A szenvedő szerkezet összehasonlítása
néhány nyelvben

Számos nyelv kiterjedten használja a szenvedő szerkezetet. A szenvedő szerkezet lényege minden nyelvben ugyanaz, de kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók. A segédige a létige, mely a főige befejezett melléknévi igenevével áll. A különbségek a nyelvek között leginkább abban állnak, hogy a segédige nem mindig, vagy nem csak a létige lehet, illetve kissé az is különbözik, hogy mely igéknek alkotható szenvedő alakja, melyeknek nem. Itt most az angol, német, holland, olasz, francia, spanyol nyelveket vizsgálom. A bejegyzésben vizsgált nyelvek száma szabadidőmtől és megvilágosodásomtól függően növekedhet. Érdemes lehet öt vagy tíz év múlva újra ellátogatni ehhez a bejegyzéshez, talán  addigra néhánnyal több nyelv szenvedő szerkezete fog innen visszaköszönni.

A szenvedő szerkezet segédigéje

Szenvedő alakja a legtöbb nyelvben csak a tárgyas igéknek lehet, ami logikus:

Megírják a levelet:

angol: The letter is written.
német: Der Brief wird geschrieben.
holland: De brief wordt geschreven.
olasz: La lettera è scritta.
francia: La lettre est écrite.
spanyol: La carta es escrita.

A fentiek közül a német és a holland nem a létigét használja segédigeként. A németben a werden, a hollandban a worden ige alakja áll itt, ami eredetileg azt jelenti, hogy „válni valamivé”. Használhatnánk ebben a két nyelvben is a létigét, ez azonban a jelentés megváltozását okozná. A létigével egy másfajta szenvedő szerkezetet kapunk:

A levél meg van írva:

német: Der Brief ist geschrieben.
holland: De brief is geschreven.

A német nyelvtanban ezt nevezik Zustandspassivnak, ami azt jelenti, hogy állapotot kifejező szenvedő szerkezet. A másik szenvedő szerkezet neve Handlungspassiv vagy Vorgangspassiv (cselekvést, állapotot fejez ki). Utóbbi alakban a mondat: Der Brief wird geschrieben tehát azt jeleni, írják a levelet, a Der Brief ist geschrieben pedig, hogy meg van írva a levél. Az előbbi cselekvést, folyamatot fejez ki, az utóbbi állapotot.
A némettel valamennyire egybeesik a holland szenvedő szerkezet, de nem teljesen! A hollandban a szabály az, hogy az egyszerű igeidők szenvedő alakját a worden igével, az összetett igeidőkét pedig a létigével képezzük. Az összetett igeidők a hollandban gyakran fejeznek ki befejezett igeszeméletet, így ezek szenvedő alakja is sokszor befejezett szemléletű, azaz állapotot fejez ki, de nem mindig! A De brief is geschreven mondat valójában a „befejezett jelen” alakjának a szenvedő alakja. A befejezett jelen kifejezhet olyan cselekvést, mely lezárult, és hatása érezhető a jelenben, azonban nem csak ilyen cselekvést fejezhet ki, mivel a holland múlt idők használatára nincs egyértelmű szabály, sokszor felcserélhető egyik múlt idő a másikkal. Ezért kétféleképpen fordítható a következő mondat magyarra:

De brief is geschreven – A levél meg van írva (lezárult cselekvés, melynek kihatása van a jelenre)
De brief is geschreven – Megírták a levelet (a múltban megtörtént, nincs hatással a jelenre)

