Irány kifejezése az eszperantóban, tárgyesettel

Az irány kifejezése az eszperantóban sajátosan történik. Sokszor tárgyesetet használunk erre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy magyarra is tárgyesettel kellene fordítani az ilyen kifejezést! Úgy is meg lehet ezt közelíteni, hogy ahol -n végződést látunk az eszperantóban, és egy határozószóval van dolgunk, ott irány kerül kifejezésre. Hasonlóan, ha magyarról fordítunk eszperantóra, az irányt kifejező határozószót sokszor -n végződéssel adhatjuk vissza. Az ilyen tárgyeset tehát nem a mondat tárgyát jelöli!

Ha a helyhatározó hol? kérdésre válaszol, akkor azt sokszor kifejezhetjük -e végződéssel:

parke – a parkban
ĉambre – a szobában
tirkeste – a fiókban
kineje – a moziban

(Lásd még: Az eszperantó határozószó.)

Ezek a szavak tehát hol? kérdésre válaszolnak, amire a -ban végződés is utal. Ha nem hol?, hanem hova? kérdésre válaszoló határozószót akarunk képezni, akkor az eszperantóban még egy -n végződést kell írnunk a kifejezés végére, és magyarul nem -ban, hanem -ba végződés lesz:

parken – a parkba
ĉambren – a szobába
tirkesten – a fiókba
kinejen – a moziba

Az -n végződés az eszperantóban a tárgyesetet jelöli. Tehát tárgyesettel fejezzük ki a hova? kérdésre válaszoló határozószót, azaz irányt.

Ez azt is jelenti, hogy elöljárószók után is tárgyesetet használunk, ha irányt akarunk kifejezni, amely a hova? kérdésre válaszol. Ha nem fejezünk ki irányt, hanem az elöljárószós kifejezés hol? kérdésre válaszol, akkor természetesen nincs tárgyeset:

en la kinejo – a moziban
en la kinejon – a moziba

Az en elöljárószón kívül sok más elöljárószó kifejezhet helyhatározót, azon belül hol? és hova? kérdésre válaszoló kifejezéseket. Így a következő elöljárószók mellett nem kell tárgyesetet használni, ha hol? kérdésre válaszolnak, viszont tárgyesetet kell használni, ha hova? kérdésre válaszolunk:

en (-ban, -ben; -ba, -be)
sur (-on, -en, -ön; -ra, -re)
sub (alatt; alá)
super (fölött; fölé)
apud (mellett; mellé)
antaŭ (előtt; elé)
malantaŭ (mögött; mögé)
ekster (kívül; kívülre)
inter (között; közé)

Példák:

en la domo – a házban
en la domon – a házba

sur la tablo – az asztalon
sur la tablon – az asztalra

sub la seĝo – a szék alatt
sub la seĝon – a szék alá

super la monto – a hegy fölött
super la monton – a hegy fölé

apud la domo – a ház mellett
apud la domon – a ház mellé

antaŭ la domo – a ház előtt
antaŭ la domon – a ház elé

malantaŭ la domo – a ház mögött
malantaŭ la domon – a ház mögé

ekster la domo – a házon kívül
ekster la domon – a házon kívülre

inter la domo kaj la arbo – a ház és a fa között
inter la domon kaj la arbon – a ház és a fa közé

Az al elöljárószó eleve irányt fejez ki, jelentése: -ba, -be, -hoz, -hez, -höz. Ezért az al után nem kell külön tárgyesetet használni, az irány kifejezése így is egyértelmű:

al la parko – a parkba, a park felé
en la parkon – a parkba

Alapból irányt fejeznek ki az el (-ból, -ből) és a de (-tól, -től) elöljárószók is. Ezek mellett sincs szükség külön tárgyesetre:

el la domo – a házból
de la domo – a háztól

Vannak olyan igék, melyek tipikusan hova? kérdésre válaszoló, irányt kifejező határozószót vonzanak maguk mellé a mondatba. Például: meti – ‘tenni, helyezni valamit valahova’; pendigi ‘akasztani valamit valahova’. Ha valami lóg (pendas), fekszik (kuŝas), van (estas) valahol, akkor nincs tárgyeset:

La bildo pendas sur la muro – A kép a falon függ.
Mi pendigas la bildon sur la muron – A képet a falra akasztom.

