Török hangtan

Török hangtan
Türk sesbilimi

A török hangtan, a magánhangzók és mássalhangzók kiejtése jelentős problémát általában nem okoz magyar anyanyelvűek számára. Bár akad néhány hang, mely kiejtése eltér a magyartól.

.

Betűkészlet és hangok:

Összesen 29 betűt használnak:

A
a
B
b
C
c
Ç
ç
D
d
E
e
F
f
G
g
Ğ
ğ
H
h
I
ı
İ
i
J
j
K
k
L
l
M
m
N
n
O
o
Ö
ö
P
p
Q
q
R
r
S
s
Ş
ş
T
t
U
u
Ü
ü
V
v
W
w
X
x
Y
y
Z
z

q, w és x betűket idegen szavakban használják csak, de az ábécébe sem szokták belerakni sokszor.

Jellegzetes török betű a pont nélküli i (azaz: I ill. ı). Hogy a kétfajta i-t meg lehessen különböztetni, a nagy pontos İ is kap pontot. A magyar ábécében nincs meg még a ç, ğ és az ş.
A betűk kiejtése ebben a török nyelvlecke videóban meghallgatható:

A magyartól lényegesen eltér a következő betűk hangértéke:

Török betű IPA jellel Magyar megfelelő Példa: Megjegyzés
C c [d͡ʒ] dzs civciv (csibe)
Ç ç [t͡ʃ] cs çiçek (virág)
Ğ ğ [ɣ] eğlenmek
yağmur
öğretmen
soğuk
(szórakozik)
(eső)
(tanár)
(hideg)
Ez egy speciális betű. Ha előtte mély magánhangzó van, akkor kb. az ı hangba hajlik, ha magas magánhangzó, akkor az i hangba. De annyira picit, hogy szinte úgy hangzik, mintha csak az előtte lévő magánhangzó nyúlna. Tehát ha magas magánhangzó előtt áll akkor inkább [j]-nek hallani (değil [de(j)il]), ha mély előtt áll, akkor inkább a magánhangzó hosszabbodik (ağaç [aacs]). Neve: lágy G (yumuşak Ğ). Ezzel a betűvel nem kezdődik török szó!
I ı [ɯ] ısınıyor
fıstık
(melegedik)
(mogyoró)
Ajakkerekítés nélkül mélyen képzett hang (az orosz ы betűhöz szokták hasonlítani, vagy a magyar ajakkerekítés nélküli u hanghoz.) Tulajdonképpen a magyar i hang mély hangrendű megfelelője.
İ i [i] i ilgi (érdeklődés)
J j [ʒ] zs jeton
(érme)
A török nyelvnek az alap hangkészletét nem alkotja. Főleg francia eredetű jövevényszavakban fordul elő.
S s [s] sz ses (hang)
Ş ş [ʃ] s şişe (flakon)
Y y [j] j yiyor (eszik)

Az idegen betűk kiejtése (a videón nem szerepelnek):

Q – kü / kiü / (kiu)
W – csift ve (törökül: çift ve)
X – iksz (törökül: iks)

.

Düzeltme işareti (^):
Vannak olyan magánhangzók, melyeket hosszan kell ejteni, de ezek (sajnos) már nincsenek jelölve az új ábécében. A török nyelv elődje az oszmán nyelv volt, amelyikben arab betűket használtak, ott tudták jelölni a magánhangzók hosszúságát. Aztán bevezették a latin ábécét, és eleinte még volt â, î és û betű, amik a hosszúságot jelölték, de aztán kivették belőle, így sajnos ezeket a szavakat külön meg kell tanulni. (pl.: haziran; lazım; luzum; afiyet). Azonban vannak szavak, melyeknél még megmaradt a jelölés, de sokszor elhagyják, mert a törökök számára ez evidens. Csak az a, i és u hang volt hosszú, ennek is az oszmán nyelv volt a magyarázata. A „háztetős” ékezet neve törökül düzeltme işareti, vagy vannak, akik egyszerűen csak “şapka”-nak hívják. Néhány példa:

hâlâ még mindig
hâl nyelvtani eset
şikâyet panasz
sâdece csak, csupán
dükkân üzlet, butik
dinî vallási
millî nemzeti
mezkûr említett

.

Hangsúly:

A hangsúlyt a törökben csak úgymond „hangsúlyozni” kell, hosszan ejteni nem (mint például sokszor az olaszban).

A hangsúly helye: a török szavak általában véghangsúlyosak, kivételek:

– helységnevek: İstanbul; Ankara; Londra
– határozók: şimdi; sonra
– néhány külföldi jövevényszó
– ahol az utolsó szótag a létige ragozott alakja: öğretmenim

A hangsúly jelentésmegkülönböztető szerepe:

öğretmenim – tanár vagyok
öğretmenim – (az én) tanárom

Érdekesség

A török nyelvben az esetek túlnyomó részében egy szón belül azonos hangrendű magánhangzók követik egymást. Ez a hangilleszkedési szabály a legfontosabb török fonetikai szabályok egyike. Ez a szabály a többi urál-altáji nyelvben is megtalálható. (Ezért van az, hogy hangrend szerint illeszkedik minden, a ragok is.)
A következő szavakban mély magánhangzó után csak mély magánhangzók állnak: araba, baba, çocuk, uçak, kapı, masa. Ezek a szavak a szabályoknak megfelelően léteznek.
A következő szavakban magas magánhangzó után szintén csak magas magánhangzók következnek: öğrenci, öğretmen, ödev, işçi, silgi, defter
Van ez alól néhány kivétel, főleg idegen eredetű szavak, pl.: taksi, metro, profesör, pilot, çikolata, dünya. E szavakban a mély hangok és magas hangok együtt vannak jelen, azonban ez kivételes használat.

——————–

A bejegyzés Kriseff (e-mail: hristfor@inbox.ru) munkája, köszönet érte!

Hasznos oldal:

Typeit – Type Turkish characters – Ennek használatával török karaktereket írhatunk szövegünkbe.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


× 6 = 48

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>