Mi lehet az oka, hogy egy német főnév milyen nemű?

Valami oka biztos van, hogy egy német főnévnek miért pont az a neme, ami. De mi ez az ok? Itt írtam a német főnév neméről már, de az okairól nem. Érdekes lehet visszavezetni egy-egy főnévnél, mi az oka annak, hogy milyen nemű. Valamiféle nyelvtörténeti oka lehet ezeknek leginkább. Nem tudom, minden főnévnél kideríthető-e a nemének végső oka, mindenesetre leírom, amikre eddig én rájöttem.

Idegen eredetű főnevek

Más nyelvekből átvett szavak nagyrészt megtartják azt a nemet, amivel abban a másik nyelvben rendelkeztek:

asilus = szamár (latin) A latinban hímnemű, -us végű főnév, és nemét a németben is megtartotta: der Esel.

caseus = sajt (latin) – Ez a szó is latin eredetű a németben. A latinban -us végű, szabályos hímnemű főnév, de ebből a német szóalak alapján már semmi nem ismerhető fel: der Käse. Ezért hímnemű, annak ellenére, hogy -e végű.

Az alábbi végződésekkel rendelkező főnevek más nyelvekből kerültek be a németbe, nemüket így könnyebb lehet megérteni.

-UR

Az -ur végű, idegen eredetű szavak nőneműek. Miért? Mert eredetileg -ura végződésűek pl. a latinban és az olaszban (meg a legtöbb újlatin nyelvben), és ezekben a nyelvekben az -a végű főnevek többnyire nőneműek. (A la a nőnemű névelő az olaszban és a spanyolban is.)

la literatura (spanyol) → die Literatur
la natura (olasz) → die Natur
la figura (olasz) → die Figur
la cultura (ol., sp.) → die Kultur
la struttura (ol.) → die Struktur
la arquitectura (sp.) → die Architektur
die Korrektur

A kivétel is a szó eredetére vezethető vissza:

futurum (latin, semleges nemű), futuro (olasz, spanyol) -> das Futur

Az csak egy dolog, hogy a németben a végződés lekopott.

-ION

Az -ion végű főnevek nőneműek, talán egy kivétellel (das Stadion). Ezek a latinból kerültek át nagyon sok nyelvbe, és a latinban nőneműek voltak (latin -io végű főnevek: a 3. deklinációhoz tartoznak és nőneműek). Talán az összes nyelvben nőneműek ezeknek a szavaknak a továbbélő alakjai, ez alól a német sem kivétel. Rengeteg nyelvben találkozni ilyen szavakkal, még a magyarban is:

natio (latin, nőnemű) – die Nation – nation (angol) – la nation (francia) – la nazione (olasz) – la nación (spanyol) Mindegyik nyelvben nőnemű! A magyarban is megvan a szó: náció

die Information
die Redaktion – szerkesztőség
die Region – régió
die Konstitution – alkotmány
die Konstruktion – szerkezet
die Transaktion
die Funktion

A “stadion” szó megfelelője az olaszban nem a szokásos -ione végű nőnemű szó. Valószínű, ezzel függhet össze, hogy a németben sem nőnemű. Itt csak a végződés változott meg valamiért, de a főnév nemén ez nem változtatott:

lo stadio – das Stadion

-IK

Az -ik végű főnevek azért nőneműek, mert eredetileg -ica végű főnevek voltak a latinban, és az újlatin nyelvekben azóta is azok, szabályosan nőnemmel, az -a végződés miatt:

la politica – die Politik
la musica – die Musik
la critica – die Kritik
la repubblica – die Republik
l’ottica – die Optik
la statistica – die Statistik
la grammatica – die Grammatik
la matematica – die Mathematik

-TÄT

A -tät végű főnevek nőneműek. A latin -tas végű főnevekre vezethetők vissza, amik eredetileg nőneműek voltak. Ezek a szavak is sok nyelvbe átkerültek, némiképp módosult végződéssel, és az eredeti latin nemet megőrizték:

universitas (latin, nőnemű) – die Universität – l’université (francia, nőnemű) – l’università (olasz, nőnemű) la universidad (spanyol, nőnemű).

