2025-2026. tél

2025-2026. tél azzal indult, hogy felkerült a karácsonyról szóló szógyűjteményt angol nyelvhez. Most először jött az ötlet, hogy valami olyat tegyek fel, ami az adott időszakhoz kapcsolódik.

Valamikor ősszel egy tanulómmal a német főnévvé vált melléknevekről tanultunk, és neki állítottam össze feladatokat. Ezeket a feladatokat a bejegyzésbe is feltettem. A megoldókulcsot is fel akartam tenni hozzá, de ez valamiért elmaradt. December eleje felé aztán nézegettem, mit lehetne az oldalra feltenni, és belebotlottam ebbe. Rögtön felbuzdulva még néhány feladatot is írtam, melyek ideálisak lehetnek azoknak, akik most ismerkednek a témával. A legegyszerűbb feladat az egész oldalon az első feladat itt, ahol egyszerűen csak a főneveket kell elhagyni a melléknevek mellől, és a mellékneveket nagy kezdőbetűvel kell írni. Ez talán segít a tanulóknak megérteni és elsajátítani ezt az elsőre bonyolultnak tűnő témát.

A 2025. őszi bevezetőben említettem, hogy az eszperantó lehet az egyetlen nyelv, melynek elnevezése tükrözi a nyelv hangzását, lelkivilágát. Közben rájöttem, hogy a helyzet hasonló lehet a hollanddal is, mármint a holland nyelv magyar elnevezésével. A holland rövid „a” többé-kevésbé hasonlít a magyar „a”-hoz, és ez található a nyelv nevében is. Így hollandul és magyarul is hasonló hangzású maga a „holland” szó.

Arról is volt szó az őszi beszámolómban, hogy ahogy nyelvtanítási tapasztalataim bővülnek, úgy egyre többet megtudok arról is, hogy a háziállatok hogyan viselkednek nyelvórák közben. Akkor a macskák megjelenése halmozott el új tapasztalatokkal. Lett egy online tanulóm is, akinek macskája néha a kamera előtt mászkál, most őt is megemlítettem a rendkívül hézagpótló bejegyzésben.

A januári hidegben a galamb arra várt, hogy beengedjem, de végül nem láttam vendégül.

