Azonos mondatok több nyelvben
–
Sok olyan szó van, melyeket több nyelven is ugyanúgy írunk (pl. a „tél” angolul, németül és hollandul is Winter). Lehet-e vajon mondatokat is alkotni, melyek több nyelven is ugyanúgy vannak leírva? Ez elsősorban közeli rokon nyelveknél lehetséges.
A következő mondatok angolul és hollandul is teljesen értelmesek, jelentésük megegyezik:
Water is wild.
A víz kegyetlen.
Water was wild.
A víz kegyetlen volt.
Winter is mild.
A tél enyhe
Winter was mild.
A tél enyhe volt.
School had fruit.
Az iskolának volt gyümölcse.
Aránylag sok olyan szó van a hollandban és az angolban, melyeket ugyanúgy írunk, így ezekből megpróbálhatunk egyforma mondatokat felépíteni. A probléma, hogy az igék alakjai eléggé eltérnek, talán csak a létige két alakja (is és was) és a „van neki” múlt ideje (had) egyezik meg teljesen, így ez jelentősen behatárolja az egyforma mondatok felépítését.
Német-holland azonos mondatok:
Niemand springt morgen. ’Senki nem ugrik holnap.’
Acht Piloten lachen hier. ’Nyolc pilóta nevet itt.’
Vier Soldaten springen hier. ’Négy katona ugrik itt’
Niemand lacht hier. ’Senki sem nevet itt.’
Lotto gewonnen. ’A lottót megnyertük.’ (Általános alany.)
A hollandban és a németben sok szó megegyezik. Az igék között is akadnak azonos alakúak, és könnyíti a helyzetet, hogy jelen időben E/3-ban az igék mindkét nyelvben –t, T/3-ban mindkét nyelvben –en végződést kapnak. Nehezíti a helyzetet, hogy a névelő alakja eltér a két nyelvben. Az acht és vier számnév alakja megegyezik, viszont nehéz hozzájuk olyan főneveket találni, melyek többes számú alakja azonos. Eltér még a két nyelvben, hogy a németben a főneveket nagy kezdőbetűvel írjuk, a hollandban nem, ez a tökéletesen egyforma írásképet korlátozza.
Angol, német és holland nyelven azonos mondatok:
Glas in Hotel. Drama in Hotel. Ring in Glas. Winter mild!
’Üveg a szállodában. Dráma a szállodában. Gyűrű az üvegben. Enyhe tél!’
Mivel az angolban alig vannak igeragok, lehetetlennek tűnik olyan igét találni, melynek alakja egy mondaton belül megegyezne mindhárom nyelvben. Néhány főnéven kívül még az in elöljárószó azonos a három nyelvben, így ige nélküli, nominalizáló „mondatok” alkothatók, melyek stílusa újságcikkek, esetleg könyvek, filmek címére emlékeztet.
Érdekes, hogy angol-német azonos mondatokat nem igazán lehet alkotni, mivel többek között az igeragozás is jelentősen eltér. Néhány főnéven, melléknéven és az in elöljárószón kívül nem nagyon tudunk azonos szavakat összehozni.
Azonos kifejezések angolul és franciául:
Six triangles, six rectangles, six cubes.
’Hat háromszög, hat téglalap, hat kocka.’
Akadnak főnevek szép számmal, melyek angolul és franciául ugyanúgy vannak írva, és a főnév többes számát is hasonlóan képzi a két nyelv. A six (6) számnév megegyezik a két nyelvben. Viszont az igealakok teljesen eltérnek és egyéb megegyező szavakat sem nagyon találni, így csak egyszerűbb kifejezéseket lehet alkotni, melyek a két nyelven azonosak.
Íme, azonos „mondatocskák” angolul és olaszul. Ráfogható, hogy olaszul is helyes:
Africa, banana? Rude area!
’Afrika, banán? Goromba terület!’
Azonos kifejezések angolul és spanyolul. Bizonyos szituációban mindkét nyelven helyesek, bár a spanyolban ritkán kerül a jelző a jelzett szó elé:
admirable doctor, invisible error, terrible factor
’csodálatos orvos, láthatatlan hiba, borzalmas tényező’
Akad néhány melléknév és főnév, melyek ugyanúgy vannak spanyolul és angolul, de más azonosság nemigen akad. Az igeragozás teljesen más, a főnév többes száma is csak látszólag hasonló. Így csak névelő nélküli, egyes számú jelzős szerkezeteket lehet alkotni, melyek ugyanúgy vannak a két nyelven.
