Török jövevényszavak

Başka dilden alınan sözcükler

Elsőre talán bonyolult lehet, hogy miért viselkednek máshogy a más nyelvből származó török jövevényszavak, ha toldalékok kerülnek rájuk. Azonban valójában igen egyszerű a szabályuk, ha a török hangtant és toldalékolás szabályait eddig megértettük.

Magánhangzó-béli hasonulás: a magánhangzókról alkotott kockát (lásd a török toldalékolásról szóló bejegyzésben) érdemes figyelembe venni, hiszen minden mély hangrendű magánhangzónak van egy vele megegyező magas hangrendű párja. Ezek a következők:

Arab jövevényszók:
1. A török nyelvben az a hang határozottan mély hangrendű, de az arab nyelvben kevésbé képezik mélyen, éppen ezért, azoknak az arab eredetű szavaknak, melyeknek utolsó szótagjában a hang szerepel, az annak a magas párjaként (vagyis e hangként) fog viselkedni.
2. A török nyelvben az u hang szintén mély hangrendűnek számít, ám az arab nyelvben ez is kevésbé mély, kissé ü-s színezetű, ezért ez a hang is az arab jövevényszavaknál ü hangként fog viselkedni.

“L” vegű jövevényszók:
A török nyelvben az L hang mélyebb színezetű mint sok más idegen nyelvben, ezért azok a szavak, melyek L hangra végződnek és mély magánhangzó van az utolsó szótagjukban, azt kissé magassá színezi, és a magas magrendű megfelelője szerint kell toldalékolni.
a → e
ı → i
o → ö
u → ü

Érdekességként vannak olyan szavak is, melyek mind az arab magánhangzó miatt, és az L-vég miatt is kvázi 2-szeresen is magassá válik, de természetesen ezt nem kell külön kiemelni. Például a hayal (képzelet) szó arab eredetű, ezért az a hang miatt is, és mivel L végű jövevényszó, ezért az L-vég miatt is magas toldalékot kap (hayaller), de ilyen a fentebb példaként hozott meşgul is mind az u hangja és az L miatt.

A következő szavakra érvényes a fenti két szabály:

–

Zöngésedés hiánya: szintén – ahogy a toldalékolásról szóló bejegyzésben írva van –, ha egy szó p, ç, t, k, nk valamelyikére végződik, és a toldalék magánhangzóval illeszkedik a szóhoz, azok a betűk b, c, d, ğ, ng hangokra váltanak. Azonban e szabály alól is kibújnak a jövevényszavak, hiszen ott nem történik változás. (Biztos, hogy van még több szó, de nem jut eszembe.)

*a saat és a seyahat szó arab eredetű, így jövevényszóként nem érvényesül rá a zöngésedés, viszont az a hangzója miatt a magas toldalékok járulnak hozzá, így mindkét török toldalékolási szabály alól kivételt képeznek.