A hollandok lényegében azt próbálják elkerülni, hogy szenvedő szerkezetben többszörösen összetett igealakok legyenek. Ezért az összetett igeidők szenvedő alakjában egyszerűen a létigét használják a worden helyett, innen lehet felismerni, hogy az egy összetett igeidő szenvedő alakja. A németek nem törekednek a többszörösen összetett, bonyolult szerkezetek elkerülésére, így a „befejezett jelen” (német nevén a Perfekt nevű múlt idő) szenvedő alakban háromszorosan összetett lesz: Der Brief ist geschrieben worden. Ebben a mondatban a werden ige összetett múlt ideje szerepel (ist … worden), ami még kiegészül a főige befejezett melléknévi igenevével (geschrieben). Ha nem szerepelne a mondatban főige, akkor geworden lenne a worden helyett, azonban leginkább a ge- szótag ismétlésének elkerülése érdekében a geworden worden-re egyszerűsödik, ezzel még több szabály elé állítva az amúgy is kétségbeesett nyelvtanulókat. A holland ezt egyszerűen elkerüli azzal, hogy a worden (német: werden) igét kihagyja, ezzel viszont már nem lesz egyértelmű, hogy állapotról vagy folyamatról van-e szó. Ez egyébként jól példája annak is, hogy a holland nyelvtan meglehetősen egyszerű, a német pedig nem egészen. Megtévesztő, hogy a „válni valamivé” ige alapalakja hollandul worden, németül werden.  Hollandul ennek az igének az alakjai jelen időben egyes számban wordt, többes számban worden. A hollandban a múlt ideje rendhagyó, egyes számban werd, többes számban werden. Németül az ige alapalakja werden, befejezett melléknévi igeneve geworden, ami egy másik befejezett melléknévi igenév mellé kerülve worden-re egyszerűsödik. Tehát a németben és a hollandban is létezik worden alak, ugyanannak az igének más-más alakját jelölik.
Ha a fenti többi nyelvet nézzük (a spanyoltól eltekintve, amire később visszatérünk), a létigés szenvedő szerkezet valójában kétértelmű, mert kifejezheti a cselekvést (folyamatot) és az állapotot is. Ezek a nyelvek (angol, olasz, francia) tehát nem fejezik ki élesen a különbséget a kétféle szenvedő szerkezet között. Ettől még megkülönböztetik az angol nyelvtanban is a kétféle szenvedő szerkezetet, az előbbi neve dynamic passive (vö. német Vorgangspassiv vagy Handlungspassiv), az utóbbié statal passive (vö. német Zustandspassiv). Azonban alakilag nem különböznek:

The letter is written – Megírják a levelet. (dynamic passive)
The letter is written – A levél meg van írva. (statal passive)

Főleg az angol köznyelvben előfordul, hogy a létige helyett a get-et használják. Ez az állapotot kifejező szenvedő szerkezetnél nem lehetséges, így ezzel kicsit ellensúlyozhatnánk a kétértelműséget. Azonban a get-et csak a beszélt nyelvben használják a szenvedő szerkezet segédigéjeként, tehát jelentésében nem teljesen adja vissza, amit szeretnénk. Továbbá, sokszor azt fejezi ki, hogy a cselekvés hirtelen, váratlanul történt:

I got robbed – Kiraboltak. (dynamic passive)
I was robbed – Ki voltam rabolva. (statal passive) / Kiraboltak (dynamic passive)

I get invited – Meghívnak. (dynamic passive)
I am invited – Meg vagyok hívva. (statal passive) / Meghívnak (dynamic passive)

Az olasz is különbséget tud tenni a kétféle szenvedő szerkezet között. Ha nem állapotot, hanem cselekvést fejezünk ki, használhatjuk a venire (jönni) igét:

La lettera è scritta – A levél meg van írva / A levelet megírják.
La lettera viene scritta – A levelet megírják.

Az olaszban még egy segédige használható a szenvedő szerkezet segédigéjeként, az andare (menni). Ez jelentéstöbbletet fejez ki, a szükségesség („kell”) is benne van a szerkezet jelentésében:

La lettera va scritta – A levelet meg kell írni.

Az olaszban a venire és az andare ige is csak egyszerű (szintetikus) igeidőkben használható a szenvedő szerkezet segédigéjeként.

Az olaszhoz hasonlóan a németben is használható külön ige a szenvedő szerkezetben, ha szükségességet akarunk kifejezni. Ami az olaszban az andare (menni), az a németben a gehören (tartozni valahova, valamihez). Bár az andare és a gehören alapjelentése teljesen eltér, itt hasonló funkciót töltenek be:

német: Das Haus gehört dringend renoviert.
olasz: La casa va urgentemente rinnovata.
(A házat sürgősen fel kell újítani.)

A spanyolban két igét is használnak létigének. A ser általában tartósabb állapotokat, az estar átmenetibb állapotokat fejez ki. (Bár a mai spanyolban már egyre kevésbé egyértelmű ez a szembenállás.) A spanyol teljesen félreérthetetlenül megkülönbözteti a kétféle szenvedő szerkezetet a kétféle létigével, talán ez a leglogikusabb:

La carta es escrita – Megírják a levelet (vö. dynamic passive ill. Vorgangspassiv)
La carta está escrita – Meg van írva a levél (vö. statal passive ill. Zustandspassiv)

Mely igéknek van szenvedő alakja?

