2024-2025. tél
2024-2025. tél eléggé hideg volt, februárban is gyakran volt a hőmérséklet 0 fok alatt. Ez persze télen nem meglepő, bár mostanában a telek eléggé enyhék szoktak lenni. A hó, mely korábban a telek kimaradhatatlan jellemzője volt, idén nem volt túl sok. Felénk csak egy-két napig maradt meg.
2024-2025. tél időszaka alatt előfordult egy kis hó. Ilyenkor nem volt tanácsos a közeli parkban ülve nyelvkönyveket olvasgatni.
Angol témakör: Animals (Állatok)
Az állatokról szóló holland témakör után nekivágtam az angolnak is. Ez kicsit el is húzódott, mert több dolognak is utána kellett nézni. Például, mi a különbség a turtle és a tortoise között? A turtle vízben él, a tortoise pedig szárazföldi teknős. Egyszer már biztos hallottam erről, de mivel az állatokkal szinte egyáltalán nem foglalkozom, jól el is felejtettem sok év alatt. A másik probléma a rabbit és a hare közötti különbség volt. Magyarul általában mindkettőt csak nyúlnak mondják, és nekünk (vagy nekem legalábbis) nincs feltűnő különbség közöttük. A rabbit lehet házi nyúl és üregi nyúl is, tehát a föld alatt is éldegélhet. A hare pedig mezei nyúl, és jobban fél az embertől. A rabbit ugrál, míg a hare mászkál. Angol anyanyelvű Bruce barátom azt mondta, számukra eléggé nyilvánvaló a különbség a két állat között. Lehet, általában az angolok így vannak ezzel, ezért is van két külön kifejezés ezekre az állatokra, de az is lehet, Bruce számára nyilvánvaló csak a különbség, mert ő az átlagnál többet foglalkozott állatokkal. Ezzel a biológusok is így lehetnek, én azonban a külsejük alapján nem nagyon látok különbséget köztük.
A szótárban a kolibrira a colibri szót is megtaláltam a hummingbird mellett. Bruce azt mondja, colibri szó nincs az angolban. Szerinte ugyancsak nem használják a polyp szót, csakis az octopus játszik. Azt pedig közösen sem tudtuk megállapítani, hogy a dove és a pigeon között mi lehet a különbség. Mindkettőt egyszerűen galambnak mondjuk magyarul. Bruce szerint a dove általában kisebb és fehér, a pigeon pedig inkább szürke, és abban sem biztos, hogy ugyanazzal táplálkoznak.
Az eszperantó határozószó
Már régóta tudtam, hogy az -e végződés a határozószóknak van fenntartva ebben a mesterséges nyelvben, azonban azt csak nemrég tudtam meg, hogy igen kiterjedten használatos. Megszoktam, hogy például az angolban és az olaszban a -ly ill. a -mente végződéssel képezhetünk melléknevekből határozószókat, és azt hittem, ez az eszperantóban is csak ennyi. De nem ennyi! Gyakorlatilag minden szófajból képezhetünk határozószót, és nem csak módhatározót, hanem idő- és helyhatározót is! Az még rendben volt, hogy a bona ‘jó’ és bela ‘szép’ szavakból képezhetjük a bone ‘jól’ és bele ‘szépen’ szavakat, de az teljesen megdöbbentett, hogy a lundo ‘hétfő’ és tagmezo ‘dél’ szavakból is képezhető a lunde ‘hétfőn’ és a tagmeze ‘délben’ szó, mindössze az -e végződéssel. Akkor már tényleg eldobtam az agyam, amikor megtudtam, hogy főnevekből helyhatározót is képezhetünk így: parko ‘park’, ebből lesz parke ‘a parkban’. Jó kis trükk ez a nyelv könnyebbé tételére, hogy nem kell azon törni a fejünket, hogy ilyen esetekben milyen elöljárószó is lenne a helyes, szemben a természetes nyelvekkel. Összegyűjtöttem hát ezeket a szabályokat, és közzétettem. Pár szót ejtenem kellett azért a nem -e végű határozószókról is, mint a hodiaŭ ‘ma’, hieraŭ ‘tegnap’, morgaŭ ‘holnap’, baldaŭ ‘hamarosan’. Ennél természetesen több és többféle határozószó létezik, azonban megpróbáltam beérni ennyivel, hogy ha valaki eszperantóul tanul és elolvassa a bejegyzést, inkább azt érezze, milyen egyszerű ez az egész, és ne a kedve menjen el a tanulástól. Nekem örömöt okoz a nyelvtanulás és az a célom, hogy másoknak is arra hívjam fel a figyelmét, hogy nyelvet tanulni szórakoztató, érdekes időtöltés is lehet. Mindig a fejemet fogom, hogy a közoktatásban olykor odatolnak 50-100-200 szót a tanulók elé, hogy ezeket tessék bemagolni, mert szódolgozat lesz. Ez unalmas, és még csak mondatban sem fogja tudni használni a szavakat a tanuló attól, ha mégis bemagolja és nem felejti el pár hét múlva.
Nyelvkönyvek nehezen kiejthető nevű szereplői
Egy tanulómmal éppen az Alexandra Nechitáról szóló szöveget olvastuk a Headway című nyelvkönyvben, amikor elgondolkoztam azon, hogy nem ő az első személy a könyvben, akinek a nevét nem biztos, hogy olyan könnyű kiejteni. Ez adta az ötletet, hogy összegyűjtsem ezeket a szokatlan neveket a nyelvkönyvből. Eszembe jutott, hogy más nyelvkönyvekben is találkoztam már hasonló furcsasággal. Az olasz nyelvkönyvből túl sok példát nem találtam, viszont a német Kon-Takt könyvben is akad néhány apróság. Utólag jutott eszembe, hogy anno a magántanárom is a fejét fogta, amikor az Opening Strategies című nyelvkönyvben olyan neveket talált, mint a spanyol Jorge, melynek kiejtését csak megtippelni tudta, és mai fejjel már azt is tudom, hogy rosszul. Ezért is szerette ő jobban a Project English című tankönyvet.
