) Névmásoknál:
Biz onları tanımıyoruz.
Mi nem ismerjük őket.
Bunu istiyorum.
Ezt szeretném.
| Leggyakoribb névmások alany- és tárgyesete: | ||
|
ben én » beni engem biz mi » bizi minket |
bu ez » bunu ezt bunlar ezek » bunları ezeket |
Kim? Ki? » Kimi? Kit? Ne? Mi? » Neyi? Mit? |
c.) Ha a tárgy valaki birtokában áll:
Kitabını bana ver!
Add nekem a könyved(et)!
Her hafta anneannemi ziyaret ediyorum.
Minden héten meglátogatom a nagymamámat.
d.) Bu, şu, o, hangi, bütün, bazı szavakkal álló főnevek után:
Bu elbiseyi alıyorum.
Ezt a ruhát megveszem.
Bütün sınıf arkadaşlarımı seviyorum.
Az összes osztálytársamat szeretem.
Hangi yabancı dilleri konuşuyorsun?
Melyik idegennyelveket beszéled?
bu… ez a…
şu… az a… [közeli]
o… az a… [távoli]
Hangi? Melyik?
bütün az egész, az összes
bazı néhány
e.) Ha a tárgy és az állítmány közé valami más ékelődik („messze” vannak egymástól):
Ez egy kicsit speciális eset, mert ilyenkor az a szó kapja a hangsúlyt, ami beékelődött a tárgy és állítmány közé (van egy olyan szabály, hogy ami az állítmány előtt áll, az hangsúlyos):
Marketten ekmek aldım. – Ekmeği marketten aldım.
Kenyeret vettem a piacon. – A kenyeret a piacon vettem.
Evde maç izliyoruz. – Maçı evde izliyoruz.
Otthon meccset nézünk. – A meccset otthon nézzük.
Şekersiz kahve içiyorum. – Kahveyi şekersiz içiyorum.
Cukor nélkül iszok kávét. – A kávét cukor nélkül iszom.
A többes számú főnevek tárgyesete egyszerűen képezhető. A többes szám -lar végződése után ı, a -ler után i áll:
çocuk (gyerek) → çocuklar (gyerekek) → çocukları (a gyerekeket)
köpek (kutya) → köpekler (kutyák) → köpekleri (a kutyákat)
–
Ez volt a lényeg! Most azokat az eseteket mutatjuk meg, amikre figyelni kell a szó változásánál tárgyrag használatakor (ugyanaz, mint a birtokos jel hozzátoldásakor):
1. Mássalhangzó-zöngésedés: p, ç, t, k, nk » b, c, d, ğ, ng (ezt minden bejegyzésben zölddel jelölöm)
mektup (levél) → mektubu (levelet)
pabuç (cipő) → pabucu (cipőt)
öğüt (tanács) → öğüdü (tanácsot)
gözlük (szemüveg) → gözlüğü (szemüveget)
ahenk (harmónia) → ahengi (harmóniát)
stb…
Bővebben: török toldalékolás
2. Hangkiesés:
resim (kép) → resmi (képet)
şehir (város) → şehri (várost)
oğul (fiú) → oğlu (fiút)
stb…
Bővebben: török birtoklás » Ami jobban bonyolítja az életünket… 2.
3. Jövevényszók: rendhagyóak, mert a hasonulás szabályai nem érvényesek:
saat (óra) → saati (órát)
seyahat (utazás) → seyahati (utazást)
alkol (alkohol) → alkolü (alkoholt)
stb…
Bővebben: rendhagyó török többes szám
–
A bejegyzés Kriseff tollából származik.
–
Linkek a török tárgyeset használatával kapcsolatban:
elon.io – Learn Turkish: The accusative case suffix – Az angol nyelv tükrében bevezetést kapunk a török tárgyeset használatába.
FCLangMedia Youtube videója – Turkish Grammar: The Accusative Case (marking direct objects)