Ezeknek a szavaknak a végződése több nyelvben ugyanúgy változik, és pl. a német -tät megfelelője az angol -ty: Universität, university; die Priorität, priority (olasz: la priorità)

die Nationalität – nemzetiség (ang. nationality, ol. nazionalità, fr. nationalité, sp. nacionalidad)

-ANZ, -ENZ

Az -anz, -enz végű szavak azért nőneműek, mert pl. az olasz megfelelőjük -a végződésű, és bizonyára a latinból (vagy az újlatin nyelvekből) kerültek át a németbe:

alleanza – die Allianz
la bilancia – die Bilanz (mérleg)
la tolleranza – die Toleranz

la conferenza – die Konferenz
la tendenza – die Tendenz

-MA

Sok -ma végű főnév semlegesnemű, és görög eredetű. Ezek a szavak (-a végződésük ellenére) az újlatin nyelvekben sem nőneműek, ebből a szempontból rendhagyóak (mert a görögben semleges neműek, a görögből kerültek át a latinba ill. az újlatin nyelvekbe; és a németbe is – latin közvetítéssel, vagy anélkül, ezt nem tudom). (Az il a hímnemű névelő az olaszban.)

il diagramma (olasz) – das Diagramm, -e
il diploma (olasz) – das Diplom, -e
il dilemma – das Dilemma
il dramma (olasz) – das Drama, -men
il fonema (olasz) – das Phonem, -e
il morfema (olasz) – das Morphem, -e
il panorama (olasz) – das Panorama, -men
il problema (olasz) – das Problem, -e
il programma (olasz) – das Programm, -e
il telegramma – das Telegramm, -e
il tema (olasz) – das Thema, -men

Mint látható, a németben a -ma végződés a-ja egyes szavakban lekopott, más szavakban megmaradt. Ahol megmaradt, ott a többes számot úgy kell képezni, hogy a le nem kopott a helyére en kerül. Ha a szó végén nincs a, akkor a többes szám jele nem -en, hanem -e. Egyéb idegen eredetű a végű szavaknál is előfordul ilyen, pl. das Aula, die Aulen.

–

-UM

A latinban sok -um végű főnév semleges nemű volt, ezekből a szavakból sok nyelv átvett, köztük a német is. Ezeknél a latin eredetű szavaknál a semleges nem a németben is megmaradt:

das Album, die Alben
das Bakterium, die Bakterien
das Datum, die Daten
das Forum, die Foren/Fora
das Gymnasium, die Gymnasien
das Ministerium, die Ministerien
das Museum, die Museen
das Publikum (die Publika) (közönség)
das Spektrum, die Spektren/(Spektra) (színkép, spektrum)
das Stipendium, die Stipendien (ösztöndíj)
das Studium, die Studien (tanulmány)
das Zentrum, die Zentren

Ezek többes számukat sajátosan képzik, az -um végződés helyére -en végződés kerül.
A latinban ezek többes száma úgy volt, hogy az -um helyére -a végződés került, ez néhány szónál a németben is előfordulhat.

A das Theater, das Labor, das Futur, das Stadion is latin semleges nemű, -um végű szóra vezethető vissza: teatrum, laboratorium, futurum, stadium, ezért semleges neműek a németben.

Ettől függetlenül vannak a németben nem idegen eredetű -um (pontosabban -tum) végű főnevek is, véletlenül ezek nagy része is semleges nemű, aminek persze valami más oka lehet: das Altertum (középkor), das Christentum (kereszténység), das Eigentum (tulajdon), das Heidentum (pogányság). Kivétel: der Irrtum (tévedés), der Reichtum (gazdagság). Mivel a -tum végű főnevek elvont fogalmakat jelölnek, többes számuk rendkívül ritka.

A németbe bekerült latin eredetű szavakról bővebben: Latin hatás a németben

Néhány egyéb eset

GÖRÖG EREDETŰ FŐNEVEK

A fent tárgyalt -ma végű szavak mellett a görögből átvett egyéb szavak is megtartották eredeti nemüket:

die These (gr. thesis – nőnemű)
der Parasit (gr. parasitos – hímnemű)
der Asbest (gr. asbestos – hímnemű)

A das Radio, das Auto, das Foto is görög eredetű szavak, de nem igazi görög szavak, hanem újabb szóalkotások. Bizonyos okokból ezek a szavak az olaszban és a spanyolban részben nőneműek (sp. la radiodifusión → la radio; ol. automobile (nőnemű) → auto (nőnemű); la fotografia → la foto). Hogy a németben miért semlegesek, annak okának kiderítése némi kutatómunkát igényelne.