Eszperantó időhatározók
Mivel mostanában az eszperantóra hajtottam rá, nekiláttam többféle, eszperantó nyelvvel kapcsolatos bejegyzésnek. Ez lett az egyik, mivel az időhatározókról már több nyelvhez írtam. Túl sok hozzáfűzni valóm nincs, a legtöbb időhatározó -e végződéssel képezhető, olykor pedig az en elöljárószót kell bevetni. A Duolingo nevű alkalmazást használva látom, hogy olykor más megoldás is létezik, például annak kifejezésére, hogy ‘pénteken’, a vendredon szót is használják, tehát egyszerűen csak a tárgyeset utal a határozószóra.
Billentyűzet és idegen nyelvek betűinek problémái
Még a nyáron kezdtem neki ennek a bejegyzésnek, de bonyolultabb volt a téma, mint gondoltam. Ezért félretettem, majd most februárban megint elővettem. Több probléma is felmerült, ami miatt nyáron nem jelenítettem meg a bejegyzést. Az egyik, hogy az Alt + kódok nem mindig működtek, és az AltGr-es billentyűkombinációk sem. Kiderült, ezek csak akkor működnek, ha telepítve van az adott idegen nyelvű billentyűzetkiosztás. Arra sem akart fény derülni, hogy az olasz mellékjeles karakterek nagybetűs változatait hogyan lehet előcsalni – aztán később kiderült, hogy sehogy, csak Alt + kódok használatával.
Korábban próbáltam francia billentyűzetet beállítani, de nem sokáig használtam, mert mindenféle furcsaságot tapasztaltam. Később utánaolvastam a témának és kiderült, ez a szokatlan billentyűkiosztás miatt van. Megfejtettem tehát ezt a problémát is, így közzé is tudtam tenni a megfejtést.
Először a holland billentyűzetről nem is akartam írni, a magyar ékezetes betűk (ó, é) jók a hollandhoz is, az ë pedig könnyen elérhető. Bár az ï nem érhető el egykönnyen, de gondoltam, ez úgyis nagyon ritka. Aztán mégis utánanéztem jobban a holland billentyűzet működésének és kiderült, igen sokféle ékezetes karaktert elő lehet vele hívni viszonylag egyszerűen, így néhány szempontból még jobb is, mint az olasz és francia billentyűzetek ezekhez a nyelvekhez. Ami tetszett, hogy találtam egy oldalt, ahol virtuális billentyűzet van, és mindenféle nyelvű billentyűzetet kipróbálhatunk anélkül, hogy telepítenünk kellene.
Nyelvvizsgáztam spanyolból – élménybeszámoló
Még valamikor tavaly júniusban elkezdtem írni az élménybeszámolómat, de nem lettem készen vele. Sok apró részletet is érdekesnek gondoltam, amiket mind le is írtam, így nagyon hosszú lett a szöveg. Megadtam különböző alcímeket, de sok volt az átfedés köztük. Idővel meguntam, mert túl sok munka volt a szöveggel. Most február vége felé újra elővettem a vázlatomat és különösebb erőlködés nélkül befejeztem. Előtte a Vizsgaeredményem című rész nem volt benne, de most ezt is hozzáírtam, mert érdekesnek gondoltam. Olyan terjedelmes lett az egész, hogy nem tudom, egyáltalán el fogja-e olvasni valaki. Érdekességnek esetleg elmegy, hogy valaki ilyen részletesen beszámol egy nyelvvizsgáról, talán nem sok hasonlót lehet olvasni, pláne úgy, hogy egy korábbi nyelvvizsgájával is összehasonlítja az élményeit.
Háziállatok viselkedése nyelvórák közben
Sok évvel ezelőtt kezdtem el írni ezt a posztot, majd félretettem. Akkor csak azt a részt írtam meg, ami arról szól, hogy a kutya kergeti a legyet. Most újra belebotlottam a bejegyzésbe, majd jött az ihlet, és befejeztem. Egy dolgot nem tudtam könnyen kifejezni, így a ChatGPT (mesterséges intelligencia) segítségét kértem ebben. Először a „hosszú kutatómunka” kifejezést akartam volna használni, ez azonban szóismétléshez vezetett volna (a következő mondatban is ott van a hosszú szó), és nem jött más ötletem. Volt is rengeteg javaslata a ChatGPT-nek, még abból is választhattam, hogy inkább humoros, inkább tudományos kifejezés legyen-e, és ha humoros, akkor mennyire humoros. Végül egyik, általa javasolt kifejezést sem használtam fel, hanem valami teljesen sajátot találtam ki: éveket átfogó kutyatómunka – igen, ty-vel, nem t-vel! Végül az egész kész szöveget megmutattam a ChatGPT-nek, és volt pár javaslata, amivel még jobbá lehet tenni. Néhány javaslatát elfogadtam, így még viccesebb lett. Itt tart már a világ, hogy a mesterséges intelligencia segít megfogalmazni nekünk a szövegünket. Persze a szöveg 99%-a így is tőlem származik, és nem fogom a jövőben sem „vele” íratni a posztokat, de kisebb segítséget lehet, hogy igénybe veszek, ha nagyon nem találom meg azt a kifejezést, amelyet keresek.
