Nyelvek nehézsége?
A nyelvek nehézsége? Úgy látszik, megoszlanak a vélemények arról, melyek a legkönnyebb és legnehezebb nyelvek:
Albári tárház – A világ legnehezebb nyelve
Nyelv és Tudomány – komolyabb nyelvészek erre azért rácáfolnak!
Több weboldalon is fent van a lista rövid kiegészítésekkel a nyelvek nehézségéről. Nem tudni, ki rakta fel először és hova. Ezt több weboldal is átvette. A probléma, hogy ezek a weboldalak nem győződnek meg arról, helyes információk vannak-e az átvett anyagban. Nincs forrásmegjelölés, ami hitelesíthetné az információkat. Fura, hogy valaki honnan szedte, amit oda leírt, vagy miért találta ki. Miért lehet valakinek jó kitalálni, hogy „nyolc év tanulmányozás után kiadták a világ 10 legnehezebb és 10 legkönnyebb nyelvének sorrendjét”? Vagy, hogy a „nyelvtudósok egyesülete” Berlinben székel? Lehet, hogy az eredeti szöveg írója hallott egy előadást, vagy információkat hallott valahonnan, de nem jól emlékezett. Vagy lehet, direkt kitalált valamit. Jó lenne tudni, ki, hol írta le ezt először. A weboldalak üzemeltetőinek pedig, akik átvették a cikket, írni lehetne, hogy vegyék le, mert nem igaz.
Az is előfordul, hogy az ember kitalál történeteket, esetleg regényt ír, amiben ilyen is szerepelhet…
Komolyabbra fordítva a szót: valóban lehet arról beszélni, melyik nyelv könnyű, melyik nehéz, és kinek. Ez azonban alapos körültekintést igényel. Tudományos szempontból tilos arról beszélni, hogy egy nyelv könnyű-e vagy nehéz, mert ilyen nincs. De, van ilyen. De azt is figyelembe kell venni, hogy kinek a számára nehéz. Egy svéd anyanyelvűnek könnyebb az angol, mint nekünk. Vagy egy horvát anyanyelvű könnyebben tanul meg lengyelül, mint mi. Azonban magyar anyanyelvű számára sem olyan nehéz a lengyel, ha már tud pl. szlovákul. Még az eszperantó is lehet nehéz, ha egy stresszes tanár tartja a nyelvórákat, aki mindig leteremti a tanulót, aki hibázik. És a kínai is lehet könnyű, ha olyan környezetben tanuljuk, ahol jól érezzük magunkat. Ha a nyelvek nehézségéről akarunk beszélni, akkor tehát elég sok tényezőt figyelembe kell vennünk, hogy objektív képet kapjunk.
Az Nlcafé közölt egy cikket arról, hogy a világ egyik legnehezebben tanulható nyelve a magyar. Külföldi országokba delegált amerikai diplomatákat kérdeztek meg, melyik nyelvet mennyire volt nehéz megtanulniuk. Ez alapján állítottak össze egy listát a nyelvekről, nehézség alapján. Ez már aránylag jó irányadó, hogy angol anyanyelvűek számára melyik nyelv mennyire nehéz. De ha igazán precízek akarnánk lenni, sok más tényezőt is figyelembe kéne venni, például a diplomaták életkorát, motivációját, képességeit, a nyelvtanulás körülményeit. Általában az sem mindegy a nyelvtanulás hatékonysága szempontjából, hogy aki tanulja a nyelvet 20-30 vagy 40-50 éves.