FŐNEVEK ÚJLATIN NYELVEKBEN (OLASZ, SPANYOL, FRANCIA) ÉS A NÉMETBEN

Az esetek egy részében, ha pl. az olaszban vagy más neolatin nyelvben van egy olyan szó, ami az azonos jelentésű német szóhoz hasonlít, akkor neme is ugyanaz lesz, mint abban a neolatin nyelvben (mert egyik nyelv átvette a másiktól ezt a szót). Ez nincs mindig így, de van, amikor igen, és sok szó nemét könnyebben meg tudja így jegyezni az, aki tud olaszul/spanyolul/franciául. Pl.

Hímneműek:

olasz: il giardino, spanyol: el jardín, francia: le jardin (hímnemű mindegyik alak) → der Garten
olasz: il parco, spanyol: el parque, francia: le parc (hímnemű) → der Park
olasz: il corridoio, spanyol: el corredor → der Korridor (folyosó)
olasz: un oceano, spanyol: el océano, francia: un océan → der Ozean,-e
ol: lo sport, sp: el sport (el deporte), fr: le sport → der Sport
ol: il film, sp: el film, fr: le film → der Film
ol: il motore, sp: el motor → der Motor, -en
ol: il nome, sp: el nombre, fr: le nom → der Name
ol: il tè, sp: el té, fr: le thé → der Tee (tea)
ol: il caffè, sp: el café, fr: le café → der Kaffee
ol: lo zucchero, sp: el azúcar, fr: le sucre → der Zucker

Nőneműek:

ol: la musica, sp: la música, fr: la musique → die Musik
ol, sp: la cultura, fr: la culture → die Kultur

ol: opera → die Oper

ol: la gondola, sp: la góndola → die Gondel
ol: isola (nn), sp: la insula / la isla, fr: île (nn) → die Insel (sziget)
ol: la mandorla → die Mandel (mandula)
ol: la regola, sp: la regla, fr: la règle → die Regel, -n

ol: la famiglia, sp: la familia, fr: la famille → die Familie
ol,sp: la persona, fr: la personne → die Person, -en
olasz: la banca, francia: la banque (de! spanyol: el banco) → die Bank, -en (bank)
kivétel: ol.: il banco, fr.: le banc, sp.: el banco (!) → die Bank, die Bänke (pad)

Mint látható, sok német -el végű főnév tartozik ide. (Az -ik és -ur végű főnevekről már volt szó.) Azonban a nem idegen eredetű -el végű főnevek többnyire hímneműek (pl. der Himmel, der Spiegel)

Támpontot adhat, hogy az olasz és spanyol -o végű főnevek általában hímneműek, az -a végűek általában nőneműek. Így, ha tudjuk, hogy a park az parco, az óceán oceano, a kert giardino, a folyosó corridoio, akkor azt is könnyen megjegyezzük, hogy der Park, der Ozean, der Garten, der Korridor. Ha összegyűjtünk sok főnevet, amik az olaszban és a németben nagyon hasonlítanak, az olaszban -o végűek és mindkét nyelvben hímneműek, célszerűbb akár magát az olasz szót is megtanulni, még annak is, aki nem olaszos, mert ez nagyban megkönnyítheti sok német főnév nemének a megjegyzését. Hiszen talán könnyebben megjegyzi bárki is, hogy “parco”, mint azt, hogy “der Park”. És ugyanez a módszer természetesen az olasz (vagy spanyol) -a végű főnevekkel is eljátszható: ha egy német főnév nagyon hasonlít az olasz vagy spanyol megfelelőjére, és mindegyik nyelvben nőnemű, akkor érdemes olaszul vagy spanyolul is megjegyezni az adott főnevet. Mint már fentebb említettem, a német -ik, -ur végű főnevek olasz és spanyol megfelelője -ura ill. -ica. Egyébként megfigyelhető az is, hogy az -el végű főnevek egy részének az olaszban -ola végű főnév felel meg, és ezek a németben is nőneműek, nem csak az olaszban, pl. isola – Insel, gondola – Gondel. Ez a módszer egyébként a franciául tanulóknak is sokat segíthet, mert a franciában már kevésbé könnyű kikövetkeztetni a főnév nemét a végződésből, mint az olaszban vagy a spanyolban, viszont sok francia főnév neme megegyezik olasz vagy spanyol megfelelőjével.
Ehhez csupán annyi előismeretre van szükség, hogy az olasz és spanyol -o végű főnevek  hímneműek, az -a végűek nőneműek (néhány kivételtől eltekintve).

