Földrajz és nyelvészet 1.
Országok, népek elnevezései: Németország és Hollandia

Talán sokan elgondolkoztak már azon, honnan származik az országok elnevezése. Vagy, hogy miért van egyes országoknak több nyelven egymástól teljesen eltérő neve is, pl. Magyarország angolul miért Hungary, vagy Németországban miért hívják az országukat Deutschland-nak, míg máshol Germany-nek, Germania-nak, vagy Olaszországot miért nevezzük így, amikor máshol az Itália névvel illetik. Ugyanakkor pl. Svédországot mindenhol kb. így nevezik (svédül: Sverige, angolul: Sweden, németül Schweden), Norvégia elnevezésével sincs ez máshogy.
Sok ország esetében jön az ország elnevezése a nép, ember jelentésű szóból olykor az adott nép nyelvén, olykor más nyelven, valamikor kiegészítik ezt valamilyen emberi tulajdonsággal is. Egy népnek természetesen lehet teljesen más véleménye saját magáról, mint ahogy más népek vélekednek róluk. Ezért is fordul elő, hogy más népek nem úgy neveznek el egy adott népet, mint ahogy ők hívják magukat. Az is előfordul, hogy egy népet mások a nép egy bizonyos (hozzájuk közeli) törzsével, csoportjával azonosítanak.

Németország, Deutschland, Germany, Alemania, Niemcy, Saksa

A szlávok az idegeneket, akiknek beszédét nem értették, némának („nyemec”) nevezték el, a szláv nyelvekben azóta is így nevezik a német nyelvet és az országukat. Németország pl. lengyelül Niemcy, horvátul Njemačka, csehül Německo, szlovákul Nemecko. Ugyanakkor oroszul és bolgárul Германия néven nevezik az országot, a nyelv pedig oroszul немецкий, bolgárul немски. Ez az elnevezés került be a magyar nyelvbe is, így lett német. Létezik nyelvünkben a germán szó is, ez azonban nem azonos jelentésű az angol German (német) szóval. A Germany elnevezés a latin Germania szóból származik. Ezt a szót Julius Caesar vezette be a Rajnától keletre lévő népekre. A szó lehetséges, hogy a kelta eredetű gair (szomszéd) szóból ered, de sokan a germanus (testvér) szóból eredeztetik, eredete tehát bizonytalan. A magyarban a germán szó jelentheti a germán törzset, vagy a germán nyelvek csoportját, amibe a németen kívül más, a némettel közeli rokon nyelvek is tartoznak. Ennek ellenére magyarul germanisztikának nevezik a tudományterületet, az egyetemi szakot, annak ellenére, hogy ez nagyrészt nem a germán nyelvekről és népekről, hanem a német nyelvről és azzal kapcsolatos dolgokról szól. Ugyanígy az olaszok is germanista-nak nevezik a német nyelv és az azzal kapcsolatos tudományok művelőjét, annak ellenére, hogy a német nyelvre nem a germanico (germán), hanem a tedesco szót használják, ami ugyanabból az ősgermán szóból ered, mint a német deutsch. Ugyanakkor Németország olaszul Germania. Franciául a német jelentése allemand, Németország pedig Allemagne. Ez az elnevezés latin eredetű, az alemanni egy germán törzsszövetség ill. etnikai csoport elnevezése volt. Az alemanni szó pedig ófelnémet eredetű a latinban, eredeti jelentése „minden ember” (vö. angol all the men, német alle Männer). Míg franciául a germán jelentése germanique. Hasonló módon spanyolul a német alemán, Németország Alemania, a germán pedig germánico. A deutsch egyébként ősgermán eredetű szó, és a thioda (nép) ill. thiodisk (népi) szóra vezethető vissza, eredetileg annyit jelent, hogy „a néphez tartozó”. Hogy érdekesebb legyen, a holland nyelv elnevezése angolul Dutch, ami ugyanonnan ered, ahonnan a német deutsch.
Nem csak az oroszban és a bolgárban, hanem az olaszban is eltérő elnevezése van a nyelvnek (tedesco) és az országnak (Germania).
Finnül Németország neve Saksa, észtül pedig Saksamaa. Ez a szászokra utal, akik régen Németország északi részét lakták. A finnek elsősorban velük kerültek kapcsolatba a Balti-tengeren keresztül, így Németország területét is róluk nevezték el.

Még bővebben: Why does Germany have so many names? – Supertext Magazin

Lásd még: Miért alemán spanyolul a német?

Hollandia, Nederland, les Pays Bas

Ha már a hollandok szóba jöttek a deutsch és a Dutch szó kapcsán, látogassunk el hozzájuk is! Hollandia neve hollandul Nederland (angolul: Netherlands, németül: die Niederlande), ami szó szerint alacsony, mélyen fekvő országot (alföldet) jelent (vö.: német niedrig ‘alacsony’, Land ‘ország’), hiszen negyede a tengerszint alatt terül el. Innen jön az olasz Paesi Bassi, a spanyol Países Bajos és a francia les Pays Bas elnevezés is, mely az eredeti országnév szó szerinti fordítása (olaszul a paese országot, a basso alacsonyat jelent). Finnül Hollandia Alankomaat, ebből az alanko jelentése alföld, a maa pedig országot jelent, a végén a -t pedig a többes szám jele. Ugyanez a helyzet a cseh Nizozemsko szóval is, a nížina alföldet jelent.

Megtévesztő, hogy Holland eredetileg Hollandia egyik tartományának a neve, amit néha egész Hollandiára is mondanak, többek között a mi nyelvünkben is. Az angolban is előfordul a Netherlands mellett a Holland szó is Hollandiára. A spanyolban is használják az Holanda elnevezést is. Maguk a hollandok is mondják azt az országra, hogy Holland, a Nederland mellett. Érdekes, hogy a világ nyelvei között mennyire megoszlik ez a kétféle elnevezés. Az ország neve észtül és dánul Holland, görögül Ολλανδία, lengyelül Holandia, szlovákul Holandsko, törökül Hollanda, míg lettül Nīderlande, litvánul Nyderlandai, oroszul Нидерланды. Svédül pedig Nederländerna, ebből a land ‘ország’, a länder ‘országok’, a länderna pedig ‘az országok’, tehát a nyelvtani szerkezetek is elég jól követhetők itt. Ahogy fentebb láttuk, a franciában névelő áll Hollandia neve előtt (les), és a svéd is így gondolkozik, csak a „névelő” itt a főnév végén áll. A román nyelv is hasonlóan gondolkodik, csak – a finnekhez és a csehekhez hasonlóan – teljesen lefordították a saját nyelvükre az ország nevét: Țările de Jos. Ebből a țară jelentése ország, melynek többes száma țari, ennek „névelős” alakja pedig țarile, a jos pedig azt jelenti, ‘lent’, ami talán az olasz giù-val lehet rokon. A țară a latin terra (föld) szóból származik.

Érdekesség, hogy ennek az országnak a neve több nyelven is többes számú (például német, francia, olasz, finn, svéd, román), ami országok nevénél meglehetősén ritka, ráadásul az eredeti Nederland egyes számú. Az angolban és a spanyolban csak alaktanilag többes számú az országnév, valójában egyes számúnak számít, és az igét is egyes számban kell használni mellette.

A Holland elnevezés eredetileg azt jelenti, hogy fás, erdős ország. Az elnevezés az óholland holt és land szavakból állt össze.