A spanyol és portugál nyelv írott formája nagyon közel áll egymáshoz, nagyon sokat meg lehet érteni az egyik nyelvből írásban a másik nyelv ismerete alapján. Viszont legtöbbször egy-egy betűben eltérnek az azonos jelentésű szavak (pl. a névelők és általában a leggyakoribb szavak is), ami megnehezíti dolgunkat. A következő mondat spanyolul és portugálul is ugyanúgy van leírva:
Somos cinco amigos que estamos contigo.
’Öt barát vagyunk, akik veled vagyunk.’
Az olasz és a spanyol eléggé közel állnak egymáshoz, nagyon sok az írásban egyforma szó. Az igéknél kijelentő mód jelen időben csak az E/1 és E/3 alakok egyezhetnek meg. (E/1-ben mindkét nyelvben a rag –o, E/3-ban pedig –a vagy –e, míg a többi személy ragjai határozottan eltérnek.) A jelen időben rendhagyó igék között is nagy a hasonlóság, így pl. a „jövök” mindkét nyelven vengo, a „jön” mindkét nyelven viene. Hasonlóan megegyezik a tengo és tiene, salgo és sale, pongo és pone ige alakja.
Egyforma mondatok a két nyelvben, melyek kiejtésben is hasonlítanak:
La gente va a casa.
’Az emberek hazamennek.’
Vengo a darle un regalo.
’Megyek adni neki egy ajándékot.’
Mandamelo. Sí, te lo mando.
’Küldd el azt nekem! Igen, elküldöm neked.’
Apró eltérés, hogy a le (neki) névmás a spanyolban hímnemre és nőnemre is vonatkozhat, míg olaszban csak nőnemre.
Az egyes szám nőnemű névelő (la) és a határozatlan névelő két alakja (un, una) is megegyezik a két nyelvben, ami megkönnyíti egyforma mondatok alkotását.
A melléknevek egyeznek a főnevükkel nemben (és számban), így sokszor a végződés is egybeeshet (pl. la casa moderna – ’a modern ház’, mindkét nyelven).
Az olasz írásban is eléggé eltávolodott a klasszikus latintól, jóformán alig lehet valamit megérteni latin szövegekből olasz nyelvismeret alapján. Ennek ellenére hasonlóságok is akadnak. Egy olasz diák azt a feladatot kapta még valamikor a XX. század közepén, hogy írjon egy verset latinul. Amikor felolvasta versét, a tanár kioktatta, hogy nem olaszul, hanem latinul kellett volna írni. A diák azonban azt állította, latinul írta. Miután végigolvasta a verset, kiderült, latinul és olaszul is tökéletes. Íme a vers:
Te saluto, alma Dea, Dea generosa,
O gloria nostra, o veneta regina!
In procelloso turbine funesto
Tu regnasti serena; mille membra
Intrepida prostrasti in pugna acerba;
Per te miser non fui, per te non gemo,
Vivo in pace per te. Regna, o beata!
Regna in prospera sorte, in pompa augusta,
In perpetuo splendore, in aurea sede!
Tu serena, tu placida, tu pia,
Tu benigna, me salva, ama, conserva!
(Forrás: Mario Pei)
A köznyelvben nem használnak az olaszok ilyen szavakat, és a szövegnek kissé tájnyelvi jellege van. Alapszavak ritkán egyeznek meg teljesen az olaszban és a latinban, viszont sok ragozott latin főnév megegyezik olasz megfelelőjével, például az in elöljárószó utáni ablativusban. Így a „béke” latinul pax, olaszul pace, és a latin ragozott (ablativus) alak is pace (pontosabban pāce, de az ékezetektől sokszor eltekintenek). Ugyanígy a latin amicus (barát) ablativus alakja amico, ami ékezetek nélkül megegyezik az olasz alakkal. Továbbá, kijelentő mód jelen időben az ige ragjai közül az E/1 végződése (-o) megegyezik.