Kivételek (rejtélyes okok miatt):

ol, sp: la birra, fr: la bière → das Bier (A sör más szempontból is kivétel, mert a szeszes italok a németben általában hímneműek.)
ol: insalata, sp: la ensalada, fr: la salade → der Salat,-e (saláta)
ol: il numero, sp: el número, fr: le numéro → die Nummer

Természetesen kivételek mindig vannak. Nyelvtörténeti oka lehet, amiért a dinamó szó a németben hímnemű (der Dynamo), míg az olaszban és a spanyolban, rendhagyó módon nem hím-, hanem nőnemű (la dinamo). A rádió a németben semleges nemű (das Radio), az olaszban és a spanyolban (szintén rendhagyó módon) nőnemű (la radio), és ugyanez a helyzet az autó (das Auto) szóval is. Az eltérés oka, hogy ezek az olasz és spanyol szavak egy hosszabb szó rövidüléséből keletkeztek, és ez a hosszabb szó másmilyen nemű volt.

die Uhr – azért lehet nőnemű, mert a latin eredetű ora szóra vezethető vissza valószínűleg, csak az a lekopott a végéről, és o helyett u-val van már. Olasz (l’ora) és spanyol (la hora) megfelelője is nőnemű!

FRANCIA KÖLCSÖNSZAVAK A NÉMETBEN

Van néhány szó, amit a német a franciából egy az egyben átvett, ezek neme is megegyezik az eredeti francia főnév nemével:

le couloir → der Couloir (folyosó)
(A le a francia hímnemű névelő.)

Viszont némi fejtörést okoz a francia le restaurant (étterem) szó, ami hímnemű a franciában, viszont a németben semleges: das Restaurant. Ennek oka csupán annyi, hogy ez a franciában is semleges nemű lenne (nyelvtörténeti szempontból semleges nemű főnév volt), viszont a franciában (és az újlatin nyelvekben általában) nincsen semleges nem, csak hím- és nőnem. Ugyanez a helyzet a francia eredetű das Erdgeschoss (földszint) szóval, de ennek még az alakja is módosult a franciához képest (le rez-de-chaussée).
Sajnos nem mind arany, ami fénylik, így a francia hímnemű étage (emelet) szó a németben nőnemű lett, talán az -e végződés miatt (die Etage).
Fejtörést okozhat pl. a das Mannequin, -s (manöken) szó, hogy miért semleges nemű. Nos, ennek oka a következő: hangzása alapján ez egy teljesen francia szónak tűnik, de valójában nem francia, hanem a holland nyelvből került át a franciába, majd a franciából a németbe. A holland man (ember) szó kicsinyítőképzős változata: a régies holland nyelvben -ke kicsinyítőképzőt használtak (erre vezethető egyébként vissza a német -chen kicsinyítőképző is), így az “emberke” úgy volt régies holland nyelven, hogy manneke (kiejtése kb. “manökö”). Mint ahogy a németben a -chen képzős főnevek semlegesneműek, úgy a hollandban is semlegesneműek a kicsinyítőképzős szavak. A németbe bekerült das Mannequin tehát megőrizte eredeti nemét a hollandból. (Érdekes kérdés, hogy a franciában a mannequin szó hímnemű lett, merthogy a franciában nincs semleges nem, és hogy ebből hogy lett újra semleges nem a németben. Merthogy biztosan nem a hollandból, hanem a franciából vette át a szót a német.)

Glossary: French Loan Words in German – Französische Lehnwörter im Deutschen – Ezen az oldalon terjedelmes lista található a francia kölcsönszavakról a németben. Érdemes lehet összehasonlítgatni, milyen nemű egy-egy szó a franciában és milyen a németben. (szerk.: A linkelt oldalt sajnos megváltoztatták, így nem francia kölcsönszavak, hanem ausztriai német szavak listáját találhatjuk az oldalon. A linket később módosítom.)

A nyelvtanuló szomorúságára a németben kevesebb idegen eredetű szó van, mint az angolban, így kevesebb szó nemét lehet így visszavezetni. A germán eredetű szavak nemét már nehezebb megmagyarázni.

