Német holland összehasonlítás

Itt most a német és holland nyelv hasonlóságaival és különbségeivel foglalkozunk.

Helyettesítő  főnévi igenév
(holland: Vervangende infinitief,
német: Ersatzinfinitiv)

(Részletesebben itt olvashatunk erről a jelenségről a német nyelvben.)

Összetett igeidőkben a segédige mellé a főige befejezett melléknévi igenév (voltooid deelwoord / Partizip II. vagy Partizip Perfekt) alakja kerül:

holland: Ik heb gezongen.
német: Ich habe gesungen.
(Énekeltem.)

Van néhány kivétel, amikor a melléknévi igenév helyett a főnévi igenév áll itt:

• Módbeli segédigék mellett. A hollandban a módbeli segédige megelőzi a főigét, a németben fordított a sorrendjük.
  • holland: Ik heb niet langer kunnen zingen.
  • német: Ich habe nicht mehr singen können.

  
  A németben ilyenkor az időbeli segédige mindig a haben, mert a módbeli segédige ezzel képzi múlt idejét, függetlenül attól, hogy a főige mivel áll. Ezzel szemben a hollandban olykor nem csak a hebbennel, hanem a zijnnel is állhat a szerkezet, ha a főige egyébként zijnnel képzi az összetett igeidőket:

  • holland: Ik heb niet durven komen / Ik ben niet durven komen.
  • német: Ich habe nicht kommen dürfen.
    
    

• A lassen/laten ige mellett.

• Németben a brauchen, heißen, sehen, hören, fühlen, helfen  igék mellett is. Talán a hollandban is, nem tudom, majd meg kell nézni.

A múlt időben a haben és sein, ill. hebben és zijn kérdését majd bővebben is tervezem kifejteni.

 A hangsúly

A hollandban és a németben is legtöbbször a szó első szótagja a hangsúlyos. Mindkét nyelvben az ún. hangsúlytalan igekötők kivételt képeznek, így a hollandban és a németben egyaránt a ge-, be-, er-, ver- igekötők, a hollandban az ont-, ami a németben ent-, és a hollandban a her-, aminek a németben is van szerintem hasonló megfelelője, de a leíró nyelvtanban nem találtam. Példák:

GE-: holland gebeuren, német: geschehen (történni) (zijn, sein segédigével)
BE-: nl: bewonderen, ném: bewundern (megcsodálni), nl: bestaan, ném: bestehen (állni valamiből)
ER-: nl: ervaren, ném: erfahren (tapasztalni)
VER-: nl: verstaan, ném: verstehen (megérteni)
nl: ONT-, ném: ENT-: nl: ontwikkelen zich, ném: entwickeln sich (fejlődni)

A geboren furcsa igealak! A német ige alapalakja gebären, a hollandé bevallen.

Közös a németben és a hollandban az is, hogy az előbb említett igekötős igék befejezett melléknévi igenevében (ném: Partizip Perfekt vagy Partizip II, nl: voltooid deelwoord) nem teszünk az elejére ge- szótagot:

bewonderen – heeft bewonderd; bewundern – hat bewundert
verstaan – heeft verstaan; verstehen – hat verstanden
ontwikkelen – heeft ontwikkeld; entwickeln – hat entwickelt

A német -ieren és a holland -eren végű, jövevényszavakból keletkezett igék viszont a németben nem kapnak a befejezett melléknévi igenévnél ge- szótagot, a hollandban igen:

telefonieren – telefoniert
telefoneren – getelefoneerd.

Rendhagyó igék

A hollandban egyes igék rendhagyók, melyek a németben nem:

kopen – kocht – gekocht
kaufen – kaufte – gekauft (venni, vásárolni)

bezoeken – bezocht – bezocht
besuchen – besuchte – besucht (látogatni)

lachen – lachte – gelachen
lachen – lachte – gelacht (nevetni)

A fahren azt jelenti, ‘utazni’ vagy ‘vezetni’. A varen (voer, h. gevaren) jelentése ‘hajózni’!
A laufen jelentése ‘futni’. A lopen (liep, h gelopen) jelentése ‘gyalogolni’.

