Mennyire nehéz
több nyelvet megtanulni?
Egyetlen nyelvet is örülök, ha megtanulok végre – sokan ezt mondják. Több nyelvet is tanuljunk meg, vagy örüljünk, ha egy nyelvet végre birtokolhatunk, és ne strapáljuk magunkat tovább? Miért érdekes ez a kérdés? Ezzel fogunk most foglalkozni.
A különböző nyelvek különbözőképpen fejeznek ki dolgokat. Nem csak a szavak térnek el az egyes nyelvekben, hanem a szabályok is, és főleg ez okozza a nehézséget a nyelvtanulóknak. Megszoktuk már, hogy a magyarban három igeidő van, és időbe telik, mire ezen a megszokáson sikerül felülemelkedni, és felvetetni azt a rugalmasságot az agyunkkal, hogy az angol igeidőrendszerben tudjon gondolkodni. Nem csak az igeidőkkel van ez így természetesen, hanem a nyelv sok területén. Nehezen szoktatjuk rá magunkat, hogy olyan hangokat ejtsünk ki idegen nyelven, melyek a magyarban nem léteznek, vagy, hogy magyar nyelvünk számára szokatlan módon hangsúlyozzunk. Vagy, hogy oda tegyünk egy végződést, ahol a magyarban soha nem tennénk, vagy úgy változtassunk meg valamit a szó belsejében, amire magunktól álmunkban sem gondoltunk volna. A lényeg, hogy az ember nagyon hozzá van szokva az anyanyelvéhez, ehhez a rendszerhez, és nagyon szokatlanul hatnak más nyelvek rendszerei elsőre. Sokak számára ez elsőre leküzdhetetlen akadálynak tűnik. Nehéz az agyunkat rugalmasságra bírni, hogy a jól megszokott anyanyelvünk rendszerétől el tudjon rugaszkodni. Ez okozza a nyelvtanulóknak a nehézséget, és ezért mondják azt, hogy „elég ezt az egy nyelvet megtanulnom, elég erőfeszítésbe került, nem kell még egy nyelv”.
A valóság azonban kicsit más. Ha az ember egyszer már megküzdött egy idegen nyelvvel, az agya is rugalmasabbá vált, jobban képessé vált arra, hogy számára addig ismeretlen rendszereket befogadjon. Ezért a következő idegen nyelv megtanulása már mindenképpen könnyebb lenne, mint az elsőé volt. Az ember agyában az első idegen nyelv tanulása során kialakulnak a különböző nyelvtani kategóriák, mint a többes szám, az igeidő, a végződés, stb. Így nem kellene mindent teljesen elölről kezdeni a következő idegen nyelv tanulásánál.
Rossz tehát az elképzelés, ha valaki azt mondja, nem akar még egy nyelvet megtanulni, nem akar még egyszer ennyi energiát nyelvtanulásba fektetni. Hiszen nem kellene még egyszer annyi energiát fektetni bele, hanem talán csak fele annyit. A harmadik nyelv megtanulásakor pedig negyed annyit, és minél több nyelvet tanul meg valaki, annál kevesebb erőfeszítésébe kerül. Nyilván nem minden nyelv esetében van teljesen így, például a kínai nyelvet az angol vagy az orosz után sem lesz sokkal könnyebb megtanulni. Viszont az első idegen nyelvvel megtudja az ember, hogy a másik nyelvben is például többes számba tehető a főnév, csak máshogy, mint a magyarban, és van néhány kivétel is, ez tehát egy újabb nyelvben sem lenne akkora újdonság. Azt is megtanuljuk, hogy jelen időben valamilyen végződéseket kap az ige, csak minden nyelvben mást. Vagy, hogy a múlt időben is valami végződésről van szó. Csak legelső hallásra éri hidegzuhanyként az, hogy milyen kacifántos dolgok vannak egyes nyelvekben.
Ha rokon nyelvekről van szó, a helyzet általában még egyszerűbb. Például az újlatin nyelvek eléggé közel állnak egymáshoz. Egyszer olaszra tanítottam valakit, aki franciából perfekt. Vele egy-két óra alatt eljutottunk egy olasz nyelvkönyv első leckéjének végére. Ez másoknál több, mint öt órát szokott igénybe venni.
Általában azon szoktak csodálkozni, ha valaki sok nyelvet beszél. Pedig ebben a legnehezebb, legnagyobb kihívás az első nyelv megtanulása. Hasonló ez, mint a hangszeren játszás. Ha valaki megtanulja a zene alapjait és megtanul játszani egy hangszeren, akkor könnyebben fog más hangszereken is megtanulni játszani. Már volt zenei alapom, amikor a kezembe került egy gitár, és percek alatt teljesen magamtól már akkordokat tudtam rajta megszólaltatni, csak annyit kérdeztem meg előtte, hogy hol van rajta a C hang. Ez kívülállónak valami fantasztikus tehetségre utalhat, pedig nincs ebben semmi. Zenei alapok nélkül hiába kerül a kezembe gitár, nem tudok vele mit kezdeni. Így ha valaki tud már zongorázni, akkor könnyebben fog megtanulni gitározni, hegedülni, fuvolázni vagy bármilyen más hangszeren játszani, mint ha azt a hangszert teljesen az elejéről kezdené megtanulni. A lényeg, hogy ha az embernek megvannak az alapjai, akkor már könnyen lehet rá építeni több dolgot is.