Földrajzi nevek

Földrajzi neveknél is vannak érdekességek. Egyes -a végű folyónevek nőneműek, aminek talán hasonló nyelvtörténeti oka lehet, mint az -ik és -ur végű főneveknél. Talán csak véletlen, talán erre az analógiára épül, hogy a Tisza is nőnemű a végződése miatt, pedig a németben nem is a-ra végződik: die Theiß.

A legtöbb ország neve a németben semleges nemű, erre nehéz magyarázatot találni. A kivételek között találhatunk olyanokat, amik az olaszban is ugyanolyan neműek, mint a németben. Hogy ez csak véletlen-e, vagy nem, azt nem tudom. Mindenesetre az olasz -ia végződésnek néhány esetben a német -ei felel meg, ez a végződés mindkét nyelvben nőnemmel jár (pl. die Polizei – la polizia), és az országnevek között az olaszban (és egyébként a magyarban is) sok az -ia végű. Ezek közül néhány a németben -ei végű, ezért nőnemű, de a legtöbb -en végű. Az országok nevei nagyon sok nyelvben hasonlóak. Érdekes kérdés lehet, honnan származnak az országok nevei, és eredetileg milyen neműek voltak abban a nyelvben, ahonnan a többi nyelvbe átkerültek. Egyébként a mássalhangzó végű országok az olaszban hímneműek, így nem meglepő, ha ezek neme pont megegyezik a néhány kivételes német hímnemű ország nemével.

Hímneműek:

németül: der Irak, der Iran, der Libanon, der Jemen, der Sudan
olaszul: l’Iran, l’Irak, il Libano, Lo Yemen, il Sudan

Nőneműek:

németül: die Türkei, die Schweiz, die Slowakei, die Mongolei
olaszul: la Turchia, la Svizzera, la Slovacchia, la Mongolia

“Véletlenül” a többes számban használatos Hollandia és USA neve mind az olaszban, mind a németben többes számú:

I Paesi Bassi – die Niederlande
Gli Stati Uniti d’America – die Vereinigten Staaten von Amerika

Germán, német eredetű főnevek

A német semleges nemű főnevek túlnyomórészt a hollandban is semleges neműek. A két nyelvben a germán eredetű szavak neme tehát többnyire ugyanoda vezethető vissza:

das Haus – het huis
das Herz – het hart

Így van ez a kicsinyítóképzős főneveknél is:

das Mädchen – het meisje

A fémek, anyagnevek is többnyire semleges neműek mind a németben, mind a hollandban, akárcsak a főnévi igenévből képzett főnevek:

das Gold – het gold
das Papier – het papier
das Eisen – het ijzer

das Aufstehen – het opstaan

A hollandban már nincs külön hím- és nőnem, hanem ezek egy közös nemet alkotnak már. Ezért a hollandban csak két névelő közül lehet választani, ha egy főnév nemét találgatni kell. Talán a németben is be fog következni ilyen egyszerűsödés, a nyelvtanulók örömére, de ezt valószínű mi nem fogjuk megérni. Tehát, aki egész véletlenül tud hollandul, annak támpont lehet, hogy a legtöbb holland semlegesnemű szó a németben is semleges, a holland közös nemű szavak többnyire pedig vagy hím-, vagy nőneműek a németben, netalán még nagyon ritkán semleges neműek is lehetnek.

További választ adhat a kérdésre, hogy sok főnév neme a némettel azonos nyelvcsaládba tartozó skandináv nyelvekben (pl. a svédben) is ugyanaz, mint a németben (pl. das Haus – svéd: ett hus). Azonban a nyelvtani nem kategóriája a skandináv nyelvekben még kicsit összetettebb, mint az előbb említett hollandban, és a nemet jelölő névelő is másképp viselkedik a megszokottól, így ezért sem mennék most ebbe bele, valamint nem sok németül tanuló lenne boldogabb, ha megtudná, mely szavak azonos neműek pl. a svédben és a németben és miért.

Azt viszont nem tudom, ki lehet-e deríteni, hogy pl. miért der Tisch és die Gefahr. Valaki valamiért így mondta először és onnantól kezdve ez lett a szabályos alak. Valami oka biztos van.

—————————-

Kapcsolódó bejegyzések:

A német főnév neme

Országok, földrajzi helyek neme a németben