Ha latin-olasz azonos mondatokat próbálnánk alkotni, az első probléma az lenne, hogy az olaszban van névelő, a latinban pedig egyáltalán nincs. A versben a megszólítást használta fel ennek kivédésére a diák. Felszólító mód egyes számban az a tövű igék mindkét nyelvben egyaránt a végződést kapnak: ama – ‘szeress!’ Így felszólító mondatokkal a névelő hiányát és a rag egybeesését is ki lehet használni, ha azonos mondatokat akarunk alkotni.
A törökben és a magyarban is megtalálhatók hasonló (de nem azonos) szavak. Létezik egy ismert mondat, ami törökül és magyarul nagyon hasonlóan hangzik, jelentése is megegyezik:
Zsebemben sok kicsi alma van.
Cebimde çok küçük elma var.
kiejtve kb.: [dzsebimde csok kücsük elma var]
Különböző kölcsönszavaknak, nemzetközi szavaknak vagy csupán a véletlennek köszönhetően megtalálhatók egyforma szavak a magyarban és más nyelvekben is. Ezekből alkothatunk egyszerűbb „mondatokat”, melyek magyarul és pl. németül vagy olaszul is értelmesek. A következő négy kis „mondatocska” akár elő is fordulhat élő beszédben mind olaszul, mind magyarul:
Opera, pompa? Figura, forma? Torta, pizza? Dilemma!
Véletlen egybeesés folytán szóban ugyanúgy hangzik olaszul és magyarul is a „ki?” kérdőszó, csak olaszul leírva chi?. Ez is egy azonos, bár rövid, megegyező mondat. Franciául is így ejtik ezt a kérdőszót, írása qui?. A „ki ez?” franciául Qui est-ce?, kiejtése kb. „ki esz”, majdnem, mint magyarul. A „kié?” olaszul di chi è?, kiejtve kb. „di ki e”, ami kicsit hasonlít magyar megfelelőjéhez. A következő mondat pedig majdnem teljesen úgy hangzik olaszul, mint magyarul, csak olaszul egy betűvel kevesebb van benne, és a hangsúly máshol van:
Chi telefona?
Ki telefonál?
Alkotható németül és magyarul is megegyező agyament szöveg, ami még rímel is. Ez esetleg bohókás mezőgazdasági dolgozók jelmondata lehetne, akik a traktorukba keresnek új motort:
Humor? Galaxis! Beton! Traktor!
Zebra! Gorilla! Grapefruit! Motor!
A magyarral kapcsolatosan felmerül, nyelvrokonainknál vajon található-e olyan mondat, amely megegyezik magyar megfelelőjével. Egy észt nyelvész egyetlen mondatot talált, mely magyarul, finnül és észtül nem egyezik meg ugyan, de hasonló:
Finn: Elävä kala ui veden alla.
Észt: Elav kala ujub vee all.
Magyar: Eleven hal úszik a víz alatt.
Továbbfejlesztett változat:
Finn: Elävä kala uiskentelee veden alla.
Magyar: Eleven hal úszkál a víz alatt.
A magyar, mint látható, eléggé eltávolodott a balti-finn nyelvektől. Biztosan sok hasonló, vagy akár azonos szó található legközelebbi nyelvrokonainknál, a vogul (manysi) és osztyák (hanti) nyelvben, vagy kevésbé közeli nyelvekben is. Hasonló, vagy azonos mondatok is elképzelhetők.
A szláv nyelvek eléggé hasonlítanak egymásra, teljesen megegyező szavaik is akadnak, és a nyelvtanuk is meglehetősen hasonló. Pl. a sto (száz) számnév az összes szláv nyelven ugyanúgy íródik (de valamelyiken cirill betűkkel). Valószínűleg lehet alkotni azonos mondatokat szláv nyelveken.
A svéd, norvég, dán nyelv eléggé közel állnak egymáshoz, valószínűleg könnyen lehet azonos mondatokat alkotni, főleg dánul és norvégul. Dánul és norvégul az „én vagyok” egyaránt jeg er, és még sok azonosság adódik.
–
Link:
Wikipédia: Eleven hal úszik a víz alatt
Felhasznált irodalom:
Mario Pei: Szabálytalan nyelvtörténet, Gondolat, Budapest, 1966.
Az olasz-spanyol, portugál-spanyol azonos mondatok megtalálásában El Mexicano is segített.
Hasonló témájú bejegyzés:
Egyforma szavak több nyelvben.