Alapvetően a tárgyas igéknek képezhető szenvedő alakja. Azonban a német nyelvben egyes nem tárgyas igéknek is lehet szenvedő alakja. Mégpedig azoknak, melyek a múlt időt nem sein segédigével képzik. Ilyen igék például az arbeiten (dolgozni), baden (fürödni), schlafen (aludni), schwimmen (úszni), heizen (fűteni). Ha a cselekvés elvégzője általános, vagy nem fontos megnevezni, akkor az ilyen igék is állhatnak szenvedő alakban:

Am Sonntags wird nicht gearbeitet – Vasárnaponként nem dolgozunk / nem dolgozik az ember.
In diesem Zimmer wird gut geschlafen – Ebben a szobában jól alszik az ember.
In diesem Schwimmbad wird nur freitags geschwommen – Ebben az uszodában csak péntekenként úsznak.
Heute wird geheizt – Ma fűtenek.

Ezek a mondatok a német nyelvben is teljesen egyedülállóak, mert az alany teljesen hiányzik belőlük, ami egyébként a németben nem lenne elfogadható. A mondat elejére kiemelünk egy mondatrészt, ilyenkor az alany az ige után szokott állni, azonban ezekben a szenvedő mondatokban az ige után is elmarad. Ha nem akarunk a mondat elejére semmilyen mondatrészt kiemelni, akkor a személytelen es névmást használhatjuk „alany-pótlékként”:

Es wird heute geheizt – Fűtenek ma.

A németen kívül a többi nyelvben, melyekről most szó van, nem használhatók ilyen tárgyatlan igék szenvedő alakban! Azonban a németben sem használhatók olyan igék szenvedő alakban, melyek összetett igealakjaikat a sein segédigével képzik. Így van ez a hollandban is, ahol a zijn segédigés igék nem használhatók szenvedő alakban, és az olaszban, ahol az essere segédigével álló igéknek nem lehet szenvedő alakja. Ezek az igék részben mozgást, állapotváltozást fejeznek ki, és ezeknek a többi nyelvben sincs szenvedő alakjuk. Ez érthető, hiszen ezek tárgyatlan igék: jönni, menni, utazni, megérkezni, stb. Ezen kívül nincs szenvedő alakjuk többek között a következő igéknek:

• Birtoklást kifejező igék (pl. angol have, contain, consist of, possess, own, belong, német haben, besitzen, olasz avere, possedere).
• Visszaható (pl. német sich waschen, olasz lavarsi, francia se laver, spanyol lavarse, holland zich wassen).
• Személytelen (pl. időjárási jelenségeket kifejező) igék és szerkezetek (pl. angol rain, snow, hail, német regnen, schneien, hageln, olasz piovere, nevicare, francia pleuvoir, neiger, holland regenen, sneeuwen).
• A „kerül valamibe”, „ér valamit”, „nyom valamennyit” igék.

–
A németben nincs szenvedő alakja a tudni (wissen) és ismerni (kennen) igének, de pl. az angolban van (know).
A németben és az angolban a „kapni” jelentésű igének (bekommen ill. get) nincs szenvedő alakja, a hasonló jelentésű német kriegen, erhalten igének sem. Ugyanakkor az angol receive vagy olasz ricevere („kapni”) igének lehet szenvedő alakja.
Ezen kívül akadhatnak igék, melyeknek az egyik nyelvben van, más nyelvben nincs szenvedő alakja, ezeket összegyűjteni és összehasonlítani külön kihívás lenne. Ha valaki tud még ilyen igékről, kérem, jelezze kommentben! A lényeg, hogy a birtoklással, valahova tartozással kapcsolatos igéknek és a visszaható igéknek nem képezhető szenvedő alakja egyik itt vizsgált nyelvben sem, annak ellenére, hogy ezek tárgyas igék.

A szenvedő szerkezet egyéb sajátos esetei

Az angol nyelvben tárgynak számít nem csak az, ami a magyarban tárgy, hanem az is, ami a magyarban részeshatározó, és az is, ami az angolban az igének elöljárószós bővítménye (igevonzat, állandóhatározó). Mivel ezek is tárgynak számítanak, szenvedő szerkezetben a mondat alanyaként használhatók ezek a bővítmények. Például, a „nekem adnak egy almát” mondatban a „nekem” tárgynak számít, ezért felhasználható szenvedő mondatban, mint a mondat alanya. Vagy, a „várok rád” mondatban a „rád” is tárgynak számít az angolban, így az is használható a szenvedő mondatban alanyként. Az angolban tehát a tárgynak három fajtája létezik: ami a magyarban is tárgynak számít, az a direct object (direkt tárgy), a részeshatározó az indirect object (indirekt tárgy), az ige elöljárószós vonzata pedig prepositional object (prepozíciós tárgy). Ezek a szenvedő mondat alanyaivá tehetők:

I am given an apple – Nekem adnak egy almát.
You are waited for – Rád várnak.
The song was listened to – Meghallgatták a dalt.
He is spoken about – Róla beszélnek.

