A mellékmondati, azaz KATI szórend a németben

A mellékmondati, azaz KATI szórend a németben
jelmondat: Az a hasonlóság a szomszéd raktára és a német nyelv között, hogy a fontos dolgokat mindkettőben hátra kell pakolni.

KATI szórend:
A mellékmondatok szórendjének sajátossága a németben, hogy a ragozott igealak a mellékmondat legvégére kerül:

Ich freue mich, dass du im Herbst nach Bonn fährst.
Ich weiß, dass er viel Brot kauft.

Ha elváló igekötős ragozott ige van a mellékmondatban, akkor az nem válik el:

Ich hoffe, dass du morgen ankommst.
Wir wissen, dass sie ihn immer anruft.

Ha módbeli segédige is van a mellékmondatban, természetesen az kerül a mellékmondat végére, hiszen azt ragozzuk:

Ich freue mich, dass du im Herbst nach Bonn fahren willst.
Ich freue mich, dass er im Herbst nach Bonn fahren kann.

Összetett igeidőkben is a ragozott igealak (segédige) kerül a mondat végére:

Ich freue mich, dass du nach Bonn gefahren bist.
Ich freue mich, dass du in Bonn gewohnt hast.
Ich freue mich, dass du nach Bonn fahren wirst.

A visszaható névmás helye: Kijelentő mondatban, egyenes szórendnél a visszaható névmás helye nem okozhat problémát, mert csak az ige után állhat (Ich wasche mich. Udo wäscht sich). Kérdő mondatban (fordított szórend) és mellékmondatban a visszaható névmás helye attól függ, hogy az alanyt valamilyen személyes névmással fejezzük-e ki, vagy főnévvel. A személyes névmást követi (pl. ich mich, du dich, er sich, stb.), a főnevet megelőzi (pl. sich Udo, sich die Kinder, sich mein Freund) a visszaható névmás:

Ich weiß nicht, wann er sich wäscht.
Ich weiß nicht, wann sich das Kind wäscht.

Tehát, egyetlen szó, ami KATI szórendben az alanyt is megelőzheti, a visszaható névmás, de az is csak akkor, ha az alany főnév.

A KATI SZÓREND VISZONTAGSÁGOSABB ESETEI

Összetett múlt időkben, ha módbeli segédige IS van a mellékmondatban, sajátos dolog történik:
1. A főige nem a szokásos Partizip Perfekt alakban, hanem főnévi igenév alakban áll, így két főnévi igenév kerül egymás mellé a mondatban: a főige és a módbeli segédige, míg az időbeli segédige (ilyenkor mindig a haben) természetesen ragozott alakban áll. Például: Du hast fahren können. Ich habe gehen müssen .  (De önmagában, főige nélkül a módbeli segédige Perfekt alakja természetesen: Ich habe gekonnt. Du hast gemusst.) Ezt a fajta főnévi igenevet (können, müssen), ami tulajdonképpen a Partizip Perfekt (gekonnt, gemusst) alak helyett áll, helyettesítő főnévi igenévnek (németül: Ersatzinfinitiv) nevezzük, bővebben ebben a bejegyzésben olvashatunk róla.
2. Ha mellékmondatban történik mindez, akkor sajátos a helyzet, a ragozott ige nem a mondat legvégére, hanem a két főnévi igenév elé kerül:

Ich freue mich, dass du nach Bonn hast fahren können.

Tehát ha két főnévi igenév és egy ragozott ige van a mellékmondatban, akkor a ragozott ige szemtelen módon betolakszik a főnévi igenevek elé. Ugyanez a helyzet jövő időben is (csak akkor nem a Partizip Perfektet helyettesíti az egyik főnévi igenév, hanem amúgy is főnévi igenév alakban lenne mindkét ige a werden mellett):

Ich freue mich, dass du nach Bonn wirst fahren können.

Az agyat jobban igénybe veszi, ha egyszerre van dolgunk mellékmondattal, módbeli segédigével és szenvedő szerkezettel:

Ich hoffe, dass die Aufgabe gelöst werden kann.

Ezt már csak az tetőzi, ha mindezek mellé még összetett múlt idő, vagy jövő idő is van a mellékmondatban:

Ich hoffe, dass die Aufgabe hat gelöst werden können.
Ich hoffe, dass die Aufgabe wird gelöst werden können.

(A sok egymás mellett álló ige között úgy lehet eligazodni, ha arra gondolunk, hogy a gelöst werden egybe tartozik, egyetlen főnévi igenév alak, mint pl. a lösen, csak szenvedő alakban áll és két tagból tevődik össze.)
Igazából könnyű megérteni, mikor nem áll a mondat legvégén a ragozott igealak: akkor, ha két főnévi igenév van a mondatban a módbeli segédige miatt. Az utóbbi mondatban a gelöst werden is egy főnévi igenév alak, csak két szóból áll, ez a szenvedő alakú főnévi igenév. Tehát akár cselekvő, akár szenvedő alakú főnévi igenév áll egy másik főnévi igenév (módbeli segédige) mellett, mellékmondatban megelőzi a két főnévi igenevet a haben vagy werden időbeli segédige.

