Indicativus praeteritum imperfectum
(Folyamatos múlt)
A latin indicativus praeteritum imperfectum idő képzése
Ahogy a cselekvő (aktív) igealakok, a latin indicativus praeteritum imperfectum is egyszerű igealak. Tehát az ige alakja egyetlen szó, ez tőből és ragból áll:
imperfectum tő + időjel (ēba) + imperfectum személyragok
Az 1. és 2. konjugációban a tőhangba olvad az időjel (monē+ēbam=monēbam; amā + ēbam=amābam). Az időjel utolsó szótagja E/2-ben, T/1-ben, T/2-ben hosszú (ā). A létigén kívül minden ige szabályos.
| ego tū is, ea, id |
-ēbam -ēbās -ēbat |
| nōs vōs iī, eae, ea |
-ēbāmus -ēbātis -ēbant |
A tőhangra (a, e, i) végződő konjugációk:
| 1. konjugáció cantāre (énekelni) |
2. konjugáció monēre (inteni) |
4. konjugáció audīre (hallani) |
| cantābam (!) cantābās cantābat |
monēbam (!) monēbās monēbat |
audiēbam audiēbās audiēbat |
| cantābāmus cantābātis cantābant |
monēbāmus monēbātis monēbant |
audiēbāmus audiēbātis audiēbant |
Rendhagyóságok a tőhangra végződő konjugációkon belül:
Az 1. konjugációs dăre (adni) igének tőhangja nem hosszabbodik meg:
dăre: dăbam, dăbās, dăbat, dăbāmus, dăbātis, dăbant
A 4. konjugációs īre ragozásánál elmarad az e kötőhang az időjelből:
īre: ībam, ībās, ībat, ībāmus, ībātis, ībant
A 3. (nem tőhangra végződő) konjugáció:
| mássalhangzó tő regere (irányítani) |
U tő polluere (bepiszkolni) |
I tő facere (tenni) |
| regēbam regēbās regēbat |
polluēbam polluēbās polluēbat |
faciēbam faciēbās faciēbat |
| regēbāmus regēbātis regēbant |
polluēbāmus polluēbātis polluēbant |
faciēbāmus faciēbātis faciēbant |
További rendhagyó igék:
| esse (lenni) |
velle (akarni) |
posse (lehet) |
| eram erās erat |
volēbam volēbās volēbat |
poteram poterās poterat |
| erāmus erātis erant |
volēbāmus volēbātis volēbant |
poterāmus poterātis poterant |
A praeteritum imperfectum használata
1. de conatu: cselekvések, melyek csak kísérletek maradtak, nem tudni, sikerült-e:
Helvētiī flūmen lintribus iūnctīs trānsībant.
A helvétek át próbáltak kelni a folyón összekötözött csónakokkal.
2. iterativum/durativum/habituale: ismétlődő vagy tartós állapotok vagy cselekvések, ill. szokások kifejezése:
Herī hōrā tertiā legēbam.
Tegnap háromkor éppen olvastam.
Rōmæ quotannīs bīnī consulēs creābantur.
Rómában évente két-két konzult választottak meg.
Tribus annīs anteā quōtidiē cursum ībam.
Három évvel ezelőtt mindennap elmentem futni.
Æstāte praeteritā quōtidiē nātābāmus.
Tavaly nyáron naponta úsztunk.
Vulgō multum labōrābant.
Általában sokat dolgoztak.
3. Előre haladó cselekményeket kísérő mellékkörülmények:
Cum Cæsar in Galliam vēnit, alterīus factiōnis prīncipēs erant Haeduī, alterīus Sequānī.
Amikor Caesar Galliába jött, egyik párt vezetői a haeduusok, a másiknak pedig a sequanusok voltak.
4. Cselekvések, melyek még tartottak, amelyek máskor még elkezdődött:
Librum legēbam, tum tū intrāvistī.
Épp könyvet olvastam, akkor léptél be.
5. Módbeli segédigék (dēbeō, oportet, necesse est – kell, possum, queō – tud,-hat,-het; nequeō – nem tud), vagy modalitást körülíró igeneves szerkezeteknél – ha egyszerű mondatokban szerepelnek – ezt az igeidőt magyarul múltbeli feltételes módra is fordíthatjuk (a lényeg abban áll, hogy az eredmény bizonytalan):
Iam prīdem facere oportēbat.
Már régóta meg kellett volna tenni.
–
— A bejegyzés Latinoloquus tollából származik —
Forrás:
M. Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan a középiskolák számára
Link:
Verbix – latin igék ragozása tetszőleges igeidőben