La libro kuŝas sur la tablo – A könyv az asztalon fekszik.
Mi metas la libron sur la tablon – A könyvet az asztalra teszem.

La ŝranko estas en la ĉambro – A szekrény a szobában van.
Mi metas la ŝrankon en la ĉambron – A szekrényt a szobába teszem.

Néhány további helyhatározó, mely tárgyeset nélkül nem fejez ki irányt, de tárgyesettel irányt fejez ki:

eksterlande – külföldön
eksterlanden – külföldre

norde, sude – északon, délen
norden, suden – északra, délre

okcidente, oriente – nyugaton, keleten
okcidenten, orienten – nyugatra, keletre

dekstre – jobb oldalon
dekstren – jobbra

maldekstre – bal oldalon
maldekstren – balra

hejme – otthon
hejmen – haza

Példák:

Mi estas eksterlande – Külföldön vagyok.
Italio situas sude – Olaszország délen helyezkedik el.
La vendejo troviĝas dekstre – A bolt jobbra található.
Ni estas hejme – Otthon vagyunk.

Ni iru eksterlanden! – Menjünk külföldre!
Iru suden! – Menj délre!
Turnu dekstren! – Fordulj jobbra!
Ni iras hejmen – Hazamegyünk.

Földrajzi nevek tárgyesetével is kifejezhetünk irányt:

Londono – London
Londonon – Londonba

Budapeŝto – Budapest
Budapeŝton – Budapestre

Ha azt fejezzük ki, hogy valamilyen nyelvre fordítunk, az is irányt fejez ki, ezért tárgyesetet kell használni:

Ni traduku la tekston en la anglan – Fordítsuk a szöveget angolra!

–

Irány a feladatokhoz! Feladatok az irányhoz!

1. Kell-e -n végződés? Írd be a hiányzó -n-t, ha szükséges!

1. Mi iras en la parko_.
2. La kato saltis sur la tablo_.
3. La birdo flugas al la arbo_.
4. Li sidas sur la seĝo_.
5. Ŝi kuras al la montoj_.
6. La infano rampas sub la lito_.
7. Mi restas ĉe la domo_.
8. Ili promenas tra la ĝardeno_.

2. Párosítsd a jelentést! Melyik mondat mit jelent magyarul?

a) Mi iras en la domo.
b) Mi iras en la domon.
c) La kato estas sur la tablo.
d) La kato saltis sur la tablon.

1️⃣ A macska az asztalon van.
2️⃣ A macska az asztalra ugrott.
3️⃣ A házban sétálok.
4️⃣ A házba megyek.

3. Fordítsd le eszperantóra! Figyelj, mikor kell -n az irány miatt!

1. A gyerek az udvaron játszik.
2. A gyerek az udvarra megy.
3. A madár a ház fölé repül.
4. A madár a ház felett repül.
5. A macska az ágy alatt alszik.
6. A macska az ágy alá bújik.

4. Egészítsd ki a helyhatározót -n-nel, ha kell!

1. Li eniris en la ĉambro_.
2. Ili sidas sur la seĝoj_.
3. La hundo kuris en la ĝardeno_.
4. La knabino metis la floron sur la tablo_.
5. La birdo flugas tra la fenestro_.

A feladatok megoldókulcsa itt érhető el.

–

Link:

A téma a 16 alapszabály között is szerepel (A PDF fájl angol nyelvű.)

Hasonló jelenség más nyelvben:

Német igepárok tárgy- és részes esetű vonzatokkal – Hol és hova kérdésre válaszoló elöljárószók.