Új holland témakör: Ház és lakás

Elképzelhető, hogy gondok vannak az emlékezetemmel. Csak tudnám, miért írtam ezt… Megvan! Feltehetőleg nem túl régen kezdtem írni egy szógyűjteményt a holland ház, lakás témaköréről (Huizen en flats), de ez teljesen kiment a fejemből. A bejegyzés egész jó állapotban bukkant fel a süllyesztőből, így túl sokat már nem kellett vele dolgoznom. Fontosnak tartom, hogy a holland főneveket névelővel és többes számmal együtt tüntessem fel. Ez a szokásom a németből alakult ki, és tovább akarom vinni a holland nyelvbe is. Igaz, a tankönyvek többnyire nem követik ezt a szokást, sok helyen csak a het névelőt teszik ki, mert ilyen főnevekből van kevesebb. A többes számot szinte semelyik tankönyv nem jelöli, mivel elvileg minden főnévnél kikövetkeztethető. Azonban számomra a szabály kissé bonyolult, és ha már a németben kénytelen voltam külön a többes számot is megtanulni és még mindig élek, a hollandban sem érzem ezt olyan katasztrofálisan nagy problémának. Ami még meglep, hogy az ige szótári alakjánál a segédigét nem szokták a hollandban feltüntetni, míg a németben igen. A szabály itt mindkét nyelvben ugyanaz, és a gyanútlan nyelvtanuló könnyen belesétálhat olyan igébe, melyet hirtelen nem a megfelelő segédigével használ múlt időben (többnyire a hebben-nel a zijn helyett). Lehetséges, hogy a hollandban valamiképp egyszerűbb a szabály, ezért nem tüntetik fel a segédigét? Érdemes lenne egyszer részletesen megvizsgálni a német és a holland nyelvben ezt a kérdést, mert most már én is kíváncsi vagyok, van-e valami oka a hollandban a segédige elbagatellizálásának. Igazából arról akartam most írni, hogy az igéknek a szótári alakját is feltüntettem a bejegyzésben, és linket is elhelyeztem minden egyes igéhez egy oldalra, a Verbixre. A Verbix oldalán tetszőleges nyelv tetszőleges igéjét be lehet írni és a ragozását kidobja a weboldal minden időben – még szünidőben is, ami azért fontos, mert az iskolákban most téli szünet van. A viccet félretéve, nagyon jó a Verbix oldal, franciához és spanyolhoz is használtam, és most hollandhoz is használom. Kezdőknek azért is hasznos, mert az ember elsőre talán bele sem gondol, hogy jelen időben a magánhangzó meg fog kettőződni, de a Verbix rögtön ámuló szemeim elé dobja a jelen időt akkor is, ha éppen a rendhagyó múlt időre lennék kíváncsi. Anno egyébként én is akartam írni igeragozó programot Enterprise 128 számítógépre, és el is kezdtem spanyol nyelvhez. A szabályos igéket egy-két időben el tudta ragozni, ismerte a visszaható igéket és tudott néhány rendhagyó igét is. Persze programozásnál arra kell törekedni, hogy minél több szabályt le lehessen írni a rendhagyó igéknél, hogy ne foglaljon sok helyet külön-külön az összes rendhagyó ige ragozása. Emlékszem, hogy a program írása nagyon jó szórakozás volt számomra. A programot nem folytattam, valószínűleg nem használná senki, de mindenképpen érdekes volt a fejlesztés. Arra is emlékszem, hogy a tőhangváltós igéket is kezelte a program, de sokszor olyan igét is tőhangváltósként kezelt, mely nem volt az. Ez azért volt, mert a tőben csak a magánhangzót nézte, és ha az o volt, akkor rögtön ue-re változtatta. Így külön meg kell adni, mely igék nem tőhangváltósak (pl. comprar), melyek változtatják a tövüket ue-re, melyek ie-re, melyek i-re. Először a decir igét dieces-nek írta dices helyett E/2-ben.

Földrajz és nyelvészet 2.

Már jó sok éve, hogy nekiláttam egy bejegyzésnek, melyben földrajzi nevek eredetével foglalkozom. Ebben mindenféle földrajzi név volt, országoktól kezdve városokon át tavakig és tengerekig. Először egyetlen posztnak szántam ezt az egészet, de ahogy bővült, egyre inkább azt láttam, hogy szét kell bontani. Egy darabig arra gondoltam, lesz egy poszt csak az országnevekről, egy poszt csak a városnevekről és egy poszt minden egyéb földrajzi névről. A terjedelem kérdéséről eleinte nagyon pontatlan elképzelésem volt, mert kiderült, az országokról szóló irományokat is több posztba kell szétszedni. 2024-ben már megjelenítettem Németországról és Hollandiáról a bejegyzést. A mostani bejegyzés Olaszországról, Magyarországról, Lengyelországról, Montenegróról és Finnországról szól.

A 2025-ös esztendő utolsó előtti napján jött szembe a vázlataim között a földrajzi nevekről szóló bejegyzés meg nem jelenített változata. A fent említett országok elnevezéseiről szóló olvasnivalók lényegében teljesen meg voltak már írva. Ennélfogva rejtély, miért nem jelenítettem meg előbb ezt a részt. Mellesleg a holland ház és lakás témaköréről szóló poszt is ugyanezen a napon került fel az oldalra, így aztán végképp sikerült még az év vége előtt belepréselni ebbe az évbe még azt, amit csak lehet. Nem is emlékszem korábbról sem, hogy egy nap két poszt is került volna fel az oldalra. Persze ez nem jelenti azt, hogy tényleg nem is volt ilyen, hiszen, mint említettem (vagy nem? Ki tudja már…), az emlékezetemmel bajok lehetnek.

