Az es névmás

Megjegyzés: az itt leírtak ilyen szintű ismerete (nyelvtani szakkifejezések) nyelvvizsgákon nem követelmény. A lentiek elolvasása nyelvtanulóknak hasznos lehet, komolyabb segítséget germanisztika szakos hallgatóknak nyújt ez az összefoglaló az es névmással kapcsolatban.

1. Névmás (Prowort)

a) Semlegesnemű főnevek helyett áll alany- és tárgyesetben:

Das Haus ist hoch. E s ist in der Nähe.
Ich brauche das Geld. Wann bekomme ich   e s ?

b) Összetett állítmány névszói része is lehet (Prowort für Prädikativ): ha már előzőleg említettük a szót, nem tesszük ki még egyszer az állítmány névszói részeként, hanem az “e s” névmással visszautalunk rá. Ilyenkor mindegy, milyen főnévre utal vissza, milyen nemű a főnév, és főnéven kívül más szóra is visszautalhat:

Ich bin Schüler. Du bist  e s  auch. (Te is az vagy.)

Bist du fertig?
Ja, ich bin  e s.

c) Egy egész előző mondatra visszautalhat:

Sie kamen schon mit dem Frühzug an. Es hat uns sehr gefreut.

2. „Helykitöltő” (Platzhalter)

Kijelentő mondatokban, ha semmilyen mondatrészt nem akarunk a mondat legelejére kiemelni, akkor az „e s” kerül oda. A ragozott igének a második helyen kell állnia, ezért mindenképpen kell, hogy legyen előtte valami, ha más nem, akkor az „e s” névmás:

Ein Unfall ist geschehen → Es ist ein Unfall geschehen. (Baleset történt.)
Es wird geheizt. (Fűtenek.)

Lényegében bármely német mondatnál megtehetjük, hogy a mondat élére az „es” névmást kiemeljük, és az alany a ragozott ige után kerül.

3. Előreutaló szó (Korrelat)

Összetett mondatok főmondatában, ha alanyi vagy tárgyi mellékmondat áll a főmondat után, és az „e s” névmás előreutal erre a mellékmondatra.

a) Alanyi mellékmondatot tartalmazó összetett mondatokban (Korrelat von Subjektsätzen):

Kötelező az “e s” névmást a mondat elejére kitenni, ha más szó nem áll a mondat elején:

E s   freut mich besonders, dass ich ihn getroffen habe.
(Különösen örülök, hogy találkoztam vele.)

Ha a főmondat elején más szó áll, elmaradhat az „e s”, de ki is tehetjük – ilyenkor nem kötelező kitenni:

Besonders freut ( e s ) mich, dass ich ihn getroffen habe.

b) Tárgyi mellékmondatot tartalmazó összetett mondatokban (Korrelat von Objektsätzen): Ilyenkor mondat elején nem, csak mondat belsejében fordul elő.

Néhány igénél kötelező kitenni:

Ich finde  e s  schade, dass wir den Berg nicht bestiegen haben.
(Sajnálom [kárnak találom] (azt), hogy nem másztuk meg a hegyet.)

Más igéknél nem kötelező kitenni, elmaradhat (fakultatív):

Ich sage ( e s ) immer wieder, es muss bald etwas geschehen.
(Mindig újra mondom (azt), hogy nemsokára valami biztosan történni fog.)

Hogy a fakultatív „e s” elmarad-e vagy sem, függ a mondat hosszúságától is, rövid mondatoknál elmarad, hosszabb mondatoknál kitesszük:

Der Lehrer vermutet, dass der Schüler faul ist.
(A tanár sejti, hogy a tanuló lusta.)

Der Lehrer hat  e s  schon lange und mit gutem Grund vermutet, dass der Schüler faul ist.
(A tanár már régóta, nem alaptalanul sejtette (azt), hogy a tanuló lusta.)

4. Formális alany/tárgy (formales Subjekt/Objekt)

Bizonyos kifejezések, állandósult szókapcsolatok „es”-szel állnak, így kell megtanulni őket. Ilyenkor nem hagyható el, akkor sem, ha nem a mondat legelején áll, szemben a Platzhälter-rel (2. pont).

Lehet formális alany (formales Subjekt):

Mich hält  e s  hier nicht länger. (Nincs maradásom.)
E s  gibt einen Tisch hier / Hier gibt  e s  einen Tisch. (Van itt egy asztal.)

Lehet formális tárgy (formales Objekt):

Wir haben  e s  uns bequem gemacht. (Kényelembe helyeztük magunkat.)
(sich es bequem machen = kényelembe helyezni magát)

Forrás:

Kocsány Piroska, László Sarolta: Die Wortklassen des Deutschen, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Link:

Mein-deutschbuch.de – Pronomen “e s”.