2024. nyár, második felvonás
Nem tudom, egyáltalán elolvassa-e valaki ezeket a beszámolókat itt. Sokszor elég terjedelmesre sikerülnek. Minden évszak végén egyetlen beszámolóban szoktam megosztani a fejleményeket. Néha kivételt teszek, és két beszámoló is íródik egy évszak fejleményeiről. Július vége felé úgy láttam, szép kis kilométerek jöttek össze már az addigiakról, így megjelenítettem a nyár közepén, ami addig megvolt. Erre jött egy forró augusztus, amikor semmi újjal nem sikerült előrukkolni… Pedig általában 3-4 új poszt szokott megjelenni egy hónap alatt. Azért így is lett egy kis írnivalóm. Következzen hát 2024. nyár, második felvonás – csapó indul!
2024. nyár nem tartozik a világtörténelem leghűvösebb időszakjai közé.
A spanyol nyelvvizsga után úgy volt, a hollandra fogok ráhajtani. Ezt többé-kevésbé megzavarta az eszperantó felbukkanása, melyről előző beszámolómban bővebben írtam. Azt vettem észre, hogy az agyam jobban ráállt arra, hogy magába szippantsa és magáévá tegye az eszperantó nyelv újonnan megismert szabályait. Az eszperantó elkezdte már odafészkelni magát nálam a spanyol helyére. Arra gondoltam, ilyen kis egyszerű nyelvvel nem sok dolgom lesz. Ez talán igaz is lehet, és talán kevesebb idő alatt fogok eljutni a nyelvvizsgáig, és kevesebb energiabefektetéssel. Viszont itt is vannak szabályok, tudnivalók, amiket érdemes összegyűjteni, és hasznosak lehetnek a posztjaim azoknak, akik eszperantóul tanulnak. Ezért a hollandos posztok megjelenését eszperantós posztok fogják hátráltatni.
Az idő kifejezése az eszperantóban
A következő poszt eszperantóhoz, amivel elkészültem, az idő kifejezése. Nem is tudom, hogy ez a téma ebben a nyelvben könnyebb-e, mint más nyelvekben, bár nyilván ez volt a céljuk a nyelv megalkotóinak. Szimpatikusnak tűnik, hogy ugyanazt az időpontot sokszor háromféleképpen is kifejezhetjük, viszont mind a három kifejezésmódot megtanulni, valamint megérteni például beszéd közben, na, az már nehezebb lehet. Szerintem az angol nyelvben a legegyszerűbb az idő kifejezése. A német az angol és a magyar nyelv szabályaiból is használ valamit (a félhez és a negyedhez is lehet viszonyítani a perceket), ami nekem már zavaró. A hollanddal is hasonló a helyzet. Az olasz és a spanyol ebből a szempontból az angolhoz áll nagyon közel, ezek is szimpatikusak. A francia is az angolhoz áll közel. Az eszperantó pedig olyan, mint az állatorvos lova, mindenből van benne egy kicsi. Például biztosan egyszerűségnek szánták, hogy a felet az előző és a következő órához is lehet viszonyítani, viszont ez inkább csak bonyolítja a dolgot. Aki rendesen meg akar tanulni eszperantóul, annak mindkét formát tudnia kell, bizonyos más nyelvekben pedig egyetlen forma ismerete elég. Az pedig kifejezetten sok, hogy ott van a kaj, post, antaŭ is, amikor például az angolban a past és a to is elég. Ráadásul a kaj után más sorrendben jön az órák és percek száma, mint a másik kettőnél, és így még a la névelő is máshova kerül, amire külön figyelni kell, miközben az angolban egyáltalán nincs is ilyenkor névelő. Az eszperantó talán a hetedik idegen nyelv, melyben tanultam az idő kifejezésmódját, és egyáltalán nem ezt érzem a legkönnyebbnek, pedig a nyelv megalkotóinak ez lehetett a célja. Talán ennek is van valami logikus oka, amit egyszer meg fogok érteni. Feltűnt, hogy több más, nem éppen nyelvtanulóbarát jelenség is van az eszperantóban. Azt hiszem, ezek kivesézésére egy külön bejegyzésben térek ki majd.