Pár szó a városról eszperantóul

Még nyelvvizsga előtt kezdtem el összegyűjteni a szembejövő szavakat, melyek a város témaköréhez tartoznak. Ebből lett egy új eszperantó témakör: La urbo. Újabban egy rövid szöveget is helyezek a témakörös bejegyzések végére, így tettem most is. Hasznos, ha nem csak a szavak találhatók meg a bejegyzésben, hanem némi szöveg is. Először arra gondoltam, keresek egy videót a YouTube-on, mely a témába vág, hogy belinkeljem, de sajnos semmi ilyesmi nincs eszperantó nyelvhez. Két weboldalt találtam, ahol van némi kapcsolódó szószedet, de ezeket sem könnyen. Az egyik a már régebben felfedezett Lexisrex.com oldal. Lehetséges, hogy hihetetlenül hiánypótló a Webnyelv eszperantó nyelvvel foglalkozó része? Nemzetközi szinten sem találni oldalt, amely aránylag részletes szógyűjteményt tartalmazna a város témaköréhez kapcsolódóan eszperantóhoz.

Új videó: Az eszperantó főnév

A YouTube-ra készítettem egy videót, mely az eszperantó főnévről szól. Jó tíz éve csak németet oktató videók kerülnek fel, ez az első videó, amely nem a némettel foglalkozik. Ezt én kisebb áttörésként éltem meg.

A spanyol gerundio

Már néhány évecske óta ott lesett vázlat formájában a gerundio félkész állapotban. A képzését nagyon részletesen összeszedtem, azonban a használatáról szóló rész megírásakor alkotói válság ütött be. Frappánsan, nagyon érthetően akartam volna bemutatni a jelenséget. Azt, hogy ha a főmondat és a mellékmondat alanya megegyezik, akkor időhatározói, illetve módhatározói mellékmondatok rövidítésére a gerundiót vethetjük be, ha egyidejűségről van szó. A frappáns és nagyon érthető megfogalmazásra gondolva hirtelen lehetetlennek tűnő elvárással éreztem szemben magam, és a teljesítménykényszer bénítása alá kerültem. Azonban januárban úgy éreztem, a félkész posztokat be kéne fejezni, ha már valamikor sok energiát fektettem beléjük, és nem vadi új posztok írásába kellene fejszémet belevágnom. No, a lényeg, végül csak nekiláttam a lehetetlennek, és lett belőle valami. El Mexicanónak is megmutattam a „nagy művet”. Annyira sok javítani valót nem talált benne, mint amennyire számítottam, de így is sikerült újra ütköztetnünk a nyelvtanári és a tudományos pontosságú nyelvészi nézőpontokat. Javaslatait nagyrészt elfogadtam, bár néhány helyen makacsul ragaszkodtam a nyelvtanulóbarát megfogalmazáshoz. A nyelvtudományban használatos, csillaggal jelölt helytelen mondatot, melyet javasolt, kihagytam, mert a nyelvtanulókra véleményem szerint kifejezetten negatív hatással van, ha helytelen dolgokat látnak leírva, bármennyire is meg van csillagozva, át van húzva, vagy bármilyen módon meg van jelölve. Nyelvórákon is, a helytelen alakokat ki sem mondom, csak körülírom, hogy hogyan nem lehet mondani.

Majdnem eldobtam az agyam, annyira sok furcsaság van a gerundio képzésében. Az olaszban és a franciában ez szerintem sokkal egyszerűbb. Nemsokára az olasz gerundióról is tervezek feltenni posztot, akkor majd kiderül, jól emlékszem-e kapásból. El Mexicano mondta, hogy a gerundio alakja a pretérito indefinido T/3 alakjából is levezethető, ez valamiért elkerülte a figyelmemet. Azzal is meglepett, hogy a ñ és ll tővégű igék nem kaphatnak -iendo, csak -endo végződést. Ennek logikus oka van, ami a palatális hangokat illeti, de lehet, magamtól nem jöttem volna erre rá. Utólag már sajnos nem tudhatom, hogy ha szembe kerültem volna egy ilyen igével és a gerundióját kényszerültem volna képezni, vajon mi lett volna belőle, de nagy eséllyel furcsának tűnt volna az az i betű az ñ vagy az ll után.

A posztot egyébként január 31-én jelenítettem meg, így sikerült elkerülni, hogy ebben a hónapban csak egyetlen poszt árválkodjon az újdonságok között. Feladatokat ekkor még nem tettem bele.