MIKOR HASZNÁLUNK KATI SZÓRENDET?

A mellékmondatokban, tehát a dass, ob kötőszók után és a kérdőszóként is használatos kötőszók után, mint pl. a wer, was, wo, wie, wieviel, worauf, womit, és egyéb, wo kezdetű elöljárószóval összevont kötőszó után. Mindenféle mellékmondatban KATI szórendet használunk, így vonatkozói mellékmondatban (der, die, das, wer, was vonatkozó névmások után), időhatározói mellékmondatban (während, als, wann, solange, bis, stb. kötőszók után), feltételes mellékmondatban (wenn, sollte után, de ilyenkor ha elmarad a kötőszó, fordított szórend lesz), célhatározói mellékmondatban (damit után, és ilyenkor, a magyarral ellentétben nem áll a mellékmondatban felszólító mód, hanem kijelentő mód) és mindenféle, itt nem említett mellékmondatban is KATI szórend áll a németben.

Hat er dir gesagt, dass ich hier, in Berlin wohne?

Az ob szintén fordítható magyarra “hogy”-gyal, mint a dass, de használata eltér tőle. Akkor használjuk a németben az ob-ot, ha magyarra a mondatot  “vajon” és “-e” szócskákkal is fordíthatjuk:

Ich weiß nicht, ob du morgen kommst. (Nem tudom, hogy holnap jössz-e. Nem tudom, vajon holnap jössz-e.)
Er hat sie gefragt, ob sie gestern den Komputer benutzt hat. (Megkérdezte tőle, hogy tegnap használta-e a számítógépet.)

A dass és az ob felcserélése a mondat értelmét is olykor megváltoztathatja:

Ich wusste nicht, ob du später kommst. (Nem tudtam, később jössz-e.)
Ich wusste nicht, dass du später kommst. (Nem tudtam, hogy később jössz.)

Az ob megfelelője az angolban a whether ill. if, az olaszban a se, a franciában a si.

A magyarban elmaradhat olykor a “hogy” kötőszó (vö. Remélem, hogy jössz holnap = Remélem, jössz holnap). A németben is elmaradhat a dass (az ob nem!), de ilyenkor nem lesz már KATI szórend, hanem főmondati, egyenes szórend:

Ich hoffe, du kommst morgen an.
(Vö.: Ich hoffe, dass du morgen ankommst.)

A weil azonos jelentésű a denn-nel (“mert”), mégis mellékmondati szórend áll utána:

Ich bin hier gekommen, denn du hast mich gerufen.
Ich bin hier gekommen, weil du mich gerufen hast.

Az als állhat KATI szórenddel és fordított szórenddel is, de ez a jelentését is megváltoztatja: als + KATI = amikor (egyszeri történés a múltban); als + fordított szórend = mintha (ez utóbbi jelentése azonos az als ob és als wenn jelentésével, ezek után viszont KATI szórend áll):

Als ich angekommen bin, regnete es.
Es scheint, als wäre alles in Ordnung ( = Es scheint, als ob alles in Ordnung wäre.)

A mellékmondatot a főmondattól a németben vesszővel választjuk el, hasonlóan a magyarhoz, de eltérően az angoltól:

Nem tudom, hány óra van.
Ich weiß nicht, wieviel Uhr es ist.
I don’t know what the time is.

Megtévesztő, hogy az angolban is olykor a mondat legvégére kerül az ige mellékmondatokban, de az angolban ez nem KATI szórend, hanem egyenes szórend. Ha kevés szó van a mellékmondatban, a német KATI szórend is egybeesik az egyenes szórenddel:
Ich weiß nicht, wo du bist.
I don’t know where you are.

Könnyen összekeverhetjük, hogy a je … desto/umso … (minél …, annál … ) szerkezet melyik tagja után van KATI szórend, melyik után főmondati szórend. A kulcs: JE + KATI:

Je mehr ich lerne, desto mehr weiß ich.
Je schöner ein Mädchen ist, umso mehr Jungen verlieben sich an sie.
Je öfter sich ein Politiker widerspricht, desto größer ist er. (Friedrich Dürrenmatt)

(A je … desto/umso … megfelelője az angolban a the … the …, ahol nem merül fel szórenddel kapcsolatos probléma, egyenes marad a szórend: The more I learn, the more I know.)

—————————-

Kapcsolódó bejegyzések:

A szenvedő szerkezet (Das Passiv) a németben

A német igeragozás – kijelentő mód

Infinitiv használata Partizip Perfekt helyett múlt időben

Link:

canoo.net – Wortstellung