A bejegyzésbe került kép elkészítése igényelt némi jártasságot, de nem a nyelvek területén. Bizonyára mindenki, aki tanult már valaha valamilyen idegen nyelvet, találkozott már órák számlapjának sematikus ábrázolásával, amikor az időt tanították neki. Amikor angolul tanultam, nekem is mutattak ilyet, ami olyan nagy hatással volt rám, hogy azóta is igényt tartok ilyenre, amikor valamilyen idegen nyelven szemléltetni akarom az idő kifejezésmódját. Az óra körül két nyíl helyezkedik el, az egyik jobb oldalon mutat a 12-estől a 6-os felé, a másik bal oldalon. A jobb oldali mellé az van írva angolosoknak, hogy past, a bal oldali mellé pedig to. Ilyesmit próbáltam összerittyenteni eszperantóul tanulók számára is. A különbség, hogy a jobb oldali vonal itt hosszabb, mivel félnél nem áll meg az élet, fél után is lehet úgy kifejezni mindent, mint fél előtt. A másik vonal viszont rövidebb, mivel senki nem akarna olyat mondani, hogy 59 perc múlva 6 óra. De szerintem még olyat sem, hogy 29 perc múlva 6 óra, hiszen már így is van rá két másik kifejezésmód. Így a bal oldali vonal csak háromnegyedig tart, és itt van a végén egy nyíl, amely lefelé mutat. A másik vonal pedig a félnél tovább mutat, és a végén szintén van egy nyíl. Azonban ez a nyíl sem felfelé, sem balra nem mutat, hanem valahol a két irány között nyújtózkodik. A probléma az volt, hogy a Paint nevű alkalmazásban csak a négy égtáj irányába mutató nyilakat lehet rajzolni, köztes irányok nincsenek. Ez természetesen rajtam nem fogott ki. Az ingyenes IrfanView nevű képnézegetővel el tudtam a nyilat forgatni. Így oldottam meg a súlyos problémát, melyben a nyelvek területén való jártassággal nem érek semmit.
Tesco és sokan mások
Pontosan nem tudom, mikor, de biztosan több évvel ezelőtt írtam meg a 90%-át ennek a bejegyzésnek, amit most befejeztem és közzétettem. Valami kis apró probléma merült fel, és amiatt nem fejeztem be korábban. Egy képet akartam a bejegyzésbe, de nem voltam benne biztos, hogy Tesco, Aldi, stb. márkanévvel ellátott épületekről készült fényképekkel nem lehetnek-e jogi problémák. A Google keresőjéből származó pillanatképpel ugyanez volt a kétségem. Végül a Pixabay-en rákerestem a Google szóra, és feldobott olyan találatokat, melyekben szerepelt a logó. Arra gondoltam, akkor biztos én is feltehetem. Így a probléma részemről megoldódott.
A bejegyzés ötlete egyébként onnan jött, hogy elkezdett foglalkoztatni bizonyos üzletek nevének eredete. Ezeknek utánanéztem, majd gondoltam, írok ebből egy bejegyzést. A Google szó eredetét már régebb óta tudtam, így azt is belevettem a repertoárba.
Eredetileg a Lidl eredetéről nem írtam, mivel utánanéztem, de kicsit bonyolultnak tűnt. Így Lidl nélkül megosztottam a kész bejegyzést Facebookon. Egy ismerősöm (aki egyébként régebben jó kis programokat készített az Enterprise 128 számítógépre) írt oda egy kommentet, melyben pont a Lidlit hiányolta. Válaszoltam neki, hogy nem akartam azzal túl sokat vesződni. Juhász Ildikó, francia nyelvtanár is látta a kommentet, és privát üzenetben küldött nekem információkat a Lidl üzletlánc nevének eredetéről. Így aztán végül ezt is beleírtam a bejegyzésbe.