A többi nyelvben a szenvedő szerkezet nem használható ilyen módon! Bár a németben is a tárgy fajtáinak számít a részeshatározó (Dativobjekt) és az állandó határozó (Präpositional Objekt) (sőt, még a birtokos esetben álló bővítmény is: Genitivobjekt) és a „rendes tárgy” (Akkusativobjekt) is, csak az utóbbi tehető a szenvedő mondat alanyává. Ettől még ilyen bővítményeket tartalmazó német mondatok is állhatnak passzív alakban, de az alanyuk eltűnik. Hiszen, ahogy fent láthattunk, a németben a nem tárgyas igék egy részének is képezhető szenvedő alakja, de ha nincs a mondatban logikai direkt tárgy, akkor a szenvedő mondatnak egész egyszerűen nem lesz alanya. Tehát, németül helyesek a következő mondatok:

Mir wird ein Apfel gegeben – Nekem adnak egy almát.
Auf dich wird gewartet – Rád várnak.
Über ihn wird gesprochen – Róla beszélnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezekben a mondatokban a mir, auf dich és über ihn nem a mondat alanyai! Az első mondatban az ein Apfel a szenvedő mondat alanya, a másik két mondatban pedig nincs alany, ahogy arról fentebb szó volt.

Ennek ellenére a németben létezik még egy szenvedő szerkezet, ami a többi nyelvben nem, ami kissé az angol indirekt tárgyas (részeshatározós) szenvedő szerkezethez hasonlít. Ilyenkor a segédige bekommen, kriegen vagy erhalten (mindhárom ige jelentése: kapni) lesz. Ennek a szenvedő szerkezetnek a neve Adressatenpassiv. Ilyenkor a részeshatározó elveszti határozói szerepkörét és alany lesz, hasonlóan ahhoz, ahogy azt az angol indirekt tárgyas mondatoknál is láthattuk:

Ich bekam ein Buch geschenkt – Kaptam egy könyvet (ajándékba).
(Vö. angol: I was given a book – Kaptam egy könyvet.)

Ez eléggé sajátos szerkezet a németben. A segédigén (itt: bekam) kívül még egy ige van a mondatban (geschenkt). Utóbbi igével azt is meg kell jelölnünk, hogy a mondat alanyaként megjelölt személy milyen módon jut hozzá ahhoz, amit kap. Ez lehet például ajándékozás (geschenkt) vagy küldés (geschickt), vagy vihetik is neki (geholt vagy gebracht).

Linkek:

germanveryeasy.com – German Passive – Angolul bemutatják a német szenvedő szerkezetet.

Deutsche Grammatik 2.0 – Passiversatz mit bekommen und gehören – A német Adressatenpassivról és a gehören igével álló szenvedő alakról olvashatunk.

sprachenlernen24.de – Übung zur niederländischen Grammatik – Németek számára bemutatják a holland szenvedő szerkezetet. Külön felhívják a figyelmet arra, hogy a werden alak a németben jelen időt fejez ki, a hollandban pedig az a múlt ideje ennek az igének. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a holland létigével kifejezett szenvedő szerkezet nem azonos a német Zustandspassivval, hanem értelmezhető Zustandspassivnak, de Handlungspassivnak is.

grammatiken.de – Das Passiv im Niederländischen – Bildung in verschiedenen Zeitstufen – A német nyelv felől megközelítve mutatják be a holland szenvedő szerkezetet.

Dartmouth College – The Passive Voice (Das Passiv) – Az angol nyelv szemszögéből alaposan bemutatja a különbségeket a német és az angol szenvedő szerkezet részletei között.

Dutchgrammar.com – La voz pasiva – Ez az oldal spanyolul is bemutatja a holland szenvedő szerkezetet. Kissé meglepő, hogy a holland összetett múlt időkkel kapcsolatban egyáltalán nem említi, hogy azok spanyol megfelelőjében a segédige az estar is lehet.