Betűk, hangsúly és kiejtés–

Eszperantó nyelvlecke 1

Az eszperantó nyelvlecke első részében a betűkkel, helyesírással és a kiejtéssel foglalkozunk.

Az eszperantó ábécé a következő betűket tartalmazza:

a b c ĉ d e f g ĝ h ĥ i j ĵ k l m n o p r s ŝ t u ŭ v z

A ĉ ĝ ĥ ĵ ŝ mellékjeles betűket szükség esetén így is jelölik: cx, gx, hx, jx, sx. Erre akkor lehet szükség, ha a mellékjelet valamiért nem tudjuk kitenni, pl. régi írógépeknél – ha egyáltalán használ még olyat valaki. Vagy számítógépen, okostelefonon nem sikerül a karaktert előhívni.

A mássalhangzók kiejtése:

ĉ = cs
ĝ = dzs
ĥ = kh
ĵ = zs
s = sz
ŝ = s (mint pl. a magyar „siker” szóban)

A többi mássalhangzó kiejtése megegyezik a magyaréval.

A magánhangzók kiejtése:

A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak, de a hosszúságot nem jelöljük ékezettel. A hosszú magánhangzót ugyanúgy képezzük, mint a rövidet, tehát olyan eltérés nincs, mint a magyar e és é vagy az a és á között (ezek nem csak hosszúságban térnek el).

Az o, u, i kiejtése megegyezik a magyarral. Az e-t is nagyjából hasonlóan ejtjük, mint a magyarban, de ez inkább a magyar e és é közötti hang. Az a kiejtése pedig olyan, mint a magyar á (csak persze nem mindig hosszú).

A mellékjeles ŭ csak az aŭ és az eŭ betűkapcsolatokban fordul elő, Pl. ankoraŭ – még; Eŭropo (ejtsd: európo) – Európa. Azt jelenti, hogy az u-t itt nagyon röviden kell ejteni, pontosabban ez egy félmagánhangzó. Az aŭ, eŭ pedig kettőshangzó, azaz diftongus.

A hangsúly:

A hangsúly az eszperantóban mindig az utolsó előtti szótagon van, kivétel nincs:

knabo (fiú), knabino (lány), birdo (madár), esti (lenni), ruĝa (piros), nacio (nemzet), ankoraŭ (még)

Ha az utolsó előtti magánhangzó i, akkor az lesz hangsúlyos (pl. nacio „nemzet”). Az ŭ természetesen sosem lehet hangsúlyos, és a hangsúlyozás szempontjából nem is kell figyelembe venni (pl. ankoraŭ „még”).

Mikor hosszú egy magánhangzó?

A hosszúságot nem jelöljük ékezettel!
Csak hangsúlyos magánhangzó lehet hosszú, hangsúlytalan nem. A hangsúlyos magánhangzó akkor hosszú, ha nyílt szótagban van, vagyis nem követi egynél több mássalhangzó.

Hosszú a magánhangzó:

knabo, knabino, ruĝa, mono (pénz), blua (kék), domo (ház), ĝardeno (kert)

Rövid a magánhangzó:

birdo (madár), monto (hegy), lando (ország), bildo (kép), pordo (ajtó), libro (könyv), verda (zöld)

Néhány két szótagú szó nyílt szótagban lévő, hangsúlyos magánhangzója mégsem hosszú. Ilyen szavak a számnevek (pl. unu ‘egy’), névmások (pl. ili ‘ők’, oni – általános alany), elöljárószók (pl. super ‘fölött’, ‘fölé’, kvazaŭ ‘szinte’) és a tabellabeli határozószók (pl. kiu? ‘ki?’, kio ‘mi?’), amikről később lesz szó.

A kiejtés megismerése után folytathatjuk a második leckével!

– eszperantó nyelvlecke 1 –

Felhasznált irodalom:

Kalocsay Kálmán: Rendszeres eszperantó nyelvtan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1968.

Link:

esperanto.typeit.org – Könnyedén előhívhatjuk az eszperantó karaktereket on-line

Eszperanto.hu – Az eszperantó használata a számítógépeken – Eszperantó karakterek, billentyűzet, helyesírás-ellenőrzés és hasonlók

– eszperantó nyelvlecke 1 –