Spanyol gerundiós szerkezetek

És akkor most vissza az egész! Illetve nem is az egész, csak a fele. Ez most a Fele sem igaz vetélkedő lenne? Nem. A helyzet az, hogy az előbb kitárgyalt gerundiós poszt eszméletlen terjedelműnek bizonyult, miután a feladatokat is elhelyeztem benne. Ezt bizony szét kell szedni két posztba! – jött a fantasztikus felismerés, így lett egy külön poszt, amely a gerundiós perifrázisokkal foglalkozik. Szép mennyiségű feladatot sikerült összeállítanom, amire ha Madách Imre most élne, azt mondaná: Sok van, mi terjedelmes, de a Webnyelv oldalon a spanyol gerundiós feladatoknál nincs terjedelmesebb. Nem volt célom tehát a Rekordok Könyvébe bekerülni, így most két poszt virít az oldalon spanyol gerundio témában. Feladatok előállítására a ChatGPT-t kértem meg, „aki” pillanatok alatt össze is rittyentette a nagy művet, amin én aztán kicsit faragtam, amin aztán El Mexicano tovább faragott, mire a végleges verzió felkerült. Jó nagy munka van a két gerundiós posztban, és nem is tudom, egyáltalán érdekel-e annyi embert, hogy megérje ekkora munkát belefektetni. Magán a két poszton és a hozzájuk tartozó feladatokon és a megoldókulcson minimum két napig dolgoztam. Viszont még így is lehetne bővebben, precízebben kifejteni mind a mondatrövidítő gerundio, mind a perifrázisok témáját. A posztok végére linkeltem külső oldalakat, azokon több mindenről is szó esik, mint amiről írtam.

A gerundiós perifrázisok (pl. estar + gerundio, ir + gerundio) talán sok tanuló mumusa. Ami engem illet, én is mindig elfelejtem ezeket. Persze az estar + gerundiót akkor is tudnám, ha álmomból keltenének fel, de a többivel nem így vagyok.

A francia szenvedő szerkezet alapjai

Egy ideje már feltűnt a hiányosság, hogy francia nyelvből nem írtam még a szenvedő szerkezetről. Ki tudja már, mikor kezdtem bele a hiány pótlásába, lehet már több éve is. A lényeg, hogy most újra elővettem és befejeztem, amit régebben elkezdtem. A német szenvedő szerkezetről szóló posztomat többen nagyon hasznosnak tartották, ezért is gondoltam arra, hogy ebből indulok ki, és ehhez hasonló felépítésű lesz a francia cikk is. Terjedelmi szempontból a német cikk, még ha nem is vetekszik a Háború és békével, rövidnek sem mondható. Ezzel vigyázni kell, mert könnyen elriaszthatja az oldalra látogatókat. Francia nyelvből egyszerre csak a kijelentő mód igeidőit vettem sorra, ez is bőven elég volt. A németes bejegyzésben egyszerre azt is tárgyaltam, mikor kell von és mikor durch, és arról is szó esett, mely igéknek lehet szenvedő alakja, melyeknek nem. A franciául tanulókat nem ijesztettem el ilyen félelmetes dolgokkal. Úgy terveztem, lesz folytatása a posztnak, és összesen három poszt fog szólni a francia szenvedő szerkezetről. Egyébként az angol és az olasz szenvedő szerkezetről is három-három posztban írtam, ennek ellenére ezek nem arattak akkora sikert, mint a német ömlesztett poszt.

A ChatGPT megint nagyon szorgalmas volt, és levette a vállamról a hatalmas munka terhét, így nem nekem kellett kiötleni mondatokat a feladatokhoz és azokat bepötyögni, hanem ő izzadt vele. Műalkotása jó is lett, csak egy-két helyen pontosítottam. A végén az egész posztot és a feladatokat is megmutattam Juhász Ildikó francia nyelvtanárnak, ő sem talált benne hibát.