A főnév többes száma

A németben a főnevek többes száma sokféle, és nagyrészt nem is lehet szabályba foglalni, melyik főnév hogyan változik többes számban. A hollandban csak kétféle többes szám létezik (-en és -s végződés) és kevés kivétel.

A németben általános a tőhangváltozás (Umlaut) többes számban. Ha a hollandban van ilyen, az rendhagyóságnak számít, és nem is mindig esik egybe a némettel:

stad (város) – steden (városok)
Stadt (város) – Städte (városok)

schip (hajó) – schepen (hajók)
Schiff (hajó) – Schiffe (hajók)

Egyes semlegesnemű főnevek a németben -er végződést kapnak. A hollandban ezek közül néhány megpróbálja őrizni a régebbi germán -er végződést többes számban, de ezen felül a szabályos -en végződést is a főnévre igyekszik erőltetni:

gyerek: kind – kinderen; Kind – Kinder
tojás: ei – eieren; Ei – Eier
dal: lied – liederen; Lied – Lieder
papírlap: blad – bladeren; Blatt – Blätter
bárány: lam – lammeren; Lamm – Lämmer

Vannak főnevek, melyeknek többféle többes száma is lehetséges és ez olykor jelentésváltozással is jár. Ezek a főnevek a két nyelvben nem esnek egybe.

A német Jahr többes számba kerül egynél többet jelölő számnevek után, a holland jaar nem:

drie jaar – drei Jahre (három év)

Melléknévragozás

Az állítmányi melléknevet nem ragozzuk sem a németben, sem a hollandban.

A jelzői melléknevet mindkét nyelvben ragozzuk. A német melléknévragozás rendszere bonyolult, a jelzős szerkezet előtt álló determináns (névelőszerűség) fajtája határozza meg, milyen ragokat kapjon a melléknév. A determinánsoknak két fajtája van, és 4 eset és 3 nyelvtani nem, ezek mind befolyásolják a melléknév végződését. A hollandban nincsenek a némethez hasonló értelemben vett esetek, így ezek nem is befolyásolják a melléknév ragozását. Bár a determinánsoknak létezik a hollandban is két fajtája, alapvetően nem ez befolyásolja a melléknévragozást. A lényeg, hogy a hollandban mindig -e végződést kap a jelzői melléknév, ami alól nagyon kevés kivétel van. Az egyik kivétel, amikor een vagy geen egyalakú determináns vagy semmilyen determináns nem áll a jelzős szerkezet előtt, és a főnév semleges nemű:

een goede vader – een goede moeder – een goed kind – goede kinderen
ein guter Vater – eine gute Mutter – ein gutes Kind – gute Kinder

de goede vader – de goede moeder – het goede kind – goede kinderen
der gute Vater – die gute Mutter – das gute Kind – die guten Kinder

Ha átvitt értelemben használunk egy melléknevet, akkor a holland nem ragozza. A németben ilyen szabály nincs:

holland: een groot man – egy nagy (neves) ember; een grote man – egy nagy (magas) ember
németül csakis: ein großer Mann – egy nagy ember, akár neves, akár magas

A német etwas Neues, nichts Neues megfelelője a hollandban iets nieuws, niets nieuws. A németben a melléknév a semleges nemű -s végződést veszi fel, és mivel főnévvé vált melléknév itt, nagy kezdőbetűvel írjuk. A hollandban egyszerűen csak -s végződést kap a melléknév, egyéb szabályokat nem említenek a nyelvtanok.

–

Kapcsolódó bejegyzés:

Infinitiv használata Partizip Perfekt helyett múlt időben a németben

Link a témához:

Langfocus videója: How Similar are German and Dutch? Mennyire hasonlít a német és a holland?