Terméketlen augusztus és szeptember eleji hőség
Még augusztus eleje felé elkezdtem írni egy bejegyzést arról, hogy egyes idegen nyelvek speciális karaktereit hogyan lehet előhívni a billentyűzeten. Ez a téma még számomra is részben ismeretlen, így eléggé elment az idő a bejegyzés írásával, és egész augusztusban nem lett kész a kemény munka ellenére sem. Közben augusztus közepén elkezdtem egy bejegyzést a holland kérdőszókról, ami szintén nem lett kész. Szeptember eleje felé a holland kötőszókról kezdtem el egy másik bejegyzést, és ez szeptember 6-án kész is lett. Így aztán ez a nyári beszámolóm már nem csak a nyárról szól, hiszem a szeptemberbe átcsúsztunk. Azonban szeptember elején olyan meleg volt, hogy nyárnak is lazán elmenne, sőt, szerintem a legmelegebb nyári napoknál sem volt alacsonyabb a hőmérséklet. Így talán senki nem lincsel meg azért, mert a szeptember elejét is a nyári időszakhoz sorolom.
A holland kötőszókról szóló bejegyzés ötlete onnan jött, hogy a Duolingón hollandot is tanulok. Ott a 10. lecke a kötőszókról szól. A legtöbb kötőszó új volt nekem, ezért gondoltam, le is írom őket, és hova máshová írhatnám, ha nem ide az oldalra. A Duolingo példamondatait is „elloptam” és magyarra fordítottam őket. (A Duolingón magyarul nem lehet hollandot tanulni.) Természetesen a neten is utánanéztem még a témának és kiegészítettem a Duolingo kötőszavait némi magyarázattal is. Meglepődve tapasztaltam, hogy az als mást jelent, mint a németben, ott „amikor” a jelentése (és egyszeri eseményt jelöl), a hollandban pedig „ha”.
Szintén a Duolingón kezdett bosszantani, hogy a holland főnevek nemét nem mindig találom el. Innen jött az ötlet, hogy azt a „kevés” semleges nemű főnevet (a holland főnevek 20%-a semleges nemű csak) összegyűjtöm – már persze azokat, amelyek fontosabbnak tűnnek. Így nyelvtanulás során könnyebben rögzülhet az ember fejében az, hogy melyik főnév semleges nemű. Elkészült hát a Holland het-főnevek listája című bejegyzés. Engem személy szerint meglep, hogy az állatok közül a nyúl miért semleges nemű. A ló annyira nem, az németül is semleges. A másik meglepetés a het nummer (szám) volt, mivel ez a németben nőnemű. Kategóriákra bontva gyűjtöttem össze a főneveket, ez szerintem nagymértékben segíti a memorizálást és talán érdekesebbé teszi a tanulást. Sokszor nem tanulóbarát sem a tankönyv, sem a tanár, ami nem hozza meg a tanuló kedvét a tanuláshoz, így a nyelvtanulás hatékonyságát is csökkenti. Én szeretném a másik oldalt képviselni, és a kategóriákba rendezett semleges nemű főnevek listájával ez most talán sikerült is.
Mindenhol téma most már a mesterséges intelligencia és a ChatGPT. Most először a ChatGPT-t is használtam az utóbbi két hollandos bejegyzés elkészítéséhez. Kérésemre mondatokat alkotott a megadott holland kötőszókkal, amiket aztán természetesen én is és egy Hollandiában élő ismerősöm is átnézett. Arra is megkértem a robotot, hogy írjon semleges nemű holland főneveket, melyek egy adott témakörhöz (pl. evés, ivás) kapcsolódnak. Először összevissza írt mindenféle nemű főneveket, semleges neműnek hazudva mindet, de újabb felkérésre javította a listáját. A semleges nemű főnevekről szóló bejegyzésbe „ő” generálta a képet. Arra kértem, a képre írja rá a holland nevét mindegyik tárgynak, de ez sokadszorra sem sikerült neki, így végül én írtam oda azt a négy semleges nemű szót. Fura, hogy betűről betűre megadtam neki a szavakat, de hibásan másolta őket a képre, pedig ez a legegyszerűbb része. Azért így sem rossz, hogy összehoztunk egy képet közösen, és a kép ötlete is az „övé” volt. Egyébként itt fent a nyári kép is az „ő” műve.