A poszt írása közben néhány kisebb meglepetés ért. Az egyik, hogy Vida Enikő könyve nem megy végig az összes igeidőn, hogy bemutassa a passzív szerkezetet, ami talán nem is baj. Én sem vagyok benne teljesen biztos, hogy ez a legjobb módszer. Mindenesetre a németes posztnál ez nagyon bevált a visszajelzések alapján, így ezt a struktúrát folytattam. A másik meglepetés, hogy az être en train de, valamint a futur proche és passé récent szerkezetnek is van szenvedő alakja, a gérondif és gérondif passé-ről nem is beszélve. Persze ezek ebbe a posztba nem kerültek most be, majd később szeretném fárasztani velük a nagyérdeműt. Bár én négy évet tanultam franciául és némi plusz tanulás után középfokú nyelvvizsgát is tettem, sosem botlottam még bele a futur proche és a passé récent szenvedő alakjába. Valószínűleg minden más tanuló is nagyszerűen meglenne nélkülük. A gérondif nem lepett meg, hiszen az olaszban is van ehhez hasonló. A poszt vége felé oda is írtam megjegyzésként, hogy ezzel nincs vége a dolognak, a szenvedő szerkezetről szóló zsibbasztás folytatódik.

Talán még a francia nyelvvizsgára készülve tűnt fel a gimnáziumi francia nyelvkönyvem lapozgatása közben, hogy az accepter igét szenvedő alakban használják, ami nekem nagyon megtetszett. Ez sokkal természetesebbnek tűnt, mint a szokásos enni, inni, írni igék szenvedő alakja. Ezért az accepter igét mindenképpen fel akartam használni a poszt írásakor. Talán ekkor jött maga az ötlet is, hogy a francia szenvedő szerkezetről is írhatnék, erre már pontosan nem emlékszem.

Az iskolai nyelvoktatás problémái. Még mindig itt tartunk?

Kb. 1 éve kezdhettem írni ezt a bejegyzést. Nem sokkal előtte segítettem egy ismerősömnek, aki Svájcban él és ott a középiskolai nyelvtanítás keretein belül franciát tanul. Az ősz alatt az egész jelen idejű igeragozást megtanultatták velük. Utána jöttek persze a múlt idők is, minden rendhagyóságukkal és a használatukkal együtt. Hogy ez mennyire hatékony nyelvtanítás, talán nem kell ecsetelnem. Ezen felháborodva vágtam neki a poszt megírásának. Ez csak az utolsó csepp volt a pohárban, ugyanis volt már egy-két olyan tanulóm, akik elmondták, hogy az iskolában bizony meg kell tanulniuk 200 szót, és abból szokott szódolgozat lenni. Így hát kiírtam magamból a véleményem az iskolai nyelvoktatásról. Eléggé élesen bírálom írásomban magát az egész oktatási rendszert, nem csak a nyelvoktatást. A történelemtől kezdve az irodalmon át a fizikáig és a testnevelésig az összes tantárgyról megállapítom, hogy unalmas és elvont, tehát az egész rendszer úgy rossz, ahogy van – bezzeg én aztán pontosan tudom, hogyan kellene csinálni! Persze ez már egy külön téma lehetne. Általános iskolai és középiskolai tanulmányaim során voltak pozitív és negatív tapasztalataim is, sok múlik a tanár személyén is, aki sokat segíthet a tanulásban is azzal, ha stresszmentes légkört biztosít, vagy ha a sok tömény tényt érdekessé tudja tenni a módszerével. Viszont összességében a tanulnivaló gyakorlatiassága, megközelítése és mennyisége nem mondható éppen reálisnak, és a sok dolog megtanítani akarásának több a hátránya, mint az előnye. Nagyon belém égett a példa, amikor általános iskolában ének-zenéből azt kellett volna megtanulni, hogy mikor milyen előjegyzés van, és ebből volt felelés. Azt is bemagoltatták, hogy kis szekund van az E-F és a H-C hangok között. Amikor később magamtól elkezdtem zenével foglalkozni, rájöttem, hogy ezek valójában mit is jelentenek, mert akkor már hangszert is láttam közelebbről és tudtam rajta próbálkozni, mi hogyan szól. Csak akkor esett le, hogy amit régebben énekből tanultunk, az mit is jelent gyakorlatilag.