Miben más a dán és a norvég nyelv?

Miben más a dán és norvég nyelv?

Közelebbi rokon nyelvek között gyakori, hogy az egyik nyelven beszélők sokat megértenek legalább írásban a másik nyelvből. Például az olasz és spanyol anyanyelvűek szóban is egész jól megértik egymást. De ettől még jól meg lehet különböztetni egymástól a két nyelvet, még ha sok szó nagyon hasonló vagy meg is egyezik. Írásban a spanyol és a portugál is nagyon hasonlít, de könnyű felismerni mindkét nyelvet, elsősorban a sajátos betűikről, betűkapcsolataikról.

A dán és norvég zászló. Majdnem egyformák, de mégsem.

A svéd, norvég, dán nyelv írásban rendkívül közel áll egymáshoz. Írásban az egyik nyelv ismerete alapján jól meg lehet érteni a másik kettőt is. Ami a különbségeket illeti, a svédet könnyen fel lehet ismerni írásban (pl. „én vagyok” svédül jag är), viszont a norvég és a dán annyira hasonlítanak, hogy megkülönböztetésük problémát okozhat („én vagyok” norvégul és dánul egyaránt jeg er). Ez természetesen csak az írásképre vonatkozik, hiszen a dán és norvég kiejtés jelentősen eltérnek.

A dánt és a norvégot azért is nehéz megkülönböztetni egymástól írásban, mert nincsenek eltérő betűik, az ábécé megegyezik. Mindkét nyelvben megtalálható a sajátos æ és ø graféma, ezek megfelelői a svédben az ä és az ö, a svéd ezért is könnyen felismerhető.

A dán és a norvég ragozás lényegében megegyezik, a nyelvtan is nagyon hasonló, így a részletekben el kell kicsit mélyednünk, hogy egy írott szövegről el tudjuk dönteni, dánul vagy norvégul van-e. A személyes névmás alanyesetű alakjai egy kivétellel megegyeznek. Az ige kijelentő mód jelen időben –r ragot kap mindkét nyelvben, a hét napjainak alakjai teljesen megegyeznek, és még sorolhatnánk az azonosságokat. Még mielőtt megnéznénk az eltéréseket, fontos megjegyezni, hogy a norvégnak két változata van, a bokmål (hagyományos norvég) és a nynorsk (modern norvég). Itt most a bokmål változattal foglalkozunk. Furcsamód a két norvég nyelvváltozat között nagyobb írásban a különbség, mint a bokmål és a dán között.

Most tehát azt vizsgáljuk, hogy egy írott szövegről hogyan lehet eldönteni, hogy dánul vagy norvégul van-e. Csak azokra a különbségekre térünk ki, melyek ennek megállapításához szükségesek.

A dán –tion végű főnevek a norvégben –sjon végűek:

Viszont ha az –ion végződés előtt nem t áll, már nincs különbség:

dán, norvég: region

K és g után magánhangzó elé a norvég betesz egy j-t, a dán nem:

A szóvégi dán -k, -t, -g mássalhangzók a norvégban duplák, ha rövid magánhangzó áll előttük. Így pl. a dán -ik végződés a norvégben -ikk:

A dán nd, ld betűkapcsolatoknak a norvégban nn, ll felel meg:

Néhány szóban a dán æ-nek norvég e felel meg:

Egyes tőszámnevek eltérnek:

A Számok néhány nyelvben cím alatt részletesebben ki van fejtve, hova vezethetők vissza a dán számnevek alakjai.

Az egyes számú tárgyesetű (és visszaható) személyes névmások is eltérnek a két nyelvben. A dán alakok a svéd alakokkal egyeznek meg:

dán: míg, dig, sig
norvég: meg, deg, seg

A személyes névmások alanyesetének T/2 alakja („ti”) a dánban I, a norvégban dere.

Sok igének a befejezett melléknévi igenevéről felismerhető, a dán vagy a norvég nyelvvel van-e dolgunk. Egyes melléknévi igenevek a dánban magánhangzó után kapnak -et végződést, ugyanezek az igék a norvégban -tt vagy -dd végződést kapnak (e nélkül):

Aránylag gyakran előfordul a birtokolni ige. Alapalakja dánul have, norvégul ha, egyszerű múlt ideje dánul havde, norvégul hadde, befejezett melléknévi igeneve dánul haft, norvégul hatt. Ezért pl. a „nektek volt” befejezett múlt időben:

dán: I havde haft
norvég: dere hadde hatt

A létige befejezett melléknévi igeneve dánul været, norvégul vært.
Az összetett múlt időkben a dán segédigeként a létigét használja bizonyos igék mellett, elsősorban a mozgást kifejező igék mellett. A norvég nem használja a létigét a múlt idők segédigéjeként, mindig a birtoklást kifejező igét használja. Pl. a gå (menni) ige alakjai összetett igeidőkben:

Hasonlóan, a létigével képzik összetett alakjukat a dánban a mozgást, változást kifejező tárgyatlan igék, pl. … er forsvundet (eltűnt), … er kommet (jött), … er sket (történt), … er blevet (vált valamivé). A norvégban, mint az összes többi ige, ezek is a ha segédigét használják: … har forsvunnet, … har kommet, … har skjedd, … har blitt.

A köszönési formákat dánul egybe, norvégul külön írják:

A „szia!” dánul hej, norvégul hei.

Eltérő kérdőszók:

Eltérő elöljárószók (a teljesség igénye nélkül, csak néhány):

Sok gyakori elöljárószó megegyezik a két nyelvben, pl. med (-val, -vel), på (-nál, -nél), i (-ban, -ben).

A „nem” (tagadószó) dánul nej, norvégul nei.

A dán hagyományosabb írásmódot őriz, ami a kiejtést nem mindig tükrözi. A norvég a helyesírást jobban a kiejtéshez igazítja. Ez a jövevényszavakon jól megfigyelhető:

chauffør – sjåfør (sofőr)

Érdekes továbbá, hogy ugyanaz a szöveg dánra és norvégra lefordítva sosem egyezik. Használati útmutatók fordításait tanulmányozva hamar feltűnt, hogy a dán és norvég változat számottevően eltér. Eleve teljesen más szavakból építik fel a mondatot, ami ugyanazt jelenti a két nyelvben. Ennek ellenére, ha nekem kellett volna megmondanom, melyik van norvégul és melyik dánul, bajban lettem volna.

–

Irodalom:

Robin Allan, Philip Holmes, Tom Lundskær-Nielsen: Danish: An Essential Grammar, Routledge, 2005.

Linkek:

Langfocus videója a Youtube-on – How Similar Are Danish & Norwegian (Bokmål)?

Erik Wirdheim blogja a dán-norvég különbségekről (angol)

Verbix – dán igék ragozása

Verbix – norvég igék ragozása

Ielanguages – Dán rendhagyó igék (aránylag rövid lista)

Norwegian-English verb list

Német-dán szótár

Német-norvég szótár

MyLanguages.org – Dán elöljárószók

MyLanguages.org – Norvég elöljárószók

Angol Wikipédia – a dán és norvég nyelv összehasonlítása

Angol Wikipédia – pár kiragadott különbség a dán és norvég nyelv között

English Loanwords in Norwegian. A Loanword Processing Study in Young Speakers of Norwegian – Angol nyelvű szakdolgozat az angol kölcsönszavakról a norvég nyelvben, és ahogy azokat a fiatalok használják (pdf) (Ezek a szavak jórészt norvég helyesírás szerint íródnak, szemben a dán nyelvben lévő idegen szavakkal.)

–

Ha valakit esetleg inkább a svéd érdekel: Svéd nyelvlecke kezdőknek.